Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-04-30 / 18. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1916 március 2. visszatudná fizetni és még is rendületlenül törne előre. Megnéztem kívül-belül, örültem és büszke vagyok reá. Hála a bölcs vezetőknek. Vasárnap lesz a közgyűlés. Csodás híre­ket hallok. Félek tőlük. Úgy beszélik, hogy orvosi vizsgálat alá veszik ezt az izmos, daliás férfiút. Többen visznek magukkal kötszereket, flastromokat. Rá akarják fogni erre a hatal­mas intézményre, hogy beteg. Nem fognak találni rajta semmi hibát, de még is rá akar­ják ragasztani a tapaszokat. El akarják ékteleníteni a tudálékos kuruzslók. Nincs rajta semmi hiba, nem lát senki semmi bajt. Mi lesz hát a tapaszokkal, kötszerekkel. Bele kell szúrni — úgy vélik a javasorvosok — egy somogyi bicskát, vért kell ereszteni, akkor lehet kötözni és tapasztani, flastromozni. Így növekszik a kuruzslók népszerűsége, emle­getik nevüket, de vért veszít a szövetkezet. Bomlik a fundamentum, az összetartás. Fel­ébred a gyanakodás, bizalmatlanság. Nem irok többet, mert nincs időm. Indulok a vonatra. Még egy izenetet küldök a szövetkezeti tagoknak és pedig azt, hogy ne engedjék szép és hatalmas szövetkezetüket megközelíteni a kuruzslóktól. Zárják ki őket tagjaik közül. Nincs szükség az ő pénzükre. Dobják vissza nekik, mert egyenetlenséget szítanak és kárt tesznek még akkor is, ha a legjobb akarat vezérli őket. Ha csak kósza hír az, amit hallottam, ha nem igaz az a hír, hogy bizalmatlanságot akarnak kelteni az igazgatóság és az üzlet­vezető ellen, akkor nem szóltam semmit, akkor megjegyzéseimet ne vegye senki ma­gára. Akkor megnyugszom és örülök, akkor bocsánatot kérek minden betűmért, mit ide írtam. Szívélyes üdvözlettel Pápa, 1916 április 26. Varga Rezső szövetkezeti tiszteletbeli elnök. A Perutzgyáriak ügye. Békéltető tárgyalás a v tanács előtt. A Perutz-testvérek pápai szövőgyárának munkásai és gyárvezetősége között támadt, lapunk előző számaiban már többszörösen ismertetett konfliktus a napokban a városi tanácsot is foglalkoztatta. A munkások ugyanis a v. tanácshoz, mint elsőfokú iparhatósághoz fordultak s meg­kérték azt, hogy közvetítse a békés meg­egyezést, még mielőtt esetleg bérharcot kel­lene kezdeniök. A v. tanács e hó 26.-ára tűzte ki a békéltető tárgyalást, melyre úgy a gyártulajdonos, mint a munkások meg­bízottait megidézte. A tárgyalásról a követ­kezőt jelenthetjük: A tanácsban, melyen Mészáros Károly polgármester elnökölt, részt vettek: Lamperth Lajos helyettespolgármester, városi tanácsos, Csoknyay Károly v. főjegyző, dr. Hoffner Sándor v. t. ügyész, Szokoly Viktor v. al­jegyző és Freund Ferenc v. főszámvevő; a gyártulajdonosokat Gerstl Leo gyárigazgató képviselte, aki egy gyári hivatalnok kíséreté­ben jelent meg. A munkások részéről Németh Mihály, Pethő Ignác, Cseh Margit, Marton Lajosné, Vida Józsefné, Joó Mária voltak jelen. A munkások által képviselőül kikül­dött Madarász József, a pápai keresztény szociális egyesület titkára is megjelent ugyan, de Gerstl Leo igazgató felszólalása és az ügyész szakvéleménye alápján a polgármester kijelentette, hogy Madarász, miután nem alkalmazottja a gyárnak, a tárgyalásba nem szóihat bele. Csoknyay főjegyző ezután ismertette és felolvasta a munkások követelését. A munkások az április 19.-én tartott gyűlésen, melyen a gyári munkások nagyobb része jelen volt, a következőkben foglalták össze kívánságaikat: drágasági pótlék, a heti kere­set minimálása (12 K), béremelés (20%), hat napi munka és szerződéskötés. A békéltető tárgyalásra megválasztották a kiküldötteket, de egyezségkötés jogával nem ruházták fel őket. Ez utóbbi pont volt azután a tárgyalás meddőségének az oka. Gerstl Leo mindenekelőtt konstatáltatta, hogy a beadvány nem az összes munkások nevében készült. Azután elmondotta, hogy hozzá nem fordultak a munkások, hanem egy a gyárral semmi összeköttetésben nem álló fővárosi újságíró, Székely János kereste fel őt, akivel azonban tárgyalásba nem bo­csátkozott. Összefoglalja a gyár álláspontját, mely szerint a munkások kérelme nem tel­jesíthető s csak részben képezheti a tárgya­lás alapját. Szerinte ugyanis a kérelmek jó­részt máris teljesítve lettek, ha nein is oly mér­tékben, mint a munkások óhajtották. Oda konkludáit, hogy a gyár vezetősége a gyár­üzemre ráfizet s »ha nem lesz munkás, a gyár egyszerűen be lesz szüntetve«. A polgármester összefoglalta a tárgya­lás eredményét s miután kijelentette, hogy kb. 8 nap múlva újra meg fogja hívni a fe­leket, felhívta a munkások képviselőit, hogy addig tartsanak gyűlést s a legközelebbi tárgyalásra megbízottaikat ruházzák fel az egyezkedés jogával. Ezzel a tárgyalás, mely 3 órakor kez­dődött, kevéssel 4 óra előtt véget ért. Heti naptár. A veszpvémegyházmegyei Directorium alapján. Április—Május 30. V. Fehérvasárnap (Katalin sz.). 