Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-10-07 / 31. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1919 no

vember !6. úgy a nemzet-erkölcsi és kulturális, valamint a politikai és gazdasági téren. De ennek a munkának — ne feledjük el — a régi alapot kell erősítenie, azt az alapot, amely minden viharok között most is rendületlenül állott Európa tekintete előtt. Ezredéves alkotmányunk legnagyobb nemzeti büszkeségünk, nekünk erre az alapra kell helyezkednünk, nekünk ezt kell tovább fejlesztenünk. Ha már a XI. században elvitázhatatlan volt, hogy csak úgy állhat meg itt e nemzet, ha keresztény, éppen úgy most nyilvánvaló az, hogy csak úgy élhet itt tovább a nemzet, ha hü marad fajfenntartó hagyományaihoz s nem dobja el nemzeti köntösét. A ránk váró nagy munkának meg kell indulnia, de a nagy munkának a nemzeti jegyben, a keresztény és a magyar faji morál alapján kell haladnia. Ha képesek vagyunk erre, nem veszett ej, él még e nemzet! Ha van még benne akarat, hogy élni akarjon, hát élni fog! De szakítsunk a régi átokkal, tegyük félre a politikai és a felekezeti pártoskodást. Felekezetek, egyazon kereszténységnek gyermekei, ne nézzük összetett kezekkel egymás küzdelmét, türelmetlenség és hatalmi érdekek, féltékenykedés és kicsinyesség ne vezessenek egymás ellen bennünket. Tegyük félre a partikuláris érvényesülések bomlasztó gondolatát, tanusítsunk több érzéket a közcélok, a közjó iránt. A több esztendős háború s az utána következő zavarok a munkát sokszor megnehezítették, talán lehetetlenné is tették, máskor elszoktattak tőle bennünket. De most már hagyjunk föl a munkátlansággal, mindenki állja a maga helyét, mindenki legyen tudatában a köz iránti kötelességének. A hagyományos magyar becsület vezessen mindnyájunkat; a hirtelen érvényesülés, a pénz ördöge ne kápráztasson el bennünket; igyekezzünk józan életfelfogásra, mely magyar népünknek mindig jelleméhez tartozott, álljunk ellen a mételynek, az elbolondításnak, az egymás ellen uszításnak, ne üljünk föl idegen jelszavaknak, nemzetietlen irányoknak, internácionálizmusnak. — Minden ember legyen ember és magyar! A haza minden előtt! E szentelt fogalom kell, hogy eltöltsön bennünket ma is, mikor mindenünk forog a kockán. Aki magyar anyatejen nőtt fel, aki borús-mosolygós magyar égbolt alatt, magyar vértől, magyar könnytől átszűrődött honi porban játszotta gyermekjátékait, aki magyar apának ajkáról hallotta e hányatott nemzetnek múlt szenvedéseit: az nem lehet, hogy lelkét megnyissa idegen, romboló célzatoknak. Mi, magyarok vagyunk a világ legelhagyatottabb nemzete. Talizmánunk legyen nemzeti jellegünk. A magunk nemzeti erejébe vetett bizodalommal, keresztényi hittel fogjunk a munkához. Nem tagadhatja meg nemzetét, kinek magyar alföld acélos búzája adja a mindennapi kenyerét. Dunántúl magyar népe, ki diadalra, jogaiba segítetted a magyar lobogót, magyar népem, kinek vitézségét múlt századok és most múlt évek hangoztatják, erős akarattal, keményen fogj a munkához, munkádtól Magyarország léte, jövője függ! És ha nemzetfenntartó munkánknak köztünk újra árulói akadnának, vagy akárha kívülről fenyegetne új veszedelem, álljon ott az a hadsereg, mely a magyar katona hirét-nevét adja át az utódoknak. Lelketlen izgatás a honi határok védelmével csalt meg benneteket, így bomlasztotta meg a frontokat, — be' hűtlenek lettünk, hogy eldobtuk nemzeti büszkeségünk! —Nem ! El tőlünk e képeket, messzire szemeink a jövőbe tekintsenek! Új erő, új hadsereg kél, Bocskay, Zrínyi, Rákóczi szelleme legyen azokban, kik szivük tájára tűzték a nemzeti szint. Fel, magyar népem, buzduljon véred, kövesd a példát, állj gyönyörrel az alá a nemzeti szinü zászló alá, melyet mint katona — sajnos —, oly soká nélkülöztél 1 Ennek a zászlónak az útja hir s dicsőség, ennek a zászlónak szolgálata becsület és kötelesség! Arad felől jön az őszi szél, hozza a bús emlékeket; Arad felől, Szeged felől suttog a szellő, mely föltámadásról, újjáéledésről, jövő nemzeti dicsőségről beszél. S mi megértjük a szózatot. Sokan vannak nagyjaink, még