Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-05-07 / 19. szám

1916 március 25. PÁPA ÉS VIDÉKE. 7. Dukits József I. o. t., Spangl István VI. o. t. az unokák, illetve hadnagy szerepében, úgy a többi szereplök is mind derekasan hozzá­járultak a szép nyelvezettel megírt, poétikus darab sikeres előadásához. _ G. Z. Minden izében sikerült hazafias ünne­pet rendezett május elsején a helybeli szín­házban a katholikus főgimnázium. A színház tele volt, sőt, ha még egy­szer akkora lett volna, akkor is megtellett volna, annyian voltak a jegykeresők. E vonzó erőt a hangverseny programmja gyakorolta, meg a nemes cél is, melyért a hangversenyt tartották: a tiszta jövödelem a rokkantak helybeli menházára és a kárpáti falvak fel­segélyezésére volt szánva. A hangversenyt a Győrött állomásozó bosnyák-ezred zenekara nyitotta meg a Faust­operának bevezető részével. Taps fogadta és kisérte a zenekar minden egyes darabját, mely ezenkívül még eljátszotta Gounod Ave Máriá-ját, játszott magyar népdalokat és végül az ifjúsági énekkarok indulóját kisérte. A hangverseny kiemelkedő pontját Bla­zovich Jákó főgimn. tanár ünnepi beszéde képezte. E nemes hévtől áthatott kiváló szónok lelke csakúgy izzott a hazafias lelke­sedés tüzétől, midőn a Kárpátok bérces or­main a Haza védelmében elhalt nemzeti hősökről beszélt, akik ezentúl jeltelen sirok­ban pihenve lesznek a Kárpátok arany-erei. A meghatottság hangján emlékezett meg a kárpáti harcok rokkantjairól, az e harcok következtében gyászbaborult árvákról és öz­vegyekről, akikkel szemben adós lett a nem­zet és az anyagi gyámolításon kívül tartozik nekik a hála és megbecsülés adójával. Szűnni nem akaró taps mutatta a remek szónoklat­nak a szivekre gyakorolt, mély hatását. Ugyancsak megható volt az énekkar éneke Árpád sírjá-ról, a vándor búcsúja ha­zájától és hazafias érzésektől duzzadt Szávay Gyula költeménye Március idusá-ról. Mind az énekeknek, mind a szavalatnak betanítása a leggondosabb munkáról tanúskodott: Holba Miklós kitűnően szavalt. Sok érzést keltett a szivekben, sok könnyet csalt ki a szemekből »A vén hon­véd álma« c. iskolai színjáték, melynek sze­replői: Barbariis I.ajos, Szabó Imre, Dukics József, Spángl István és a többi kedves if]u pompásan megálltak a helyüket. Az énekek betanítása dr. Teli Anasztáz igazgatónak, a színjáték begyakorlása, ügyes és sikerült rendezése Kelemen Krizosztom és Tomor Árkád tanárok érdeme. A háború kitörésekor több államférfiú egyértelmíileg azt mondta, hogy a most folyó világháborúban az a nemzet lesz a győztes, amelyiknek nagyobb az erkölcsi ereje. Az állam tud gondoskodni az anyagi erőről, mondotta Hnzai Samu, ilyen a pénz, a fegy­ver, a muníció, az ember; tud gondoskodni értelmi erőről: a katonák kiképzéséről és a szükséges vezetésről. De egyet nincs hatal­múban megadni, ezt a katonának hazulról kell hozni: az erkölcsi erőt, pedig a küz­delemben ez a legfontosabb tényező. Szelle­met, lelket, hazáért, nemzetért lángoló lel­kesedést csak az otthon tud adni s otthon is főleg az iskola. A bencés főgimnázium, amint erről ez alkalommal is meggyőződtünk, ilyen iskola. Isten áldja meg mind a két kezével vezető­jét és tanári karát. N. Gy. A hangversenyen felülfizetni szívesek voltak: Gróf Esterházy Jenő 1010 K; gróf Wallis Gyuláné, Gerstner Ignác (Pápateszér) 20—20 K; Németh Gyula (Egyházaskesző) 13 K; dr. Antal Géza, Hiebsch Rezső, Mihály Gézáné, Németh István püspök úr, Rezner Teobáld (Győr), dr. Herczog Manó, Füredy Gyula, Sipos Istvánné, Kiss Szerafin (Kajár), Juhász Imre, Barcza Leander, dr. Teli Anasz­táz 10—10 K; gróf Esterházy Péter, N. N. 8-8 K; N. N., Blazovich Jákó 6—6 K; Okolicsányi József, Pfeiffer Ignác, dr. Rosen­thal József, Pityik György, Sulyok József, Mészáros Imre (Tapolcafő), Frászt Lili és György (Pápakovácsi), Dragovits István, Kar­lovitz Adolf, dr. Kluge Endre, Wimmer Ká­roly, Varga Sándor (Marcaltő), Hajnóczky Árpád 5 — 5 K; Jándi Bernardin (Pannon­halma), Kőtse István, Martonfalvay Elek, Zempléni Tivadar 4—4 K; Széptóth János 3 20 K; Nagy Vilmos, Mátrai Guidó 3—3 K; Weber Ferenc 2*80 K; N. N., Vaszary Gyula, Zink Jenő, Mayer István, Glatz Sándor (Gyö­möre), Kalmár Károly, Süle Gábor, Frászt Endre (Pápakovácsi), Reguly Nándorné, Ko­bera Károly 2—2 K; Kraft József 160 K; K. Németh István, N. N., N. N. 1 — 1 kor. Amely szíves adományokért hálás köszönetét nyilvánítja az intézet nevében az igazgatóság. E helyen is hálás köszönettel adózunk Mé­száros Károly polgármester úrnak a színház díjtalan átengedéséért, Szeőke Bálint honvéd­huszárőrnagy és Darányi Árpád törzsorvos uraknak a katonaruhákért és fegyverekért, Hajnóczky Árpád úrnak a jegyek elárusítá­sáért, Fuchs Kristóf úrnak, a bosnyák-zenekar karmesterének, Frauendienst Viktor úrnak az ingyen végzett művészi maszkirozásért és Kulcsiczky János úrnak szíves munkájáért, melyet a villamosvilágításnál ingyen végzett. Dr. Teli Anasztáz, főgimn igazgató. Heti naptár. