Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-12-30 / 53. szám

2. PÁPA ES VIDEKE / 1917 december 30. A mi rendőrségünkről nem igen szoktunk megemlékezni lapunkban, s ha igen, akkor is csak olyankor, amikor jót Írhatunk róla. Annyi azonban bizonyos, hogy Pápa városa aránylag meg lehet elégedve közbiztonsági állapotaival és ha nem is teljesen, hát nagyrészben ez a mi rendőrségünknek az érdeme. Rendőrség alatt természetesen nemcsak a legénységet, sőt ellenkezőleg ezt csak másodsorban értjük, hanem inkább a rendőri tisztviselőket, még pedig legelsősorban magát a rendőrkapitányt, s annak ezidőszerinti helyettesét a rendőrfogalmazót, aki, illetve akik az erősen megfogyott és alig számbamenő erőkkel csak gyengén pótolt rendőri létszám segítségével más vidéki városokhoz mérten szinte kitűnően látta, illetve látták el mindazt, ami a rendőrkapitányi hivatal ügykörébe tartozik. Szó sincs róla, merültek fel panaszok és különösen a piaci rend tekintetében bizony elég alapos kifogásokat emeltek néha a rendőrség ellen, ámde az abnormis állapotok nemcsak Pápán, hanem minden vidéki városban, sőt még az államrendőrséggel ellátott fővárosban is lehetetlen helyzet elé állították a rend őreit, akik végre is Arguszszemekkel nem rendelkeznek, meg egyszerre nem állhatnak mindenütt posztot. Jó órában legyen tehát mondva, hogy Pápa városa még elég tűrhető viszonyok között van közbiztonság és közrendészet dolgában és ha ezért valakit megszabad dicsérnünk, hát elsősorban Szokoly Ignác rendőrkapitányt kell emlegetnünk, aki egy negyedszázadon át áll Pápa város rendőrségének az élén. S most éppen csak azért tolul ez a kis reminiszcencia tollúnk hegyére, mert hire jár, hogy Szokoly Ignác rövid időn belül, mint mondják 1918. év januárjában már nyugalomba vonul és átadja helyét másnak, fiatalabb erőnek. Hogy ki lesz az utódja ? Azt nem tudjuk még, mert hiszen a vármegye főispánjának a joga kinevezni a mi rendőrkapitányunkat és a főispán, ha tán már szemelt is ki alkalmas egyént a mi számunkra, egyelőre nem fogja nyilvánosságra hozni a nevét. Annyi azonban bizonyos, hogy elég rendezett viszonyokat fog találni az uj rendőrkapitány. A legnagyobb valószínűség szerint idegenből kapunk rendőrkapitányt, tán a fővárosi államrendőrség tisztikarából nevez ki egyet a mi főispánunk, és az uj ember majd friss erővel, uj reformtervekkel, modern és praktikus újításokkal fogja megkezdeni működését s ez mind nagyon szép lesz, de mindamellett elvitathatlanul fog fennállani és fennmaradni a mi jóhiszemű kijelentésünk, hogy Pápa város közbiztonsága és közrendészete aránylag rendben volt és rendben van, s ez Szokoly Ignác negyedszázados működésének az eredménye és a most nyugalomba készülő r.kapitánynak kiváló érdeme. Épp ezért velünk együtt bizonyára igen számosan sajnálattal fogják tudomásul venni Szokoly távozását. A Szurmay-alapból való segélyelyezések Iránti folyamodványok. A vármegye főispánja hírlapi ismertetés céljából közli a m. kir. honvédelmi miniszter urnák a Szurmay-alapra vonatkozó leiratából a következőket: A társadalom áldozatkészsége immár lehetővé teszi, hogy a Szurmay Sándor alapból és a honvédelmi miniszter rendelkezésére álló egyéb pénzekből a segélyezést megkezdhessük. Ennél fogva'a magyar királyi honvédség, a magyar királyi népfelkelés, a magyar királyi horvát-szlavon csendőrség ama tisztjei, lelkészei és tisztviselői, valamint tiszt és tisztviselő jelöltjei, akik a háborúban rokkantak lettek, vagy hadisérültekké váltak és segitségre szorulnak és a kérelmezés idejében tényleges katonai szolgálatban nem állanak, továbbá a háborúban hősi halált halt, sebesülés, vagy harctéren'szerzett betegségek (sérülések)' vagy hadifáradalmak következtében elhalt magyar királyi honvéd, magyar királyi népfölkelő, magyar királyi horvát-szlavon csendőr tisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt és tisztviselőjelőltek segitségre rászorult özvegyei és árvái segélyzés iránti kérvényeiket hozzám benyújthatják. A kérvények szerkesztésének egyszerűsítése és megkönnyítése céljából űrlapok lesznek a magyar királyi honvéd állomásparancsnokságoknál egyszerű szóbeli vegy levelezőlapon beküldött Írásbeli kérelem alapján díjmentesen kiszolgáltatva. A kérvényező az általa kitöltött és aláirt kérvényt lakhelyének községi elöljáróságánál, polgármesterénél nyújtja be, mely a kérvényben foglalt adatokat a lehetőség szerint átvizsgálja, a 12. rovatot kitölti és azután kérvényt haladék nélkül a kérvényező lakhelye szerint illetékes honvédi kiegészitő parancsnoksághoz juttatja. A polgármesteri hivatalok és községi elöljáróságok a területükön tartózkodó segélyre szoruló igényjogosultakat segély iránti kérvényeik benyújtására figyelmeztessék és a hozzájuk benyújtandó kérvényeket a fentiekkez képest haladéktalanul kezeljék és késedelem nélkül továbbítsák, hogy a segélyek idejében folyósithatók legyenek. Adjunk téli ruhát a hadi árváknak! Lapunk igen tisztelt régi és uj előfizetőinek, nyájas olvasóinak, és értékes munkatársainak boldog új. éret kívánunk ! A Keresztény Munkásnők Egyesülete december hó 23-án a Griff-szálló nagytermében karácsonyi előadást rendezett. A rendezők derekas fáradozását jutalmazta az érdeklődők nagy száma. A kis ünnepély fényét emelte Őméltósága Esterházy MáriaAnna grófnő jelenlétével, aki mindvégig figyelemmel kisérte az előadást. Wimmer Károly képzőintézeti igazgató tartalmas beszédében a béke megalapozásáról szólt. Fejtegette, hogy Krisztus lelki békéje nélkül nincs igazi béke. Ennek feltételei pedig: a hit, az emberbaráti szeretet, az önzetlenség, az önmegalázás. E tulajdonok híjján nem hozza meg a várva-várt. béke sem azt az emberiségnek, amit ez attól vár. Kosztka Vilmos vezetésével az egyesületi dalárda »Az angyalok jelentik« cimü régi karácsonyi népdalt adta elő. A diszkrét kiséret, az ügyes előadás a szereplőket és a vezetőt egyaránt dicsérték. A »Békét hozott a kis Jézus« karácsonyi színműben a darab főszereplői: Árki Rózsika, Velner Erzsike és Velner Ilonka derekasan állták meg helyüket, a többiek: Czepek Anna, Király Katica is ügyesek voltak, mint a szt. család tagjai, kivált Czepek Anna, mint Mária. Tóth Annus három darabbal gyönyörködtette a hallgatóságot. Előadta Angyal Armandtól: A gyermek bánatá-t; KarlBohmtól: A visszhang-ot és a »Halálvágy«-at Vorreitól. A hálás közönség viharos tapssal fejezte ki tetszését. A visszhangot szives volt megismételni. Gyönyörű hangjával, szép előadásával, mint mindig — most is busásan kiérdemelte a tetszésnyilvánítást. Az énekeket zongorán kisérte Fleischer Juliska. Ügyes alkalmazkodó játékával hozzájárult a sikerhez. Farkas Róza ügyesen szavalta el a »Karácsonyest« cimü költeményt. A »Gyermek álma« cimü szinmű főszereplője Czepek Máriska ügyesen adta a gondos nagyanyát, Balog Olgica bájos kis beteg volt, aki nagy szorgalommal tanulta be meglehetős nagy szerepét és. jól játszott. Jók voltak a többi szereplők is (Czepek Gizella, Árki Terus) és az élőképet alakítók. Az egész előadáson végigvonult a jóakarat, az ügyszeretet és az ezeket támogató ügyesség, amelyek a fáradhatatlan rendezőket — Mayer Istvánná és Markhot Angela úrnőket dicsérik. Az erkölcsi siker mellett volt anyagi siker is, mert a terem megtelt hallgató közönséggel. Felülfizetni voltak szivesek: Méltóságos gróf Esterházy Jenő 100 K, Wüest F. 10, Wimmet K. 5, Kalmár Andor 4, Kobera K.-né, Dragovics I., Okolicsányi J. 3—3, Fábián J, Kégli J.-né, N. N., Téringer M., dr. Kocsis Lénárd, Trauner L. 2—2, Mayer Iduska, Réffy G., Tóth Róza, Legény J. 1—1 K, Polgár Margit, N. N. 50—50 f, N. N„ Orbán Gizi 40—40 f. — Fogadják ez uton is az egyesület hálás köszönetét.