Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-11-05 / 45. szám

268. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1916 december 24. felolvasta a mult ülés hitelesített jegyző­könyvét. Napirend előtt. Mészáros Károly polgármester megem­lékezvén arról, hogy Esterházy Jenő gróf, a Pápa-Ugod hitbizomány új birtokosa a v. képviselőtestület legutóbbi közgyűlése óta pápai lakos lett, indítványozta, hogy a kép­viselőtestület e mai üléséről felveendő jegyző­könyvben adjon kifejezést örömének afelett, hogy a város első polgára állandó tartózko­dásra helyéül Pápát választotta, kérvén egy­szersmint a nemes grófot, hogy a várossal szemben eddig is tanúsított jóindulatát to­vábbra is megtartani szíveskedjék. Az indít­ványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s élénk éljenzés között határozattá emelte. Elnöklő polgármester azután kegyele­tes szavakkal emlékezik meg Billitz Ferenc, volt v. képviselő elhalálozásáról. Indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti s a családhoz részvétiratot intéz. Dr. Antal Géza néhány tömör mondat­tal megrajzolta Herz Dávid, ipariskolai igaz­gatónak Pápa város iparoktatásának szolgá­latában eltöltött 40 évi hűséges szolgálatát visszatükröző képét s indítványozta, hogy most, amikor a kultuszkormány is elismerő oklevéllel tüntette ki Herz Dávidot, elismerve az ő kiváló érdemeit, a képviselőtestület is hálával emlékezzék meg róla, e háláját fog­lalja jegyzőkönyvbe, melynek kivonatával üdvözölje Herz Dávidot jubileuma alkalmá­ból. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag magáévá tette. Halász Mihály a Pápa városában folyó tengeri-rekvirálás körül állítólag felmerült visszaélések dolgában interpellálta a polgár­mestert. Szerinte az alispán Pápa városától 1500 mm. tengerit követel, holott ennyi ten­geri a város egész határában nem is terem, nemhogy ennyi felesleg maradna. A polgár­mester válaszában kijelenti, hogy a rekvirá­lás a kormányrendelet alapján történik, a nem termelők, ha a város feleslegéből nem, hát más vidékről nyerendő tengeriből lesz­nek kielégítendők, ellenben nem zárkózik el az elől, hogy a város feliratot intézzen az alispánhoz, kit a kvantum redukálására kér. A v. főjegyző, mint a rekvirálás vezetője kijelentette még, hogy a termelők saját szük­séglete nem lesz bántva, s ha e téren sza­bálytalanság történnék, bejelentés esetén min­dig kész a sérelmet orvosolni s az eljárást helyesbíteni. Baráth Károlynak a városmalomból alakítandó cipőgyárról mondott lényegtelen felszólalása után Muli József a élelmiszerről és tűzifáról interpellál, mire a polgármester azt válaszolta, hogy a közélelmezés ügye az állandó választmány kezében van letéve s eddig élelmiszer is van, meg fa is. Ezután következett a napirend. I. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a legtöbb állami adót fizető v. kép­viselők 1917. évre érvényes névjegyzékének összeállítására kiküldött bizottság jelentését. Összesen 87 rendes és 25 póttag lett felvéve a virilisek közé. II. Freund Ferenc v. főszámvevő refe­rádája alapján a pénzügyi bizottság és az ál­landó választmány által tüzetesen felülbírált és megvizsgált, nemkülönben elfogadásra ajánlt zárószámadásokat a város 1915. évi háztartásáról a közgyűlés minden hozzászó­lás nélkül egyhangúlag elfogadta. III. Hasonlóan elfogadta a képviselőtes­tület az 1915. évi gyámtári számadásokat is. IV. Herz Dávid v. ipariskolai igazgató­nak, Füredi Gyuláné, v. óvónőnek, Kiss Jó­v. kertésznek és Vellner János v. kocsisnak a közgyűlés 432, illetve 300, 200, 200 kor. drágasági pótlékot szavazott meg. V. Dr. Hoffner Sándor t. ügyész elő­adása s illetve a pénzügyi bizottság elutasító javaslata alapján a közgyűlés a v. rendsze­resített napidíjasokat a napidíjak felemelé­sére irányuló kérvényükkel elutasította, mi­után ügyük úgyis a IX. pont alatt nyer eset leg kedvező elintézést. VI. Tóth Gábor volt rendőr a harc­téren szerzett betegség következtében hadi­kórházban meghalt. A közgyűlés a rendőr 11 évi hűséges szolgálatát vévén alapul, öz­vegyének és gyermekeinek nyugdíját sza­bályszerűen megállapította, még pedig az új nyugdíjszabályzat alapján úgy, hogy a régi és új szabályzat közti differenciát a város egyelőre kegydíj cimén fizeti. A régi szerint ugyanis 414, az új szerint 810 K jár. VII. Lampérth Lajos, v. tanácsos kérte a nyugdíjaztatását. A v. képviselők előtt fel­olvasott kérvényben elmondja a v. tanácsos, hogy 