Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-09-01 / 35. szám

1918 szeptember 1. PÁPA ES VIDÉKE 3. — A lakásügyi hivatal mellé beosztott bizottság tagjai közül a háztulajdonosok sorából Antal Géza drt a v. tanács saját kérelmére, mert a jogcim megszűnt, törölte, s helyére Lázár Ádámot jelölte ki, ennek helyére pedig Sándor Pált. — Montenegrói hitélet. Egyik, a Feketehegyek országában, Stari Bar ban tábori póstai szolgálatot teljesítő kedves ismerősünkés földinknek, Varga Józsefnek a legutóbbi leveléből közreadjuk a következő sorokat: »... a béke éveiben a kath. vallás itt Montenegróban csak elnyomatásban részesült; most, hogy mi megszállva tartjuk Montenegrót, az is lélegzethez jutott. Apácák települtek le, akik sok áldozatkészséggel és fáradozással oktatják nemcsak a kicsinyeket, hanem a felnőtteket is. Sok a szegény gyermek, csekélyek a jövedelmi források. Ennek a sok szegény gyermeknek a felsegélyezésére, az apácák munkájának a megkönnyebbítésére egy nyári ünnepélyt rendezünk szept. első felében, az itteni lakossággal karöltve. A- Monarchia minden részéből vannak itt tisztek és katonai hivatalnokok, s minden nemzetiség képviselve van itt. Mi magyarok, mint a segélyezés eszméjének megpenditői elvállaltuk az ünnepély rendezését is, s miután megakarjuk ugy az ittlakókkal, mint a többi bajtársakkal a magyar dalt, mint műdalt ismertetni, kérném a t. szerkesztőséget, szíveskedjék néhány szép négyes férfikarra alkalmazott magyar dalt küldeni, úgyszintén a Boldogaszony Anyánkat ugyancsak négyszólamra letéve. Igen szorgalmasak ezek az apácák, akik az itteni templomokban rendszerint énekelnek is. . . . A napokban eljön hozzánk Blazovich, kivel egy szép tengerparti utat tervezünk Montenegró legszebb vidékére, le egész Dulcigno ig. Ha már otthon nem lehetünk, régóta nélkülözött családi tüzhelyünk mellett, legalább itt iparkodunk igy egymásnak elviselhetővé tenni az otthonról való távollétet. . . .« — Zirci hirek. A zirci kerület esperesi teendőinek ellátásával Moóry Rikárd olaszfalui lelkész bízatott meg. Moóry évekkel ezelőtt nagyteveli lelkész volt. — A bevonult esperes helyett, aki a Zirc és Vidékét szerkesztette, a szerkesztői teendőket Bölcskei Ödön rendtag látja el. — A rend noviciusai közé felvétettek névsorában Pápáról szerepel Szólás Rezső is, aki Szólás Pál szabónak a fia. Az újonc rendneve: Bereck. — Kath. Ifjúsági lapjaink a most megnyíló iskola évvel uj évfolyamaikat kezdik. A Zászlónk a magyar diákság havi folyóirata. Ára egy évre 6 K, a Nagyasszonyunk a fejlődő magyar leányok havi folyóirata. Ára egy évre 6 K, a Kis Pajtás a kis tanulók havonkint kétszer megjelenő újságai. Ára egy évre 8 K. A papirhiány miatt az első számokat csak azoknak küldheti meg a kiadóhivatal (Budapest VII., Damjanich u. 50), akik az előfizetési dijat előre megküldik. Ugyanitt kapható a Zászlónk Diáknaptára az 1918—19. isk. évre 2 K-ért. — A jövő évi virilisták. Az 1919. évre legtöbb adót fizetők névlajstromának összeállítására a v. tanács egy bizottságot küldött ki, melynek Kluge Endre dr. elnöklete alatt Saáry Lajos, Hajnóczky Béla és Hoflfner Sándor dr. a tagjai. § Tánciskola megnyitás. Városunkban előnyösen ismert Mérő József és neje okleveles tánctanítók értesitik a tisztelt szülőket és a tánckedvelő ifjúságot, hogy tánctanfolyamukat a Griff szálloda nagytermében szeptember hónapban megnyitják. Közelebbi értesítést hoz lapunk legközelebbi száma. — Az uj háziúr. Lakos Béla dr. pápai ref. főgimn. tanár megszerezte a Veszprémi-ut 2. számú házat, melyben tudvalevően az alsóvárosi magánóvoda van elhelyezve, melyet egyelőre a város vett át, mig államivá nem lesz. Az uj házigazda felhívta a tanácsot, az óvoda eltávolitására. Ezt azonban a tanács azzal az indokolással tagadta meg, hogy mostanában máshol nem kaphat óvodának megfelelő helyiséget, amiért is egyelőre ott fog maradni. — Mikor kicsiny az alap. Botka Jenő gondnok a tanácsnak előterjesztést tett Horváth Lajos elaggott pápai iparosnak a Polgári Ápoldába való felvételére. A tanács, miután az ápoldai alap jövedelme ezidőszerint nem fedezi a kiadásokat, ujabb felvételt nem eszközöl. — A pécsi püspöki jog-akadémián az 1918 — 19. tanév I. felére szóló beiratások szept. 5-től — 12-ig bezárólag, naponkint délelőtt 10 órától —12 óráig, az intézet igazgatói helyiségében (Pécs, Király-utca 42. szám alatt) eszközöltetnek. A »Veni Sancte«-val egybekötött tanév megnyitása f. é. szept. 