Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-03-19 / 12. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 március 19. 12. szám. ESVIDEKE Szépirodalmi, közvazrtasa^i e* társadalmi hetilap. A papai Katholikus Kör es a oaDa-csóthi esDeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős : Szentjjyörg-yi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Alakuló közgyűlés a hadi rokkantak és árvák menház-egyesületében. A hadi rokkantak és árvák menház-egyesülete e hét első napján új stadiumba lépett. Az ideiglenes nagybizottság összehívta az eddigi adakozókat egy alakuló közgyűlésre, melyen elnökség és tisztikar volt választandó, s melynek kimagasló pontja dr. Rosenthal Józsefnek beszámolója volt a nagybizottság eddigi működéséről. Ezen beszámolót rövidített alakjában ím közöljük. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Méltóztatnak tudni, hogy mult év novemberében Böhm Ignác azon előterjesztést tette a polgármester úrnak, hogy elesett fia emlékére egy hajlékot óhajt emelni, melyben két, esetleg négy rokkant élete végéig elhelyezést nyerne. Ezen előterjesztés a mi mai tervezetünk egyik talpköve lett. Ugyancsak méltóztatnak tudni, hogy az alsóvárosi hitelszövetkezet a tagjainak közvetített hadifoglyok után háramlott összegeket fenntartotta — ezen tagjai hozzájárulásával — hadi árvák segélyezésére. Ezen határozat lett tervezetünk második talpköve. Az ezt követő megbeszélések folyamán végül arról értesültünk, hogy Esterházy Jenő gróf Úr ő Méltósága szintén előterjesztést fog tenni a polgármester úrnak egy alakítandó hadi rokkant-menház ügyében; ennek folytán viszont mi terjesztettük be az uradalmi igazgatóság útján tervezetünket s már rövid idő multán azon értesítést nyertük, hogy Gróf úr ő Méltósága helyesli terveinket, s ezen helyeslése jeléül ingyen telket és egyéb hozzájárulást kilátásba helyezett. Megindulhatott tehát az erőgyűjtés: a szükséges tőke megszerzése. Miután oly méretű gyűjtésről volt szó, mely minden hasonlót messze túlszárnyalt, egész különös hadi tervet kellett megállapítani. Felosztottam a pápai közönséget három osztályra. Azon százhúsz személyiséget, ki akár magasabb értelmiség, akár születés, vagyon, társadalmi positio, nagyipar, nagykereskedelem által kitűnik, az első osztályba csoportosítottam, s ezektől legalább 100 koronás, legfellebb 1000 koronás adomány volt kérendő. Egy második osztályba csoportosítandók a kisebbrangú lakósok, kiktől 10—100 koronás adományok várhatók, egy harmadik osztályba végül a széles néprétegek, kiktől szintén adományokat kérünk, miután az a felfogásunk, hogy ezen igazán népháza építésénél minden pápai lakos vegye ki részét. Meg kell vallanom, hogy kissé szokatlan dolog, hogy adományok gyűjtése alkalmával a gyűjtő határozza meg az adomány nagyságát. Voltak is helyek, hol ezt kifogásolták. Azonban a gyűjtendő összeg nagysága — legalább 100.000 korona — képezze a mentséget. A legtöbb helyen ezen felfogásom nemcsak megértésre, hanem helyeslésre is talált: bizonyítékul szolgál a gyűjtés eddigi eredménye, mely a következő: 6 adomány, mely ezer koronánál nagyobb, 13 egyezer koronás adomány, 1 adomány hétszázötven koronás, 16 ötszáz koronás adomány, 15 adomány kétszáz és háromszáz között, 29 adoTRRCA. Találkozásom Bulyovszky Ltillával — 1897. farsangján — irta: Knyba. Ugy látszik az 1897. évnek a farsangja volt az a bizonyos idő, melyben magamat kiforrtam, vagy mint mondani szokás — mérgemet kiadtam. Mert ama bizonyos huszonnyolc pesti farsangi éjszaka óta alaposan kihűltem, gyökeresen lehiggadtam. Nem akarok álszenteskedni és nem akarom az olvasóval azt hitetni, hogy szilaj farsangi éjjeleken ájtatos lelki gyakorlatokat végező legény voltam; de nagyzolni sem akarok és nem mondom azt sem, hogy a gyakorlati lélek farsangi ájtatosságában éjjelenként szilajul legénykedtem. Hogy huszonnyolc budapesti farsangi éjjel mit jelent, azt csak az képes megérteni, aki a budapesti farsangot és a farsangi Budapestet ismeri. A budapesti farsang és a farsangi Budapestnek megismeréséhez csupán három kellék szükséges. Első kellék: pénz. Második kellék: sok pénz. Harmadik kellék: nagyon sok pénz. Aki e három kellékkel nem rendelkezik, az ne menjen a budapesti farsang és farsangi Budapest megismerése céljából tanulmányútra. Ha az ember a fővárosi napilapokat farsang idejében figyelemmel kiséri, két dolgot talál azokban alkalomszerűt. Az egyik dolog: a farsangi naptár. A másik: a báli referáda, a jelenvolt hölgyek és pedig külön az asszonyok és külön a leányok, sokszor majdnem végtelenségig nyúló hosszú listájával. Ilyenkor rendszerint két kérdés szokott a gondolkodó fő agyában motoszkálni. Van-e olyan ember, aki ezt a báli katalógust végig csinálja és miképen lehetséges az, hogy valaki egy rövid báli éjszakán azt a temérdek hosszú névsort azzal a sok agyafúrt, nyakatekert, kificamított becéző keresztnévvel leírja úgy, hogy azt másnap a szélrózsa minden irányában olvassák. Én az 1897. évi farsangi katalógusból huszonnyolc pontot jártam végig és úgy láttam, hogy a rendezőség az előre megváltott jegyek nyomán a jelenvolt hölgyek névjegyzékét előre elkészíti, sokszorosíttatja és egyegy példányt a báli referensnek kézbesít. És így számtalan esetben megtörténik az a fura eset, hogy valamelyik Nusi, Cviki és Mityu, vagy egy-egy közismert nagy név is szerepel a jelenvoltak listájában, melynek viselője fogfájástól dagadt arcát borogatta pipitérrel odahaza, vagy mint a költő magában búsuló fenyője, egy messze-messze levő pálmáról álmodozott, avagy puha fehér ágya hullámos redőin álmodta az álmok álmos Almát, esetleg a legkeményebb hangnemből minden gondolat nélkül hortyogott. Egy ilyen báli éjszakának minden időkben meg van a varázsa. Mig ifjak vagyunk és bohók, agyunk mintha teljesen ennek a varázsnak burokjában lenne. Később, midőn már érettebbek leszünk és nemcsak nézünk, hanem látunk is, ezen varázsnak bűvös ereje alól felszabadulunk és ezen felszabadulásnak