Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-09-02 / 36. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE 1917 szeptember 2. kinek most, felső és legfelső helyről kettős kitüntetésben lön részed, önfeláldozó, határt nem ismerő, buzgó és hazafias emberbaráti és kulturális működésedért, a miénk is vagy s ha más tereken is — mert ki követhetne Téged irgalmassági cselekedeteidben kellőkép — munkatársaid vagyunk. Igy örülni, elégtételt szerezni, minekünk is van jogunk, mert akit az elismerés ezúttal ért, a mi vezérünk. Ennek az érzésnek kifejezésétől nem tarthatott vissza bennünket a Te nagy szerénységed, nem tarthatott vissza még az sem, hogy ezzel terhedre leszünk, az sein, hogy Te úgy is elhitted volna ezt nekünk, ha itt nem hirdetjük is, és ezért most itt lévén, csak megujítjuk irántad való mindenkori érzelmeink nyilvánítását, arra kérvén az Istent, adjon Neked erőt, egészséget, szellemi frisseséget, igen soksok időn át, hogy polgártársaid még sokszor tapasztalhassák áldozatos szivednek, nemes lelkednek munkáját, nekünk pedig légy mindig szeretettel, büszkeséggel övezett és követett vezérünk. Éltessen az Isten sokáig! Éljen! Teli Anasztáz dr. úgy a szónoknak, mint a megjelenteknek megitatva mondott köszönetet. Elmondotta, hogy ez az ünneplés meglepő reá nézve, mert nem is gondolt arra, hogy kitüntetésben részesült, de meglepő azért is, mivel a tiszteletnek, a szeretetnek ily mértékben való megnyilatkozására igazán nem számított. ígéri, hogy a köztevékenység terén kettős buzgalommal fog munkálkodni a jövőben. A Kath. Kör iránt, amelynek sokoldalú elfoglaltsága miatt kevés időt szentelhetett, tettekkel fogja nagyrabecsülését s háláját kifejezni. Majd a Kör minden egyes jelenlevő tagjával kezet szorított, s ezzel a szép, benső érzelmektől áthatott ünnepség véget ért. Nyílt levél a szerkesztőhöz. A háború minket is megrázott. Ing lapunk hajója is a tengerjárásban. De, hála Isten, mindig van emberünk, ki a kormányrúd mellé áll és nem engedi, hogy magasztos lobogónk a becsületgázlás, az »Az hirlik«-es fertők vizeire jusson. Vale! mondom az új szerkesztőnek, kinek neve megjelenése volt az egész programm. Hogy a kormányt erős kéz tartsa és biztos irányt mutasson, ugye az elengedhetetlen kellék. De hogy az evezők se pihenjenek, vagy munkátlanul, céltalanul, amint a viz akarja, ne hánytorogjanak, az is fontos. Az evezőkben is lesz, ugye bizonyos sorrend, alárendeltség. A kormányosra egészen rábizzák a hajót. Ha a munkatársakkal, korrektorokkal egész vezérkara van is, ugye az mégis csak mint egy ember, vagy egy fogalom — szerkesztőség — szerepel. Aztán sorról sorra megy a parancs. A szerkesztőt ugye a kiadó a legmegértőbben követi. A kiadót a többi eszközök : nyomda, elárusítók, lapterjesztők. Igy képzelhetni csak egy életképes hajót, amely haladni is tud. Különben nagyszerű egy tekergés, vergődés, stagnálás a nagy lobogós hajó útja. Hát a sok igéret majd csak valóra válik. Életképesség a jelszavunk. A háború utánra nem várhatunk evvel. Az élet most alakul, nekünk is most kell alakulnunk, hogy az új igények készen találjanak. Magunk is élni akarunk és előttünk a tenger, maga az élet, maguk a katholikusok ezrei, kikre hatni, kiket eszméinknek, elveinknek megnyerni akarunk. Igy demokratizálódunk. Egy mindenekért és mindenki azért az egy ügyért: a mi sajtónkért! A demokratizálódás önzetlenséget kiván a demokratizálótól. Azért az ilyen cikkek rendszerint névtelenül jelennek meg. Az eszme a fő. nem a név, hacsak a különös tekintély, vagy különös felelősség nem teszi azt szükségessé. Ha aztán az eszme, az elv eljutott az ezerek fülébe, szívébe, akkor az ezerek szája is megnyílik; lehet, hogy csak apróhirdetésekben, lehet, hogy a helyes elvek általános hitvallásában, lehet, hogy ennél is felségesebben: a helyes elvek szerinti életben. Egyebekben Isten velünk! Maradok a szerkesztő urnák hű tisztelője. Parafaburkolat, kátrányos zsir, meg a közélelmezési miniszter. A