Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-03-31 / 13. szám

1918 március 31PÁPA ES VIDÉKE 3. Nos, erről van szó és nem az iskola tulajdonjogáról: tiszta vizet kell tehát önteni a pohárba s azzal az agitációval, mely látszólag az iskola tulajdonjogát fenyegeti, a világnézeti küzdőtéren kell leszámolnunk véglegesen. És itt nem szabad megtévesztetni magunkat jóhiszemű vagy csak látszólag jóhiszemű aggodalmak által, amelyek az iskolák államosításában a nemzetiségi veszedelemmel szemben látnak nemzeti garanciát. Hazafiasság szempontjából nem lehet az iskolákat államiakra és nem államiakra felosztani. A felekezeti iskolák túlnyomó többsége a hazafias nevelés dolgában semmiben sem marad az állami iskolák mögött, sőt azok nagy részének követendő példával szolgálhat. A hazafias nevelésnek tehát nem csalhatatlan biztosítéka az államosítás, különösen akkor nem, ha az államosítás a hitet és erkölcsöt pusztító, a hazafiasságot megmételyező szabadkőművesség érvényesülésének útja lesz. Az állam egész hatalmával nyomja el az iskolában felburjánzó államellenes, irányzatot, minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítsa a hazafias nevelést ott, ahol a fenyegető veszedelem ennek különleges intézkedésekkel való biztosítását szükségessé teszi, de ne nyúljon a felekezeti iskolák ama nagy többségéhez, amelyek a nemzeti állam egységét nemcsak a hazafias oktatással szolgálják, hanem azzal a tiszta vallás erkölcsi neveléssel is, amely minden romboló és bomlasztó irányzattal szemben a legbiztosabb védelmezője az államnak. A szabadkőművesség törekvéseinek épen ezért két fontos állomása van. Először államosítani az egyházi és felekezeti tulajdonban levő iskolát, azután kierőszakolni a felekezetnélküli államtól a vallástalan iskolai oktatást. Nem az állam tulajdonjogának erőszakolása tehát a cél, hanem a vallástalan oktatás s a messzibb jövendőben, a vallástalanul felnevelt néptömegek szembeállítása azokkal az erkölcsi erőkkel, amelyek fentartják magát az államot. Lehet-e ez az állam érdeke? Nyilvánvaló, hogy nem. Nyilvánvaló, hogy ez a törekvés még akkor ís veszedelmes, ha törvényes garanciákat kapnánk arról, hogy az állam nem fogja száműzni az iskolából a vallásoktatást. Törvényt meg lehet változtatni új törvénnyel s minél kevesebb befolyást gyakorolnak az ifjúság nevelésére a hitfelekezetek, annál fenyegetőbb az a lehetőség, hogy egy vallási közönyben felserdült generáció a törvényes garanciákat meg fogja semmisíteni. Ebből a nézőpontból vizsgálva a kérdést előttünk világos az a tény, hogy az egyház és a felekezetek évszázados szerzett jogait megvédelmezni az állam és a nemzet jövendője érdekében a legsürgetőbb kötelesség. A katholikus autonómiáról szóló törvényjavaslat biztosítja az egyház tulajdonjogát s hisszük és reméljük, hogy az autonómiában szervezett katholikus erők a szerzett jogokat s a nemzeti jövendőhöz fűzött érdekeket meg fogják védeni. Megvédik az állam érdekében, amelynek az egyház volt leghívebb s legerősebb támasza, megvédik a társadalom érdekében, melynek a keresztény erkölcs a legszilárdabb fentartója. Ám az iskola elsősorban a szülőké s ezt az iskolát a szülők érdekében is meg kell védeni, akik gyermekeik felnevelését, tiszta lelkét, ép szívét, becsületes jellemét a közönyös bölcselkedők objektivitásával nem szemlélhetik. Nincs is olyan szülő, aki eltűrné, hogy gyermekei lelkén viviszekciót végezzen a vallástalan iskola. Nincs olyan szülő, aki megengedné, hogy gyermekei kisérleti nyulak legyenek elvetélt ábrándokban, megkótyagosodott ideológiákban mesterkedő idegenek durva kezében. Az államnak nem érdeke a laikus .iskola, de a szülőknek félelme, az ifjúságnak romlása és veszedelme ez. Nem kélünk ebből a veszedelemből, nem kérünk a laikus morálba sülyedt Franciaország erkölcsi sülyedéséböl, vigasztalan reménytelenségéből. A próbálkozást visszaverjük és vissza fogjuk verni, valahányszor a páholyok homályából a napvilágra merészkedik. (kim.) Püspöki körlevél. Dr. Rott Nándor, veszprémi püspök f. é. márc. 10 én kelt ezévi negyedik körlevelének tartlma: Utasitás a népiskolák költségvetésének és számadásának összeállításához; gazdasági ismeretek beható oktatása az elemi iskolákban; az orgonasipok rekvirálásánál érvényesítendő elvek; az iskolaszékek megbízatásának