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján. Május 7. V. Húsvét u. 2. vas. (Szaniszló pk., vt.) Ujholdvasárnap. 8. H. Mihály arkangy. megjel. 9. K. Gergely pk., hv. és dr. 10. Sz. József ünneplése (Antonin pk., hv. és Gordian s tsa vt.). 11. Cs. — 12. P. Nereus s tsai vt. 13. Sz. — 14. V. Husv. u. 3. vas. (Bonifác vt.) Szentségimádás: Kaposvár,Toponár, Bőszénfa, Szentbalázs, Kercseliget, Attala, Mos­dós és Taszár. HÍREK­— A győri püspök Pápán. Dr. Fetser Antal, győri megyéspüspök mult pénteken városunkba érkezett s délután tovább uta­zott Szanyba. Kíséretében volt egy udvari papján kívül Dr. Karátsonyi János nagyváradi kanonok, híres történész. A püspök és kísé­rete megtekintette a bencéstemplomot, láto­gatást tett a plébánián, később Kreutzer Ferenc káplán kalauzolása mellett megnézte szép nagytemplomunkat és az irgalmas nő­vérek tanintézetét. — Személyi hir. Kedves ismerősünk és földink, Rássy Gyula, Paulin, pécsi cisz­tercita tanár, i. tábori lelkész, az északi front­ról néhány napi szabadságra Pápára érke­zett, ahol számos ismerőse érthető szívesség­gel üdvözölte. — Gyászos évforduló. Jövő csütör­tökön, máj. 11.-én lesz 16 éve, hogy Ester­házy Móric gróf, v. b. t. t., Veszprémvár­megye főispánja Bécsben meghalt. A gyászos évforduló napján, mint 16 éven át mindig, idén is Nagygannán, Pápán és általában az összes kegyúri templomokban ünnepélyes gyászistentiszteletet tartanak. Pápán, a plé­bániatemplomban a Requiem délelőtt 9 óra­kor lesz. — Színielőadás. A Kath. Munkásnők Egyesülete ma este fél 8 órakor vallásos színielőadást rendez a belvárosi elemi iskola tornatermében. Színre kerül: , »Mária meg­segít« c. ötfelvonásos színmű. Az egyesület jóakaróit ezúton is meghívja az elnökség. Ülőhelyek ára az első 3 sorban 70 fillér, továbbiakban 50 fillér. — Tornavizsga a zárdában. Mult kedden délután megtartották a zárdai torna­vizsgát. A minden tekintetben sikerült vizs­gán, melyet nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében folytattak le, az iskolaszéki el­nököt Németh Imre káplán helyettesítette. — Záróvizsga. A pápai r. k. hitközség elemi fiúiskolájának a Grátzer János igazgató­tanító vezetése alatt álló V.—VI. osztályában a VI. osztály évzáróvizsgája mult hétfőn volt. Az iskolaszék részéről Kelemen Krizosztom bencéstanár volt jelen, az esperest pedig Kreutzer Ferenc káplán, úgyis mint az osz­tály hitoktatója helyettesítette. Mondanunk sem kell, hogy ez a vizsga, mely egyébként igen fényesen sikerült, még nem azonos az úgynevezett elemi érettségivel, melyet a vá­lasztótörvény életbelépte óta rendelnek el a VI. o. fiuk részére. — Megkésett burgonya. Újév után Pápán oly nagy volt a burgonyahiány, hogy csak a fogyasztóközönség részéről mintegy százezer kilogramot jelentettek be, mint szük­ségletet élelemre, a vetésen kívül. A v. ta­nács megrendelt 12 vagon burgonyát, mely meg is érkezett, de már oly későn, hogy most már senki sem szorul rá és senki sem veszi azt át. Most a város vagononkint 100 K veszteséggel eladja egy kereskedőnek. — A közélelmezési bizottság mult hó 27.-én és 29.-én tartott ülésén egy kelle­metlenül érdekes ügy került tárgyalás alá, melybe még a jogügyi bizottságnak is volt beleszólása. A polgármester 27.-én bejelen­tette, hogy az Aranyos-pusztáról vásárolt 20 vagon buza leszállítását a földmivelésügyi miniszter nem engedélyezte s most Spitz Márkot a vele kötött szerződés értelmében a város részéről kártérítés illeti meg, melyet Spitz 2500 K-ra taksál, ámbár ennél több a kára, de nem akar a várossal perbe szállni. A jogügyi bizottság javaslatra kéretett fel; április 29 -én újra összeült az élelmezési bi­zottság s a jogügyi bizottság javaslata alap­ján kimondotta, hogy a 2500 K kártérítést hajlandó megfizetni az esetben, ha a kár 5000 K-t tesz ki, vagy azt meghaladja; ha azonban ennél kevesebb a kár, úgy a difiTe­i rencia felét a 2500 K-ból levonja. Jól nézünk ki, egyszer a búzán vesztünk ezreket, egy­I szer meg a burgonyán!

Next

/
Oldalképek
Tartalom