közmondás azt tartja: semmi sem új a nap alatt. Mi bebizonyítjuk, hogy igenis van új a nap alatt, még pedig a XX században, a világháború negyedik évében, szép Magyarországon, a dunántul egyik fészkében, Pápa városában, ahol nem fenyeget a halál és szenvedés pusztító réme, ahol — azt gondolnók — a természet és szorgos emberi kéz termelte élelmi szerek megőrzése s igazságos elosztása a legfőbb gond, s mikor ily szép illúzióban ringatjuk magunkat: - egy váratlan pillanatban parafaburkolat pottyan le a zsiros hordóba, hátrányossá teszi a városnak amúgy is szűkös zsirállományát, és az élelmezési bizottság tudomásul veszi, hogy a zsir, mint már hasznavehetetlen, Bécsbe szállíttassék, és te szegény közönség, ha főzni akarsz, használj margarint, jó lesz az neked, és ne zúgolódjál, mert hiszen tudod, háború van. És folyik a harc, kivált a sajtóban, a rendőrkapitány, a tizek bizottsága és főleg a polgármester ellen. Mi, akik az igazságosság és jogrend alapján állunk, csak helyeselni tudjuk a harcot, mely a közélet általános betegségét, a korrupció pusztításait van hivatva megakadályozni; de még egy lépéssel tovább szeretnénk menni. Ugy látszik, Pápán oly közéleti betegséggel állunk szemben, amelynek megakadályozása végett orvosi műtét igénybevételére van szükség. Akik hivatva érzik magukat a beteg kinövéseknek orvosi műtét utján való eltávolítására: ne feledjék az operációra meghívni az ország legelső műtőorvosát, gróf Hadik János közélelmezési minisztert, aki bizonyára gyorsan és hathatósan fog a pápai közbetegség fészkébe nyúlni, hogy a betegség csiráit onnét kíméletlenül eltávolítsa. És hihető, hogy ebben a munkában készséges támogatói lesznek majd azok, akik a város érdekeit haszonlesés nélkül kívánják szolgálni mindenkor. Iskolai hírek. A róm. kath. fiúiskolában a beiratások szeptember hó 12, 13, 14 és 15-én mindennap d. e. 8 —11-ig és d. u. 2—4 ig eszközöltetnek. Az I. oszt -ba 6 éves kort betöltöttek vétet nek fel. A felsőbb oszt.-ba iratkozóknak az Értesítő könyvüket kell bemutatni. A tanév szept. 16-án d. e. 9 órakor tartandó ünnapélyes Veni Sanctéval kezdődik. Pápa, 1917. szept. 1. Grátzer János igazgató-tanító. Az állami polgári leányiskolában a beiratások az [917 — 18. tanévié szeptember 3., 4 és 5 én történnek d. e. 9 —12-ig az igazgatói irodában. Felvételi vizsgálatok szept. 3 án, rendes íiöv. javító vizsgálata 4 én, és 5-én magán javító vizsgálatok tartatnak meg, d. u. 3 órától. Egyúttal értesítem a t. közönséget, hogy miután úgy a fehérneműhöz szükséges vászon és fonál ára nemcsak hogy rendkívül felemelkedett, de neliezen kaphatók is, enne okául a kézimunkatanfolyamban a folyó tanévben a tarka varrásra fordítjuk a fősúlyt, vagyis, akik fehérnemű anyagot nem kaphatnak, bárminemű tarka varrást készíthetnek. Különös tekintettel lesz a tanfolyam a tarka varrásnál a használt ruhák átalakítása, esetleg átfordítására, hogy így a növendékek megtanulhassák, hogy kell a divatból kiment ruhadarabokat ismét használhatóvá, értékessé tenni. Fehérneműt javító csoport beosztása is szerveztetik, esetleg átalakítás e téren is. A folyó tanévben is dolgoznak a tanfolyam vezetője utmutatása mellett a Klotild ipar részére vagy saját maguk számára akár otthonukban, akár a tanfolyam keretében azok, kik e munkát tanulni akarják vagy értékesíteni óhajtják. Mert a tanfolyam érintkezésben áll a v. nőegyesület t. elnöknőjével, Karlovitz Adolfné úrnővel, ki a Klotild főhercegnő-féle magyar népipar meghonosítója városunkban, aki állandóan összeköttetésben van az illető ipar pozsonyi vezetőségével, s kinek felkérésére intézetünk is szivesen állt és áll szolgálatába ennek az értékes szociál s ügynek. Pápa, 1917. aug. 29. Nagy Gabriella áll. polg. leányisk. igazg. A tanítóképző intézet gyakorló elemi iskolájában a beiratások szeptember 3-án, hétfőn d. e. 8 órától lesznek. A kereskedő tanoncok beiratása szept. 1-től kezdve bármikor az igazgató lakásán (Petőfi-utca 2. sz.) lesz.