Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-12-15 / 50. szám

XIII. évfolyam. **ápa, 19 18 december 15. / 50. szám. PAPA ES VIDEKE Szépirodalmi, közsrazriaHágj fe* t*»r«adalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a paoa-csothl esDeresi kerület tanítói körenek nivataios lapja. Előfizetési ár Egész évre 14, fél évre 7, negyedre 3.50 K. Egyes szám ára 30 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör A szericesziésért felelős Szentgrörgri Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. \ kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. — Püspöki körlevél A veszprémi püspök dec. I i kelettel bocsátotta ki idei XVII. sz körlevelét, mely a következő tar­talommal bir: Adventi szózat a papsághoz, ennek kapcsán dec. 15—23-a közti időben tartandó novena elrendelése (erről lapunk más helyén van szó. A szerk.), adventi szó­zat a hívekhez, mely a szószékről felolvasandó, a németnyelvű községben a német írás és olvasás tanításának elrendelése, miniszteri rendelet a katonalelkészek leszereléséről, ostyaliszt mentesítéséről miniszteri rendelet, gyűjtésekről kimutatás szerkesztendő, a ka­tonai bevonulások elősegítésére buzdítás, ruházatbeszerzési segély kimutatása, rendelet a címzéseknek a hivatalos kiadványokban való elhagyásáról, az 1918. év II. felére kiutalt kongrua kimutatása, a kötelező mise­imákról újabb rendelkezés, pályázat a nemes­vidi plébániára, Németh Imre elhalálozásáról emlékezés, Lábod fiókőrségnek helyi káplán­sággá való alakulása s végűi személyi hírek, melyek szerint Luttor Ferenc dr., teol. tanár balatonfüredi lelkész, Nagy István házikáplán lábod! helyi káplán, Serák József t. tábori lelkész pápai és Grund István t. tábori lel­kész káptalantóti káplán lett. Hénel Gusztáv képkiállitásán. A teremtő géniusz szárnyalását érezzük meg a művészet alkotásai kö­zött. Izzani látjuk azt az isteni szikrát, melyet a nagy Alkotó művész, a Te­remtő élesztett arra hivatott lelkek mé­lyén. Az isteni szikra lángjai minden művészben másként lobognak. Hénel Gusztáv túlnyomólag az úgynevezett impresszionisztikus irányt képviseli, mely t. i. azt a szinbenyomást adja vissza, melyet a szabad levegőn levő tárgy kelt a szemben anélkül, hogy az ábrá­zolás szellemi tartalmára tekintettel lenne. Ember és állat színfoltokként jelennek meg a vásznon. A tájképnél érdekli csak, hogyan adja vissza az év és nap különböző szakában az erősebb, vagy gyengébb fényhatások alatt a tünő han­gulatokat. A kiállító művész a szabad ter­mészet lírikusa. Ihleti a pipacsos virá­gos mező, a kora reggel páratelt han­gulata, a napsütéses levegő vibrálása, az esős ólrnos levegő komorsága, az erdők titokzatos mélye, a lila tónusú nyirfaerdő, a holdfény rezgése, a tenger zöld szinfoniája, a napnyugta, a lagúnák éjszakája, a napsugaras, városi utca stb. Csendélettel is próbálkozik, de újra visz­szatér a tájképhez, hol a levegőnek a testekkel való találkozásában keresi és találja meg igazi irányelvét. Korábbi művein még elbeszélőnek látjuk, ujabb művei már a lirát szólal­tatják meg. Elfogulatlanul, előítélettől s megszokástól menten nézi a termé­szetet s észleléseit, mint igazi impresszio­nista, gyorsan megrögzíti. Lelke rokon Mednyánszkyval, Szinnyeivel, Olgyaival, ßosznayval, hogy csak az ismerős mie­inket említsük. A művésznek tehetségét elismerte a Nemzeti Szalon is, mert jelenlegi ki­állításán »Nyári délelőtt« c. nagy vász­nát kiállította. A tájképek közt 23 helyi vonatkozású is van s ez a kiállítás ér­dekességét fokozza. Városunk társadal­mának melegen ajánljuk a 94 műből álló tárlatot, annyival is inkább, mert jótékony célt szolgál. Noé Gyula. Fogantatas ünnepén mintegy 60 hölgy kérte a zárdai kápolnában a kongregációba való felvételt, egybekapcsolva azon erős Ígérettel és elhatározással, hogy a boldogságos Szűz­nek mindenkor hü gyermekei lesznek. A fel­vételt a prézes tartalmas beszéde előzte meg, melyben kiemelte a Szüzanya közvetítő sze­repét Szt. Fia és az O pártfogását kérők között. Azután megtörtént a felvétel a kongre­gánista érem. átadásával. A felvétel alatt a hölgyek búzgó imákkal és énekekkel dicsői­tették a boldogságos Szüzet és kérték Isten­anyai oltalmát. Délután 5 órai kezdettel lélekemelő w ünnepség volt az irg. nővérek intézetének tornatermében, a tanítónőképző és polg. isk. növendékeinek közreműködésével, melynek az újonnan felvett kongregánisták is szem­lélői voltak. Egy tag. Tagfelvétel o az Urinők Kongregációjában. Egy éve annak, hogy a helybeli irg. nővérek intézetének tornatermébe számos hölgy gyűlt egybe a kongregációt ismertető előadásra. Az ismertető Wimmer Károly tanítónőképzői igazgató volt. Az ő felhívására gyűltek egybe Pápa kath. intelligens hölgyei s az ő lelkesítésére jelentkezett jelentékeny számú hölgy a kongregációba való belépésre s a helybeli Urinők Kongregációja megalakul­hatott. Ö vállalkozott — hölgyek kérésének engedve — a prézesség magasztos, de sok önfeláldozással járó tisztségére. Hogy fárado­dása nem volt hiábavaló, hogy hetenkénti szt. beszédei a jelentkezőkben nemcsak meg­tartották, hanem még fokozták a kongregá­cióba való belépés vágyát, a legszebben igazolja az, hogy f. hó 8-án. Szeplőtelen Innen-Onnan. „Dohánygyári Munkás. u A fenti cím azt a gondolatot adja, hogy a dohánygyári munkásokkal óhajtunk foglalkozni. Nem. A legmélyebb diskretioval megsúgjuk, csak egy hasonló c. lapocskával, amely havonta jelenik meg, a szociáldemok­rata dohánygyári munkásuök vezetőinek ki­adásában. Az a lapocska, amilyenhez hason­lót máskor a rosszmájú emberek sajttakaró­nak csúfoltak, játszik a szavakkal s akarva nem akarva, durvaságában, rágalom özöné­ben, azokra az emberekre ismerünk, akik az elveket addig tartják tiszteletben, amíg saját gondolatvilágukkal megegyeznek. Ha nem, vége. Valósággal halálra ítélik, [.ehetetlenné teszik — ha tudják — világgá üldözik. Erről győz meg bennünket a »Dohány­gyári Munkás« legutolsó száma is. Ki ne ismerné Varga Rezsőt Pápán ? Aki érintkezett vele valaha, munkásságáért emberszeretetéért, jelleméért megtanulta be­csülni. Nemcsak a keresztény társadalom, de a dohánygyár munkássága is fájdalommal, megható ünnepélyek keretében vett bucsut tőle távoztakor. Nem szoktunk olyan han­got használni, ahogyan ez a fenti sajtószörny ír, de a Varga Rezsőt támadó cikkből egy rövid kivonatot leadunk. Botrányos az, ami­kor az utolsó pápai képviselőválasztással foglalkozva, igy ír:

Next

/
Oldalképek
Tartalom