12-én lesz. Az előadások szept. 13-án kezdődnek. Tandíjul annyiszor két korona fizetendő, ahány heti órára a hallgató beiratko zik. — Még: az eljegyzés sem történt meg, csak hire jár, hogy Fekete Magda, pápai r. k. tanítónő férjhez megy Perepatics Endre kupi kántortanítóhoz, s már őrült hajsza indult meg a lemondás folytán megürülő pápai tanítónői állás elnyerése érdekében. Igazán egy cseppet sem irigyeljük az iskolaszéki tagok helyzetét, akiket a sok pápai származású tanítónő, azonkívül minden egyesnek az egy, vagy több protektora felkeres s a szavazatát kéri. Csak aztán az iskolaügy ne szenvedjen az elhamarkodott beigérés miatt. — Bucsujárat. A pápai hivek Kisaszszony napján szokták felkeresni a kiscelli kegyhelyet, ujabban ugy, hogy vonaton utaznak át Celldömölkre s ugy jönnek vissza. De még mindig akadnak számosan, akik nem átalják magukra venni a gyaloglás fáradságát. Ezek az igazi búcsúsok, akik már az ünnep előtti napon, idén tehát szombaton, a reggel 7 órakor hallgatott szentmise után pap kísérete mellett Nyárád irányában gyalog teszik meg az utat Celldömölkre s ugyanígy vasárnáp este 8 óratájt érnek vissza Pápára, hol a nagytemplomban végzett ájtatosság után szétoszlanak. A bucsumenetben résztvenni szándékozók jelentkezhetnek Kalmár Németh Jánosnál a Felső-hosszu-utcában, esetleg a plébánián is. — Csépléshez szén. A 150 holdon felüli birtokosok közvetlen a bányából, az azon aluliak a város utján kaphatnak szenet a csépléshez. A jelentkezők tartoznak kimutatást kitölteni. — Pápa és a 20-as honvédek között szép nexus állván fel, a Nagykanizsán e hó 29-án lefolyt ünnepélyen, amidőn is megyéspüspökünk részvételével a laktanya kápolnájának alapkőletétele volt, városunk is képviseltette magát Kemény Béla v. tanácsossal, aki az alapkő letételnél a kalapácsütés mellé e szavakat mondo'ta: Jaj annak, aki a magyart bántja!, amit a körülállók lelkesen megéljeneztek. Kemény tanácsos egyben a a város nevében 1000 K-t adott át az ezred rokkantalapja javára. — A pálházai legfelőn annyi a szerbtövis, tüskés bogáncs, ördög szekere, meg hasonló, hatósági rendeletre irtandó kártékony tövis, hogy arra utazó gazdálkodóknak joggal tűnik fel az, miért nem lesz rendszeresen irtva, amint ezt a müveletet másoktól oly szigorúan megkövetelik ? Tudott dolog, hogy eme kártékony bogáncs nemcsak az illető, hanem a szomszéd birtokosok területére is átplántálódik. Ha egyszer rendelet van a kötelező irtásra, történjék gondoskodás a rendelet végrehajtásáról is, nehogy mások szenvedjenek kárt egyes kiváltságosok hanyagsága miatt. — A mezőlaki párbaj. Károly király születésnapján, m. hó 17-én a Mezőlakon nyaraló gráci gyermekek Nyárádon voltak Istentiszteleten. Mise után Füzy István nyárádi plébános elbeszélgetett a vendégekkel, kik közül egy nagyobb fiu, IV. oszt. reáltanuló, mikor visszaindultak, visszamaradt s bizalomteljesen, de aggodalommal közölte négyszemközt a plébánossal, hogy két társa, kik már főreáliskolai tanulók, egy velük nyaraló polgári iskolai leány miatt összeveszett, s holnap a mezőlaki temetőben párbajt fog vivni, amelyre már minden előkészület meg van téve, a pisztoly s a kések (mert élethalálra van tervezve a párbaj) be vannak szerezve. A plébános értesítette a mezőlaki ref. lelkészt a történendőkről. A lelkész azután a Szold-uradalom utján megakadályoztatta a párbajt. Csendőrök felkeresték a fiu által névleg bejelentett párbajjelölteket, kiktől elszedték az öldöklő szerszámokat. Másnap megjelent a faluban Füzy plébános és intézkedett, hogy a fiuk mindegyike más-más falura kicseréltessék. Ha nem volna ez az eset olyannyira az idők jele és hü tükre fiatal generációnk hiányos neveltetésének, igazán nevetni kellene afelett, hogy amikor éppen Károly király volt az, aki a párbajt megszüntette, ilyen tacskók, éppen a KarlWerke-nek nevezett nyaraltatásban részesülő háladatlan gyerekek, ilyen okból, pont Károly király ünnepén eszelnek ki ilyesmit. Ki merné elgondolni, hogy ezek a csenevész tacskók ilyen hevesvérűek legyenek ? — Kommentár nélkül adjuk le az osztrák gyermekek itteni idözéséről származó következő esetet, amelynek ezt a cimet is adhattuk volna: amikor a kis osztrák magyarul beszél. Az egyiktől ugyanis idejövetele után megkérdezték: — Tudsz e már valamit magyarul? — Ja — felelte a fiu — pites mátyár. tisznó mátyár. — Hol tanultad? — Zuhaus. Kíváncsiak vagyunk, hogy ma is igy beszél-e még a kis kedves ?