a háború végéig való meghosszabbítása; kimutatás az 1917. évi egyházmegyei gyűjtésről (hadiárvák, vöröskereszt, szanatórium, kat. sajtó, Péterfillér, szentsir, missió javára) és adományokról (Pro Transsylvania, Idősök sírjainak gondozására) valamint tagdíjakról (Szt. László-társulat), a »Magyar Fajegészségtani Népesedéspolitikai Társaság« ajánlása; az egyházi épületek tűzbiztosításának díjemelése; Jézus Szive Társulatának megalapításánál követendő eljárás; könyvajánlások; biróság kikötése haszonbérleti szerződésekben. Végül közli a püspök Szijj Alajos szentgyörgyvári plébános elhunytát s e plébániára ápr. 15-re pályázatot hirdet; továbbá értesíti az egyházmegyét, hogy Baráti leányközséget Buzsákról az öreglaki plébániához csatolta" A személyi változások ezek: Dr. Csiszárik János, c. püspök, veszprémi prelátuskanonok a püspöki jelvények viselésére feljogosíttatott; Pályi József, ukki lelkész pápai kamarássá neveztetttt ki; Havassy József rezi plébános a keszthelyi kerület esperese, Vida János sármelléki plébános pedig helyettes esperese és tanfelügyelője lett; Dragovics István a pápai Szentilonai-szegényház igazgatójává lett kinevezve; a szentgyörgy vári plébánia ideiglenes admimisztrálásával Koncz János ottani káplán bizatott meg; Csendes Gyula buzsáki káplán és Szabó Sándor veszprémi hitoktató katonai lelkészi szolgálatra hivattak be; Gősy István tüskevári káplán Nemesvámosra küldetett kisegítőnek; káplánokul áthelyeztettek; Vicze Pál Taszárról Somogysámsonra és Horváth Béla Somogysámsonról Sümegcsehibe. — Az uj nyári időszámítás április 15. napjának reggel 2 órájától veszi kezdetét, mely ehhez képest már 3 óraként jelölendő meg. A uj időszámítás szept. 16-áig tart. Adományok a béketemplomra. Az irgalmas nővérek hatalmas pápai tanintézete mellé építendő béketemplomra befolyt adományok jegyzékét időközönkint mi is közöljük, s ezzel egyben nyugtázzuk és köszönjük az adományt. K f Eddig, befolyt: 7025'— Ujabb adományok: Szente Mária gyüjtőivén 318-40 Magvasi Terus „ 16356 Glük Irén adománya 100-— Csizmadia Jánosné gyüjtőivén 96 — Magvasiné 5610 Összesen 7759 06 Az egyes gyüjtőivekre a következők adományoztak: Wimmer Károly igazgató 200 K-t, Gigler Béláné, Szente Mária 10—10, Kurics Tamás, Szabó Miklós 6 — 6, Bódai István, Fanis Sándorné, Málicsné, özv. Nagy Károlyné, Lustig Arturné, Roztás Lászlóné, Ünnep Matild, Senkey Emilia, Csizmadia Józsefné, Csizmadia Mariska, Ledó Pál, Gertner Gyula 5—5 K-t. Hírek. — A húsvéti istentiszteletek. A pápai plébániatemplomban húsvét mindkét ünnepén 9 órakor lesz a nagymise, melyet Kriszt Jenő esperes mond segédlettel, vasárnap mise után Kriszt esperes, hétfőn pedig Németh Imre káplán prédikál. A délelőtti 11 órai csendes miséken kivül d. u. 3 órakor vasárnap 3 papos, hétfőn 1 papos vecsernyék tartatnak. — A kalváriatemplomban a feltámadási körmenet, nagymise és ételszentelés már reggel 4 órakor volt. — Az Annatemplomben a két főünnepen semmiféle istentisztelet nem lesz. — Katonalelkész. Lengyel Zénó pápai bencéstanárt, házgondnokot, t. tábori lelkészt behivták katonapapnak. Blazovich, Holler, Kuzmits és Poór után Lengyel már az ötödik — pápai bencéstanár, aki katonaleikész szolgálatra lett behíva. — Női kongregáció. A pápai kath. urinők számára Hanauer apát lelkigyakorlatokat tart, melyek csütörtökön, április hó 4 én reggel 8 órakor kezdődnek a zárdában. — A férfikongregációról. A Pápai Kath. Kör. febr. 24-i közgyűlésén megpendített s az igazgatóválasztmány márc. 14-én tartott ülésén újra felszinre került terv, mely egy Pápán alakítandó urikongregációt célozza, kezd a megvalósulás stádiumába érni. Április közepe táján Pápára érkezik Dr. Bangha Béla, budapesti jezsuitaatya, aki a megalakulást kimondó gyűlésen beszédet fog mondani. A megalakulás előkészítése céljából jövő vasárnap, április 7-én d. e. fél 12 órakor a Pápai Kath. Kör. helyiségében értek ezlet lesz, melyen egy pápai papiember ismertetni fogja a férfikongregációk célját és mibenlétét. Ezen értekezletre mindazok, akik a kitett iven jelentkeztek, s azok, akik még ezután szándékoznak jelentkezni, ezúton hivatnak meg— A Pápai Jótékony Nőegylet közgyűlése jövő vasárnap, április 7-én d. u. 3 órakor lesz a városháza tanácstermében. Az egylet számadását jövő számunkban fogjuk ismertetni.