Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-04-28 / 17. szám

1918 április 28. PÁPA ES VIDÉKE 3. A Pápai Keresztény Munkás­egyesület évi közgyűlése. A keresztény alapon szervezkedő mun­kások és munkásnők lelkes csapata mult va­sárnap, április 21-én tartotta évi beszámoló közgyűlését, melynek lefolyásáról a követ­kezők szolgáljanak tudomásul: A közgyűlést vezető elnök Tornor Ár­kád szép szavakban üdvözölte az egybegyűl­teket s egyben rámutatott ama nehézségekre, amelyek elé a világháború az egyesületet is állította. Ez az oka annak is, hogy az egye­sületi év eseményekben szegényebb volt, bár a vezetőség és a tagok részéről a jó szán­dék és akarat sohasem hiányoztak. A titkári jelentésben Kreutzer Ferenc beszámolt a mult évben tartott választmányi gyűlésekről, amelyeknek az egyesületi élet szemmeltartása, nemkülönben irányítása volt a céljuk. A taggyűlések és a szórakoztató délutánok keretében tartott felolvasások és szabadelőadások pedig a szociális eszmék ismertetését és a tagok egyéb irányú műve­lődését célozták. Az egyesület anyagi helyzetéről Mátz Mihály pénztáros tájékoztatta a közgyűlést, amely szerint az egyesület vagyona 1319 K 63 f, amelyhez járul még a borpénztár671 K 30 f maradványa. A- tisztújítást a békés időkre halasz­totta a közgyűlés és csak a II. titkári állásra történt egyhangú választás Marton Győző róm. kath. tanító személyében, míg a Nő­osztály elnöknői székét, amely özv. Dvor­zák Lászlóné úrhölgynek városunkból tör­tént eltávozása folytán ürült meg, egyelőre betöltetlenül hagyta és az elnöknői teendő ket Marton Lajosné alelnöknőre bizta. Özv. Dvorzák Lászlóné úrhölgy eltávozásával szinte pótolhatatlan veszteség érte a Nő­osztályt, mert benne nemeslelkű és odaadó munkásságú elnöknőjét vesztette el, miért is háláját jegyzőkönyvben örökítette meg iránta a közgyűlés. Madarász József ezntán beszámolt a közgyűlésnek a keresztény szociális Néppárt kongresszusáról, amelyen egyesületünket Maár János úrral együtt képviselte. Majd László Mihály egyesületi tag ol­vasott fel »Mult, jelen és jövő« cimtnel ér­dekes eszmefuttatást, amelyben a mult hi­báira hivta föl a figyelmet, hogy azoktól a jövőt mentesítsük. Végül Tomor Árkád elnök a közgyű­lést berekesztő lelkes szavaival kitartásra és további odaadó munkásságra buzdította az egyesületi tagokat. (Kr. F.) Előleges szinházi jelentés. Mély tisztelettel van szerencsém Pápa város és környéke közönségének szives tu­domására hozni, hogy teljes győri színtársu­latommal a 7—8 hétre tervezett sziniévadot a pápai szinházban pénteken, 1918. évi má­jus hó 3 án megkezdem. Megnyitó előadás: Itt először! Újdon­ság! Vandergold kisasszony. Operette 3 fel­vonásban. Irta: Hevesi Sándor, zenéjét szerzé: dr. Rényi Aladár. Társulatom névsora: I. Művezetőség. Dr. Patek Béla, igazgató-főrendező. Ungváry Miklós, Pogány Béla, Érczkövy Károly, ren­dezők, Fekete^ Andor, karnagy. Utassy Gizi, táncmestemö. Pécskay Vilmos, ügyelő. Mu­rányi Géza, könyvtáros. Kovács Manci, su­gónő. Héczey Etelka, pénztárosnő. Dezső Vilmos, irodatiszt. II. Előadó' személyzet, Kiss Cecil, Biliary Böske, Juhász Margit, Szigethy Annus, Lantos Lola, RózsayRussy, Nagy Aranka, énekesnők. Kiss Mariska, hősnő. Nádassy Mici, szende. Ekecs Manci, naiva. Medgyessy Erzsi, komika. Homokay Gab­riella, anya. Utassy Gizi, Szigethy Tercsi, magántáncosnők. Pog ny Béla, drámai hős. Örvössy Géza, énekes bonviván. Érczkövy Károly, baritonista. Telekán Valér, tenorista. Kállay Sándor, táncos-siheder. Ungváry Mik­lós, jellemszinész. Molnár János, Endrődy Miklós, Dezső Vilmos, Pécskay Vilmos, ko­mikusok. Dóczy Emma, Gergely Aranka, Gimesi Gizi, Ivanovics Hermin, Ivanovics Rózsi, Kovács Janka, Nagy Manci, Szigethy Tercsi, Utassy Gizi, Bárdos József, Halász Gáspár, Burányi Albert, Horváth Gyula, Mu­rányi Géza, Ress Ferenc, kar- és segéd­szinészek. III. Műszaki személyzet. Scholtz István, diszmester 4 segéddel. Grátzinger Ödön, főruhatáros 2 segéddel, Varga Ma­riska, főkellékes 2 segéddel. Sas Lajos, sze­reposztó. Özv. Frauendienst Viktorné, fod­rász, 2 segéddel. Műsor tervezet: I. Énekes újdonságok: Aranyfácán. Oh Teréz! (Gilbert.) Tavasz és szerelem. (Schubert.) Erénycsősz (Nedbal.) Özvegy kisasszony. Stambul rózsája ((Fali.) Vandergold kisasszony (Rényi.) A puszta királya (Buday.) Kóristalány (Komjáthy.) II. Prózai újdonságok: Féltékenység (Arcü­basev.) A szerető (Bródy.) Bohóc (Bataille.) Királytigris. Rézágy (Mayo.) Románc. A bu­dai ház. Veér Judit rózsája. Az erősebb. Királynőm, meghalok érted! A princ. A kis­asszony férje. III. Felújítások: Balga szüz. Elvált asszony. Makrancos hölgy. Vig öz­vegy. Svihákok. Varázskeringő. Bob herceg. Bőregér. Limonádé ezredes. Csikós. Iglói di­ákok. Gyimesi vadvirág. Obsitos. Leányvásár. Cigányprímás. A páholy. Nagymama. Az ör­dög. Tündérlaky lányok. Csárdáskirálynő. Három a kislány. Mágnás Miska. Venger­kák, stb. A zenét a pozsonyi parancsnokság katonazenekara szolgáltatja. Kiváló tisztelettel Dr. Patek Béla a győri színház igazgatója. Gyászrovat. Lócsy Károly. Hosszas, bár fájdalom­nélküli betegeskedés után e hó 21-én este végre ölökre hunyta le szemét Lócsy Károly, aki régente molnáripart űzött, utóbb a fővá­rosban töltött több esztendőt, évekkel ez­előtt azonban ismét szülővárosába, Pápára tette át lakhelyét, hol Török Mihály, akko­riban elhalt Kard-utcai lisztkereskedőnek el­vette özvegyét feleségül és azóta, mig a liszt­üzletet a háború nem korlátozta, a város egyik legtekintélyesebb lisztkereskedője volt, kinek kereskedése nagy forgalomnak örven­dett. Gyermekei nem voltak, de bánatos özvegyen kívül apát, testvéreket s nagykiter­jedésű rokonságot hagyott hátra. Korán, 54. évében beállott halálának hire széles körben keltett őszinte részvétet s különösen az öz­vegyet keresték fel számosan a mély részvét jelével, mint a kit most már másodízben fosztott meg a halál derék férjétől, hisz első férje is, ki szintén igen szorgalmas, takaré­kos ember volt, férfikora teljében szállott a sirba. A mult kedden d. u. 4 órakor végbe­ment temetésen, melyet Kriszt Jenő esperes végzett segédléttel, s amelyen a szakadó eső dacára a gyászolók és ismerősök szinte be­láthatatlan tömege vett részt, nagy gyászpom­pát fejtett ki a »Kegyelet« temetk. vállalat. R. i. p! HíUanyilatkozat. Végtelenül szeretett jó uramnak, Lócsy Károlynak korai elhalálozása fe­lett érzett mélységes bánatomban a részvét minden jelével — kiemelve kü­lönösen a Felsővárosi Róm. Kath. Ol­vasókört — oly sok oldalról kerestek fel, hogy ezért ugy magam, mint a többi gyászoló nevében csakis ily uton mondhatok hálás köszönetet. Özv. Lócsy Károlyné. Ráth Gyula. Több évi szenvedéseitől végre megváltotta a halál Ráth Gyulát, pápai magánzót, aki mintegy évtizeddel ezelőtt lett Pápa város lakosa. Apósa, Réman győri püspöki jószágkormányzó vette meg ama Jó­kai-utcai házát, melyben e hó 22-én hajnal­ban az 54 éves vő, aki nagybérlő volt, lehelte • most ki lelkét. Előkelő uri család oszlopa dölt ki e halálesettel. Vigasztalha­tatlan özvegyen kívül 5 árva, 4 lány és 1 fiu siratja a jó apát. A gyermekek közül a leg­idősebb oki. tanitónő, aki most az Erzsébet­nőiskolában tanárnőjelölt, a kisebbek még iskolába járnak. Testvérei közül pedig Irma nővére bánhalmi Emresz Gyulának az öz­vegye, Zsigmond a k. kúria másodelnöke, Károly, póstaszámvizsgáló és Ferenc nagy­bérlő. Távoli rokonságban van a család a Martonfalvay- és Csoknyay-családdal is. A Takátsné temetkezési vállalat részéről rende­zett, előkelő gyászpompa mellett e hó 23-án d. u. lefolyt impozáns temetésen, melyet káp­lánjai segédletével Kriszt Jenő esperesplébá­nos végzett, sok tisztelőin kivül megjelentek testületileg a pápai r. k. tanítónőképző II. o.-ból az egyik árvának osztálytársai, az árva fiu bencéstanárai s a magasabb társadalmi körökből igen számosan. A halottat a kal­váriatemetőben külön elkeritett családi sír­helyen temették el. Ny. b! HiREK­— Zita királyné nevenapja. Jóságos királyunk koronás hitvesének, Zita királyné­nak tegnapi névünnepe alkalmából a ható­ságok, katonatisztikar, tanintézetek és sok­sok hivő jelenlétében reggel 9 órakor a pá­pai r. k. plébániatemplomban ünnepélyes is­tentiszteletet tartottak. Az iskolákban az előadások szüneteltek. A középületeket és sok magánházat nemzeti trikolorok díszítették. — Felhivás. A pápai jótékony egye­sületek közös bizottsága a helybeli hadi ár­vák javára f. évi május 5., kedvezőtlen idő esetén pedig május 9. illetve 12-én az előző évi gyermeknapok mintájára gyűjtést rendez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom