Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-03-11 / 11. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE 1917 március 11. nap-nap, újabban óra-óra után kapjuk a panaszos feljajdulásokat. S ha a polgármester meg a közélelmezési bizottság e tekintetben velünk egyet ért, úgy nyugodtan tesszük le a tollat, mert tudjuk, hogy a sérelmek szanálva lesznek; ellenben kénytelenek volnánk a szomorú dolgok ismétlése esetén bonckés alá venni a közélelmezés ellátása körül felmerült teendőkkel megbízottak eljárását. = A hitközségi iroda. Hogy mennyire időszerű volt a pápai r. k. hitközség részéről egy hitközségi iroda felállításának a terve, mutatja az az élénk érdeklődés, mely lapunk híradása nyomán a hitközségi tagokban iránta fel lett keltve. Alig múlik nap, hogy valaki ne keresse már az irodát, vagy ne kérdezősködnék szerkesztőségünkben is, hogy hát mikor és hol kezdik meg már a működésüket az iroda vezetői ? Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ilyen fontos újítás beállítása nem oly egyszerű dolog s hogy a terv végrehajtását az előkészítéssel megbízottak jelentései alapján végre is csak maga az iskolaszék határozhatja el. A legközelebbi iskolaszéki gyűlésig tehát legyenek az érdekeltek még egy kis türelemmel. Házinyúl tenyésztésről. Nálunk a házinyúl eddig csak gyermekjátékszer volt. De most a nagy husinség idején kezdünk rájönni, hogy okkal-móddal tenyésztve és jóféle fajtát választva, husuk kitűnő és tápláló élelmicikknek bizonyult. Pápa város tanácsa felismerve a jelen viszonyok között az olcsó husprodukció eme fajtáját, nagyobb házinyultenyészdét rendezett be, hogy a varos lakósságát ellássa vele. A jó akarat és helyes számítás megvolt a városi tanácsnál, de az egész tenyésztés alapjában el lett hibázva, amit cikkem végén számadatokkal fogok bizonyítani, amennyiben anyaállat nem lett beszerezve a kellő mennyiségben, hanem ehelyett igen sok fiatal, pár hónapos növendék, a melyekről még a leggyakorlottabb tenyésztő sem képes előre megállapítani, hogy beválik-e majd tenyésztésre. Továbbá ezen állatok kétes helyekről lettek beszerezve, ahol nem igen nagy gondot fordítottak rájuk — mivel csak házinyúl — és igy különféle fertőző betegséget is hordtak magukban. Ez utóbbiakból kifolyólag bekerültek az egészséges állatok közé és megfertőztették azokat is és igy hallomásom szerint igen sok el is pusztult. Több oldalról értesültem, hogy a városi tanács tagjai már igen türelmetlenek és kérdezik, hogy mikor fog már az »olcsó hús« a piacra kerülni. Itt mindjárt rámutatok arra és igazolni óhajtom azt, hogy miért állítom, hogy a tenyésztés már alapjában el lett hibázva. Habár a házinyúl igen szapora és gyorsan fejlődő állat, de azt még sem lehet tőle kívánni, hogy a mult év augusztus-október hóban vásárolt 2—3 hónapos nyul növendéknek már most kifejlődött fiai legyenek, hiszen a tenyészállat még maga sincs kifejlődve és nem tenyészképes. Ezen állatok csak 8 hónap múlva párosíthatók és fiai csak az idei ősz, illetve télen kerülhetnek fogyasztásra. Ha a városi tanács gyors hús produkciót kivánt, úgy nagyobb körültekintéssel csakis jó, egészséges és tenyészképes állatot vásároltatott volna és akkor rendes és szakszerű tenyésztés mellett az eredmény nem maradt volna el és már most is állana rendelkezésre bizonyos mennyiségű vágó állat. Hogy a város vezetősége helyesen gondolkodott a nyultenyésztéssel és nem óhajtotta a pénzt csak befektetni egy kétes vállalkozásba, azt a jelen sorok irója inind régebbi és mai gyakorlattal bíró tenyésztő alábbiakban óhajtom igazolni. Könnyebb számítás céljából 100 drb anyaállatot veszek alapul: 100 drb anyanyul 4-szeri ellés ä 6 drb, összesen 2400 drb, ä 3 K darabja, összesen 7200 K, hozzászámítva a nyúl bőrét ä 1 K, összesen 2400 K, teljes összeg 9600 K. Ebből leszámítva a nyulakra évente fordított takarmányozását és a tenyésztési személyzet fizetését, továbbá a vér felfrisítésre évente beszereendő friss blokkokat 5000 korona, marad még tiszta haszon 4600 korona. Tekintve, hogy a házinyúl évente többször is ellik és nem csak 6 drbot egyszerre, hanem rendesen 8—10 drbot, igy a veszteség, illetve az esetleges elhullás már le van vonva, még pedig a legnagyobb elhullás esetén 800 drb, ami helyes kezelés mellett kizárt dolog. A fenti számításom szerint az ellést illetőleg a minimumot vettem számításba, az elhullásnál a maximumot és igy is kitűnik számításomból, hogy még mindig 4600 korona haszon maradna, amely a befektetett tőkére volna fordítandó és igy egy pár év alatt ki volna fizetve a befektetett összeg. A közfogyasztásra kerülő 1 db 3 —5 kg nyul átlagos árát 3 koronával számítoltam, mivel csak igy volna a kitűzött cél elérve és a város nyullrus kedvelő lakóssága olcsó húshoz jutna. Jelen soraim célja, hogy türelemre és kitartásra hivjam fel a város vezetőségét és igen sajnálnám, ha a nyultenyészdét meg kellene szüntetni és a befektetett pénz elvesznék, mivel, ha a nyultenyésztés más államokban pl. Németországban sikerült és ott olcsó bust produkálnak, miéit nem lehetne azt nálunk is sikerrel meghonosítani de csak türelemmel és kitartással. Major József. = Bejelentési hivatal felállítását Pápán már régen szükségesnek tartottuk, a háború folytán azonban erre a költségeket — miniszteri tilalom folytán — nem lehet folyósítani. A v. főmérnök, aki most a közélelmezési iroda főnöke, a városi lakosságot ily minőségében úgyis nyilvántartja s ezért a majdan felállítandó bejelentési hivatalhoz szükséges előmunkálatokat szinte külön költség nélkül végzi. A főmérnök tett is ily értelemben javaslatot a tanácsnak, s utóbbi meg is bízta, hogy a közélelmezési ügyből nyert adatokat a bejelentési hivatal szükségéhez képest is gyűjtse és kezelje. Gyászrovat. Danassy György folyó hó 6-án reggel fél 4 órakor áldásos életének 84-ik, boldog házasságának 53-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. A felejthetetlen drága halott hült tetemét folyó hó 8-án, csütörtök délután 4 órakor a gyászházból (Szentilonay-utca 19) a r. kath. egyház szertartása szerint, a boldog feltámadás ményében, a Kálvária melletti sírkertben örök nyugalomra helyezték. Az engesztelő szentmiseáldozatot f. hó 9-én, pénteken délelőtt 9 órakor a plébánia nagytemplomban mutatták be a Mindenhatónak. Az elhunyt egyike volt a pápai iparosvilág legtekintélyesebb csizmadiáinak, ámbár szereplési vágya nem lévén, nem igen emlegették a vezéremberek körében. Ő inkább családjának, munkájának, kedves szőlőjének •szentelte életét, de e visszavonultságában is meg tudta szerezni azt a népszerűséget, mit a szerepelni vágyók oly annyira óhajtanak. Tekintélyes vagyona szorgalmas, beCsöletes munka eredménye. »Ora et labora« volt egész hosszú életén át vezérgondolata/melyből a végső részt csak előrehaladott aggkora kapcsolta ki. Jámborságát azonban megtartotta utolsó leheletéig. Szép családot nevelt fel: fiai közül Károly győri póstatiszt, György súri plébános, József iparutóda és Antal katona, (aki sebesülés következtében épp akkor tért vissza a szülői házba, mikor édes atyja ravatalon feküdt már); lányai pedig Kónya István és Meilinger József nejei. Sok-sok unokán kivül kiterjedt rokonság és tisztelők végtelen hosszú sora állta körül a minden tekintetben derék öregúr ravatalát, melynél káplánjai segédletével Kriszt Jenő esperes végezte a gyászszertartást szép imát mondván a halott felett. Ny. b! Hálanyilatkozat. A családfő kidőlte miatt mély bánatba merült alulirt család a legmélyebb köszönetét nyilvánítja mindazoknak, kik Danassy György elhalálozása alkalmával a részvét bárminemű jelét adták. Özv. Danassy Györgyné és gyermekei. Özv. Polgár Péterné. Nem annyira nagy, mint előkelő gyászközönség kisérte mult kedden utolsó útjára, az alsó-temetőbe Balogh Gyula fürdőtulajdonos családjának Netti-nénjét, aki e hó 4-én halt meg Pápán, 74 éves korában. A jámbor asszony régente Pápakovácsiban, elébb Kornéknál, később pedig az ottani grófiházban foglalatoskodott s becsületes, egyenes lelkével mindenütt mindenkinek a megbecsülését vivta ki magának. Élte utolsó éveit rokonainál Baloghék Petőfiutcai házában töltötte, honnét most szép egyházi pompa kifejtése mellett temették régen elhunyt férje elporladozott hamvai mellé. Ny. b!