többen névtelen hőseink, kik a magyar hazáért ontották vérüket; ma, az évfordulón mindannyiukat* ünnepeljük abban a 13 vértanúban, azokban, kik 1849 október 6-án a hazáért, a magyar nemzeti eszméért adták nemes életüket. Nagy feladatok várnak ránk, szivünk ma ünnepel. Ebben az érzésben, ebben a gondolatkörben kell ma találkoznia minden magyarnak, kinek szivét hősök emléke csak egyszer is megdobbantotta. S ti, kiknek emlékét 70 esztendeje zárja magába a magyar honfisziv, de épen úgy ti, kiknek sirján csak alig hogy megkeményedett a hazai rög — vértanúi a lefolyt hónapok rémségeinek, vértanúi a nemzeti ideáloknak, hősei az ezredéves magyar jognak és a magyar szabadságnak — nem adtátok élteteket hiába, ha az élő nemzedék leveti kábultságát, honfi marad és magyar. A múlás képe a természetben, a hazai földre levelek húllanak. Hulljatok levelek, takarjátok lágyan és szelíden, melengessétek e sírokat, lesz még tavasz, a néma hantok kiáltó szózata összehozza és erőssé teszi e nemzetet 1 ELADÓ. A tapolczafői téglagyár teljes modern gőzerőre való berendezésével és raktárkészlettel eggütt szabadkézből eladó Bővebb felvilágosítást ad a Tégla2-2 ggár Vezetősége, Tapolczafő. Ker. szoc. pártélet. Szakszervezeti gyűlések. A ker. szoc. szakszervezeti mozgalom a nehéz viszonyok ellenére is teljes erővel indult meg és legszebb reményekre jogosít fel bennünket, hogy a kommunista uralomtól elfordult keresztény munkásság teljes számban csatlakozni a ker. szoc. szervezetekhez, mely szakszervezetekben az ipari munkások gazdasági és szellemi nívójának emelése a fő cél. A pápai malom és molnár munkások is átérezték jelen szervezetlenségük tarthatatlanságát és elhatározták, hogy megalakítják a molnárok szakszervezetét s e célból f. hó 5-én gyűlést tartottak, melyen László Mihály, Szabó József és Szalay Lajos titkárok ismertették a szervezkedés célját. A szép számban megjelent munkások kimondották, hogy megalakítják a szervezetet és f. hó 12-én, vasárnap d. e. 10 órakor végleges alakuló gyűlést tartanak, melyre ez úton is felhívjuk a malommunkások figyelmét, hogy a nevezett helyen és időben pontosan jelenjenek meg. A famunkások körében is megindult a a szervezkedő munka és f. hó 8-án este fél 8 órakor Flórián u. 12. szám alatt alakuló gyűlést tartanak, melyre pontos megjelenést kér a szervező bizottság. A textil-munkásak szakszervezete vasárnap d. u. 4 órakor gyűlést tartott, melyen a munkanélküliség megoldását tárgyalták. A j gyűlést Tóth Lajos elnök nyitotta meg, majd László Mihály ismertette a gyár szünetelésének okait és bejelentette, hogy az üzem megindításához szükséges szén előállítása iránt már lépéseket tettek és a kormánybiztos főispánt megkérték, hogy ezen szén előállítását valamely módon biztosítsa, melyre megnyugtató választ kaptak. Még Szabó József gépész szóvá tette, hogy az üzem megindításához a gépek rendbehozása és kipucolása is szükséges, miért is indítványozza, hogy a gyár vezetősége utasítva legyen, hogy a gépeket hozassa rendbe és az üzem megindítása e miatt késedelmet ne szenvedjen. Az ugodi kisiparosoki. hó 4-én gyűlést tartottak és elhatározták, hogy csatlakoznak a ker. szoc. párthoz és a közeli napokban nyilvános gyűlésen megalakítják a pártszervezetet. A gyűlésen megjent Szalay kerületi titkár is és a párt programmját ismertette, mit a jelen volt iparosok nagy tetszéssel elfogadtak és a legmesszebbmenő támogatásukról biztosították a ker. szoc. pártot. A borbélyok szervezkedése is megindult és folyó hó 10-én este 7 órakor a Ker. Önsegélyző helyiségében, Flórián-utca 12. sz. alatt gyűlést tartanak, hogy a borbély- és fodrászmunkások szakszervezetét megalakítsák. Kérjük tehát, hogy a nevezett helyen pontos időben jelenjenek meg. Népgyűlések. A vaszari ker. szoc. földmivesek és kisgazdák az elmúlt vasárnap d. u. 3 órakor a községháza előtt megtartott nyilvános gyűlés keretében alakították meg a ker. szoc. pártszervezetet, melyről az alábbi tudósításban számolunk be. Kapácsy Pál jegyző megnyitó szavai után Fábián Károly, pártunk főtitkára ismertette