1. H. Fülöp és Jakab ap. 2. K. Márk ev. (Athanáz pk., hv.) 3. Sz. Kerezzt feltalálása (Sándor és társai vt.( 4. Cs. Monika özv. 5. P. V. Pius pápa, hv. 6. Sz. Olajba főtt János. 7. V. Húsvét u. 2. vas. (Szaniszló pk., vt.) Ujholdvasárnap. Szentségimádás: Szőllősgyörök, Lengyeltóti, Somogyvár, Osztopán, Gamás, Geszti, Hetes és Kaposvár. HÍREK. — Személyi hirek. Francsics Norbert bakonybéli apátúr néhány napon át váro­sunkban tartózkodott. — Dr. Zoltvány Irén, a pannonhalmi főiskola igazgatója a húsvéti ünnepeket Pápán töltötte. A neves és tu­dós igazgató egyébként a pápai polgáriisko­lák kinevezett miniszteri iskolalátogatója, mely minőségében legközelebb hivatalból jön el újra Pápára. — Nagy Balázs, kőszegi bencés­tanár szintén Pápán töltötte a húsvéti ün­nepeket s husvétmásnapján ő mondotta a plébániatemplomban all órai misét. — Itt láttuk az elmúlt héten Tomasits Odó, bakony­béli bencésplébánost, valamint Kiss Szerafin kajári bencéspíébánost is. Mondanunk sem kell, hogy nevezett rendtársak mind a pápai bericésszékháznak voltak igen sziveserí látott vendégei. — Érettségi biztos. A kultuszminisz­ter a pápai ref. főgimnáziumhoz érettségi vizs­gálati kormányképviselőnek Dr. Papp Károly, debreceni egyetemi tanárt küldte ki. — Legfelső elismerés. Őfelsége meg­parancsolta, hogy nagyalásonyi Barcza Zol­tán, 7. honvédhuszáredbeii századosnak a legfelső elismerés tudtul adassék. — Előléptetés. Kecskés Lajos, pápai r. k. tanítót, jelenleg az északi fronton küzdő népfelkelő hadapródot népfelkelő zászlóssá nevezték ki. Ugy értesülünk, hogy a napok­ban szabadságot kap Kecskés Lajos és Pá­pára jön. — A Kárpátok jelentőségének méltatására miniszterileg és egyház­hatóságilag országszerte elrendelt iskolai ünnepélyeket holnap, május elsején az összes pápai iskolákban megtartják, egyik-másik helyen pláne igen széles és nemcsak a tanulóifjúság, hanem a nagyközönség érdeklődését is különösen felkeltő keretekben. Igen sok taninté­zetünk van s helyszűke miatt nem kö­zölhetjük a beérkezett meghívókat és műsorokat, csak azt említjük meg, hogy a pápai r. k. hitközség polgárileányis­kolájában, a zárdában az ünnepély dél­előtt 10 órakor kezdődik és hogy leg­nagyobbszabásu ünnepélyt a bencés főgimnázium rendez a győri 4. bosnyák gyalogezred zenekara közreműködésével a színházban d. u. 5 órakor a következő műsorral: 1. Zenekar. 2. Ünnepi beszé­det mond Blazovich Jákó, főgimn. ta­nár. 3. Árpád sírja Kapi Gyulától. Elő­adja a főgimnáziumi énekkar. 4. Zene­kar. 5. Királyi március Szávay Gyulától. Szavalja Holba Miklós, VII. o. tanuló. 6. Zenekar, 7. Bércről visszanéz a ván­dor Riegertől. Előadja a főgimnáziumi énekkar. 8. Induló Beckertől. Előadja az énekkar katonai zenekar kíséretével. 9. -A vén honvéd álma Tordai Ányos főgimn. tanártól. Iskolai színjáték 3 fel­vonásban. — Körmenet a Kalváriára. Jövő szerdán üli az Egyház a szent Kereszt fel­találásának az ünnepét, mely címen rákövet­kező vasárnapon a plébániai főistentisztelet a kálváriatemplomban lesz megtartva, ahová reggel 8 órakor körmenetileg vezetik ki a hívőket. A kálváriái istentisztelet, nevezetesen a szabadban tartott szt. beszéd és a kápolná­ban celebrált nagymise után a körmenet visszatér a főtemplomba és itt rövid ájtatos­ság után szétoszlik. — Tényleg'esszolg'álatra hivták be Vágko János, nyug. századost, honvédkezelő­tisztet, pápai (törzsökhegyi) lakost, aki a napokban már be is vonul mint népfelkelő százados. — Sürgősen behivták továbbá Szánthó Gyula, p. ü. számtiszt, járási szám­vevőt, a m. k. 3. sz. honvéd ágyúsezredhez Eperjesre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom