Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-03-18 / 12. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 március 11. 11. szám. PAPA Szépirodalmi^ közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a paoa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. • Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerkesztésért felelős: Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. A Pápai Kath. Körről. A mult vasárnapi közgyűlés alkalmából. Pápa, 1917. márc. 16. A Pápai Kath. Kör évi rendes közgyűlése mult vasárnap folyt le s alább elég részletesen szolgálunk adatokkal arról, hogy a tárgysorozat pontjai miként nyertek elintézést. E helyen, mint minden évben egyszer, ma magáról, a Katholikus Körről, a mi laptulajdonosunkról kívánunk néhány szót elmondani s mindjárt azzal kezdjük, hogy Varga Rezső, munkácsi dohánygyári aligazgató, a körnek sok éven át volt társelnöke s most is tiszteletbeli tagja, aki Pápáról való távozása óta más nagyobb városban, így Pécsett is lakott, ahol bizonyára szintén érdeklődött a katholikusok köri élete után, nyíltan a közgyűlés színe előtt, de magánbeszélgetésben is oly dicsérően nyilatkozott a Pápai Katholikus körről, mint még senki. Varga Rezső egész egyénisége olyannyira összeforrott a pápai katholikusok érzelmeivel, hogy akkor is magunkénak tartanok őt még mindig, ha nem a mi városunk szülötte volna is,' s mert ha valaki, hát éppen Varga Rezső volt az, aki a katholikus érdekek előbbrevitelében minden vonalon felvette, s bizony legtöbbször fényes győzelemmel vivta meg a harcot, legkompetensebb annak elbírálására, vájjon a Pápai Katholikus Kör, melynek több mint két évtizedes szép múltja van, miképpen állja meg a helyét. . Igen, mi is tudtuk mindezeket, de jól esett, hogy helyettünk más mondja meg. A dicsérő szavak egyebekben nem mind magára a körre vonatkoztak, jutott abból a vezetőségnek is. Nagyon helyesen emelte ki az elnökök és tisztviselők céltudatos és buzgó fáradozását, mint egy kör felvirágoztatásához feltétlen szükséges kelléket s imponálónak nevezte a közgyűlés méltóságos lefolyását is. Egybevetve mindezt, a Pápai Kath. Kör az elmúlt év számadásait nyugodt lelkiismerettel zárhatja le és helyezheti a többi 20 egynehány év történetét tartalmazó évkönyv lapjai közé, mert ha valamikor, alkalmas időben, meg fogja ülni jubileumát s elővétetnek a kör történetének háborús évei, a kör nyugodtan, sőt büszkén mutathat az 1916. év történetére is. Viharban megedzett, alapjaiban megingathatlan, hatalmas taglétszámmal rendelkező körről van itt szó, egy oly testületről, mely ilyen mult után bátran nézhet a jövő elé még kritikus esztendőben is. Igaz, högy a háborús években nem igen volt alkalma erejét kimutatni, de ha rákerül a sor, most is diadalmasan vívhatja meg a harcot. Üdvözöljük tehát Pápa és vidéke katholikus társadalma" nevében a Pápai Katholikus Kört legutóbbi közgyűlése alkalmából, s kívánjuk, hogy mint egyik legilletékesebb pajzsa minden katholikus érdeknek, tovább is sikerrel őrködjék felette. * Az elnöki széket pont 4 órakor dr Teli Anasztáz, pápai r. k. főgimnáziumi igazgató, a kör 6 éven át buzgó, népszerű elnöke foglalta el. Jobb oldalán Kalmár Károly, urad. főszámvevő, alelnök, balról Szentgyörgyi Sándor, karnagy és lapszerkesztő, a kör titkára foglalt helyet. Az elnöki asztal körül ültek még Tomor Árkád, bencéstanár, könyvtárnok, Arányi József, k. adóellenőr, pénztáros, Kobera Károly, ny. erdész, borfelügyelő és mások. A tagok sorából az első sorokban ültek: Okolicsányi József, k. dohánygyári igazgató, Varga Rezső, munkácsi k. dohánygyári aligazgató, tiszteletbeli tag, Botka Jenő, magánzó, tiszteletb. háznagy, Mayer István, m. kfpósta- és távirdafelügyelő, pápai póstafőnök, Hiebsch Dezső, irg. rendi perjel, Grátzer János, el. isk. igazgató, Vörös Balduin, Lengyel Zénó bencéstanárok, dr. Bereck Gyula, Dragovics István hittanárok, Kreutzer Ferenc, Német Imre káplánok, Süle Gábor tornatanár, Illés Lajos földmives isk. tanár, Mátz József, Pintér Gyula, Tauber Géza, Széptóth János, Kardszag Mihály tanítók, Koncz Lajos, áll. tanítóképezdei nevelő, Kolbe N.,

Karner R., Szente Ö. takarékpénztári tisztviselők, Soós I. Pál, irg. r. leikész, Táncos Antal, k. telekkönyvvzető, Hajdany Vince, Kovács Ferenc, Novitzky P., k. járásbirósági irodatisztek, Cser Béla (háznagy), Bán Károly, Horváth- Pál póstatisztek, Wellner József magántisztviselő, Pityik György dohánygyári kezelőtiszt, Major József, Rziha József, Vér Márton vasúti tisztviselők, Tomor Antal, ifj. Szeleczky Ferenc, v. hivatalnok, Balogh Gyula, fürdőtulajdonos, Puck József, dohánygyári ügyelő, Legény Ferenc, ipartestületi elnök, Szabady Imre, szövetkezeti üzletvezető, Trauner, Bódai, Grábics, Másszi, Mátz, Szita, Pluiter, Leiner, Erdélyi, Huppán iparosok, Kunszt Henrik, Kalmár Ödön, kereskedők, továbbá Bornemissza, Maradics, Hofman, Simon, Giczy, Körmendy, Virág stb. stb. Összesen mintegy 80—100-an. Elnöki megnyitójában dr. Teli Anasztáz leginkább a háborúnak a kulturára és a kulturális intézményekre való befolyásának fejtegetésével foglalkozott. Részletesen ismertette a tudomány, művészet, iskola, föidmivelés, ipar, kereskedelem, mint a kultura szellemi és anyagi szerveinek működését a háború alatt. Azután a kör életét és működését vázolta. Mint kulturális egyesületnek munkássága sok tekintetben megbénúlt részint nagy számú, leginkább fiatalabb tagjainak távolléte, részint azon eszközök hiánya miatt, amelyek békében céljainak megvalósításában rendelkezésére állottak. A beszéd második részében az elnök Magyarország történeleméből vett példákká bizonyította, hogy sok viszontagság, szenvedés és megpróbáltatás érte már a magyar nemzetet, a mainál még súlyosabb szenvedések is nehezedtek reá, de soha nem csüggedt, soha kétségbe nem esett, hanem férfiasan türt és sorsát nemes önérzettel és az Isteni gond viselésbe vetett bizalommal viselte. Azért, bármily szenvedések és megpróbáltatások érjenek bennünket, most sem szabad elcsüggednünk, mert a csüggedés egyenlő a halállal és pusztulással. Ha majd a háború vihara kifáradva elpihen, ismét hozzálátunk az áldásos béke munkájához. Azután kegyelettel emlékezett meg az elnök báró Hornig Károly veszprémi bibornok püspökről, az egyházmegye elhunyt főpásztoráról és a kör jótevőjéről s az iránta való hálás fiúi kegyeletet