Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-04-15 / 16. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 március 11. 11. szám. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre Egyes szára ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: Pápai Katbofikus Kör. A szerKesztésért felelős : Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a páDa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Valóság és álom. Már nem emlékszem, hogy úgy olvastam-e, vagy úgy tanultuk, de egy alkalommal, gon­dolom mikor az Akadémiát, vagy tán a Nemzeti Színházat építették, melynek költségeit tudvalevően nagyrészt a nem­zeti felbuzdulás folytán megindult or­szágos gyűjtésből hozták össze, az épí­tés körül foglalatoskodók között heteken át feltűnt egy öreg magyarember, aki naphosszat talicskázott, de este, mielőtt bérfizetésre, vagy a napszámosok számba­vételére került volna a sor, következe­tesen — eltűnt, hogy másnap korán reggel ismét ott legyen. Végre is az egyik munkavezető elfogta az öreget és kihallgatta. Ekkor oda nyilatkozott a derék hazafi, hogy mivel nem volt módjában pénzt adni, így akar hozzá­járulni a hazafias építkezéshez, hogy ingyen napszámot kiván teljesíteni. Ed­dig a valóság. A napokban álmodtam, hogy ablakomból kinéztem és láttam, amint a pápai Főtérről, a Lippert-féle (most Eisler Mór tulajdonát képező) emeletes ház előtt felhalmozott s a ház­ban folyó építkezésből származott tör­melék körül százával sürögnek-forognak apró emberkék kis talicskákkal s mint a vándorló hangyaboly vonulnak el a péksátrak irányába. Lementem az ut­cára, odaálltam a kastély és nagytemp­lom közötti térre és láttam, amint elemi iskolás fiuk, meg kis diákemberek a a törmeléket a lejtős aszfalton yigan letalicskázzák a Tizesmalom mellett levő üres telekre, hol tudvalevően valamikor a pápaiak Hadiemléke fog állani. A dolog kezdett érdekelni és tetszeni. Kérdezősködésemre a fiuk örömtől ki­pirosult arccal mondták el, hogy ők tanítóiktól és tanáraiktól engedélyt kér­tek és kaptak erre, mert más módon még nem tudják leróni az elesett hő­sök iránt érzett hálájukat. Eddig az álom. Nem válhatnék az álom valósággá ? Egy tudós azt állítja, hogy 1914-ik évben 9456 fiatalkorú bűnös állott a gyermekbiró­ságok előtt s ez a szám 1915-ik évben már 1191 ^^m.e^fi'dett, vagyis 28%­kal lett nagyobm""" Ha az első háborús esztendőben ennyire sülyedt a gyermeklélek, milyen statisztikát rejtegethet a néma történe­lem ma és milyen lesz az, mikorra majd kiderül az ég újra felettünk. Ezek a néma számok nagyon is beszédesek. Nem lehet csak úgy minden megjegy­zés nélkül lenyelni. Ha egy helyes in­tézkedés nem fog történni az egész vonalon, a végzet nagyon bele fog mar­kolni társadalmi életünk gyökerébe. Amikor mindezt figyelemmel ki­sérjük, nem hagyhatjuk említés nélkül az okokat sem, amelyek ezeket az egészségtelen állapotokat előidézték, vagy nagyban hozzájárulnak a gyermek­lelkek romlásához. Az első az, hogy ma, különösen a szegényebb helyeken alig látunk normális családi életet. Kü­lönösen a városi viszonyok teszik aggasz­tóvá a helyzetet, ahol a tömegek két­kézi munkája szerezte meg a napi szük­ségleteket a múltban is. Ma, amikor a családfő a haza védelmében van el­foglalva tűzhelyétől távol, igen sok he­lyen a családi fegyelem is laza. Ott pedig, ahol az apa helyett az anyának kell a munka porondján küzdeni és tá­vol van naphosszat a családi körtől, ez egészen hiányzik. Ehhez járul még, hogy a mai viszonyok az iskolai oktatást is szük keretek közé szorították s az if­júságnak több az ideje a csavargásra. A másik az, hogy a kiskorúak munka­bére emelkedett s a pénztől megszé­dülve, olyan élvezeteket keresnek, a melyek mindenre jók, csak arra nem, hogy lelkük nemesedjék. Ne menjünk tovább, csak a kattogó mozikig. Tömve vannak, nemcsak Pápán, de mindenütt, csecsszopószámbamenő látogatókkal. — Nem is lehet hasonlatot találni arra, hogy milyen rombolást végez lelkükben az a sok szenzációs detektivdráma. A mozitulajdonosok nem válogatják meg a filmeket, még akkor sem, ha azok a »városi mozi« címet viselik homloku­kon. Pedig a hatóság ügyelhetne arra is. Neki elsősorban arra is kellene figyelni, hogy apró gyermekek a nem ifjúsági előadásokra — tekintettel az erkölcs mai állására — szüleik társa­ságában se mehessenek el. A háborús romantika túltengésé­nek is megvannak a maga áldozatai. De minél nagyobb a város a maga ki­váltságos alkalmaival, annál ijesztőbbek a számok is a statisztikában. Budapes­ten pl. 1914-ről 1915-re majdnem meg­duplázódott a fiatalkorú bűnösök száma. Stuttgartban 130%-kal emelkedett s csak az a keserű vigasz maradt szá­munkra, hogy az ellenséges külföldön is hasonló a helyzet, így pl. London­ban — a tudós szerint — kétszerte nagyobb a fiatalkorúak bűnözése, mint volt a háború előtt. De mi ezúttal sö­pörjünk a magunk portáján, mert amig azoknál megtették a szükséges ellen­intézkedéseket, addig nálunk az első lépést sem csináltuk meg feléje, pedig elkelne Pápán éppúgy, mint az egész vonalon az ezirányu sürgős és ügyes rendelkezés. Csertői. P" "C 1 !! Eladó !! A Bercsényi-utca (Újtelep) i. sz. a. házban, Süttő János ny. tanítónál költözködés miatt egy jókarban levő Harmónium jutányos árért eladó. h — jA

Next

/
Oldalképek
Tartalom