1871 junius hó 3-ik óta, tehát több mint 45 éve szolgálja a várost, először mint aljegyző, majd jegyző, főjegyző és most ta­nácsos, testi és szellemi ereje megfogyatko­zott, s ő nyugalomra vágyik. A v. képviselő­testület tagjai közül Győri Gyula és Kris­lóffy Gyula, valamint dr. Hoffner Sándor v. ügyész szólaltak fel. Győri az áll. választmány javaslatát pártolja, mely szerint Lampérth érdemei elismerése mellett nyugdíjaztassák ugyan, de kéressék fel a háború tartama alatt hivatalát tovább vezetni; Kristóffy a tanácsost ügyvéddel és tiszteletdíj ellenében gondolná helyettesíteni; Hoffner a felelősség­nélküli helyettesítés ellen szól. A polgár­mester hozzászólása után a nyugdíjazást 1917. jan. 1-i érvénnyel kimondották és a v. tanácsot utasították, hogy az állás betöl­tésére vagy ideiglenes ellátására vonatkozó­lag még ez évben terjesszen javaslatot a közgyűlés elé. VIII. Ezután sorra került a pápai r. k. hitközség, illetve iskolaszék ama kérelme, hogy a város kezelésében levő kálváriái te­mető-alap adassék ki a hitközségnek. A szé­pen megokolt kérvényt szószerint felolvasták s miután sem a tanácsnak, sem az egyes bizottságoknak a kérelem teljesítése ellen nem volt, nem is lehetett kifogása, maga az előadó, dr. Hoffner Sándor t. ügyész is pár­tolólag terjesztette az ügyet a közgyűlés elé. Miután senkinek sem volt ellenvetése a pol­gármester elrendelte a névszerinti szavazást, s a közgyűlés, melynek tagjai eddig mint­egy 40-re szaporodtak, Muli József tüntető egy »nem« szavazata ellenében óriási sza­vazattöbbséggel, csaknem egyhangúlag ki­mondotta, hogy a város a sírok gondozására letett alapok kivételével átadja a kálvária­alapot a hitközségnek, de kiköti, hogy ezen­túl a hitközség tartozik a temetó'őrt fizetni, az utakat gondozni s általában minden ki­adást fedezni és a kálváriái utat, mint séta­utat vallásfelekezet-külömbség nélkül a vá­ros polgárságának továbbra is nyitva hagyni. Kriszt Jenő esperes plébános a szavazás megejtése és a határozat enunciálása után néhány rövid szóban a hitközség nevében köszönetet mondott a képviselőtestületnek a kérelem teljesítéseért. IX. Ezután a főszámvevő referádája alapján a kormányhatóságilag elrendelt mó­don az államsegély megérkezéseig megálla­pította, megszavazta és névszerinti szavazás mellett a birtokon kivüli felebbezés kimon­dásával egyhangú határozattal a város házi­pénztárából kiutalta a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak háborús segélyét, ösz­szesen mintegy 48,000 K-t, melyből a leg­kisebb egyéni összeg évi 600 K, illetve a rendőröké 300 K, a napidíjasoké pedig 450 K lesz. (L. VI. pont). X. Végül az illetőségi ügyek során Borsodi és Moravetz pápai illetőségét elfo­gadták, vagy 8 egyénnek vitás illetőségi ügyében ellenben elutasító határozatot hoz­tak, mint azt lapunkban a tanácsi határoza­tok alapján már előzetesen közöltük. A közgyűlés kevéssel fél 5 óra után befejeződött. Püspöki körlevél. Báró Hornig Károly bíboros, veszprémi megyéspüspök f. é. okt. 21-én kelt XIII. sz. körlevelének tartalma a következő: 1. Pápai dekretuma vegyesházasságokra vonatkozólag. 2. Az önként felajánlt harangok jegy­zéke beküldendő. 3. A temetők tulajdonjogára vonatkozó belügyminiszteri határozat. 4. Hadisíralapra halottak napján gyűj­tés tartandó. 5. A balatonszabadi hadiárva-gyermek­szanatoriumra iskolai gyűjtés engedélyeztetik. 6. Gubncsgyüjtésre az iskolák felhivatnak. 7. Vadgesztenyegyüjtésre hasonló fel­hívás. 8. Bükkmaggyüjtésre szintén felhívás. 9. A tanítóknak a rekvirálásnál való közreműködésre való kötelezése. 10. A lelkészek korpótlékigénye beje­lentendő. 11. Könyvajánlások: dr. Luttor XV-ik Benedek a békepápa c. füzete, Mentes M. Szemléltető Hitelemzések című könyve és a Jézus legsz. Szíve nagy képes Népnaptára ajánltatik. 12. Szekér Lajos halimbai plébános el­halálozásáról szóló értesítés és a halimbai plébániára pályázat hirdetése. 13. Mátrai Bernardin, Sági József és Zarka József zsinati vizsgálatukat letették. 14. Személyi változások: Perényi Antal davidikumi igazgató veszprémi kanonok lett, báró Jeszenák Gábor pozsonyi kanonok rajki c. prépost, Kiss Piusz sümegi esp.-plébános pécsváradi címzetes apát lett, Ádám János veszprémi apátkanonok a veszprémi plébánia vezetése alól kegyelmesen felmentetett s a Deficientia-intézet elöljárójává neveztetett ki, Perényi Antal veszprémi kanonok kinevez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom