Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-08-27 / 35. szám

1916 augusztus 27. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Tiszta, keresztény nőnél szeptember 1-től finom ebéd és vacsora koszt kapható 120 K-ért, kívánatra házhoz is szállítva. Ugyanott 4 gyermek részére 2 utcai szoba is kiadó. Bővebb felvilágosítás nyerhető Petőfi-utca 14. sz. házban. HÍREK­— Személyi hirek. Schueler tábornok, a cs. és k. hadügyminisztériumba beosztott hadbiztosfőnök (Generalintendant), mult szom­baton reggel 8 órakor váratlanul meglátogatta a pápai tartalékos hadikórházakat, szigorú szemlét tartott s vasárnap délben tovább uta­zott Keszthelyre. Elutazása előtt a legnagyobb elismerés hangján fejezte ki megelégedését a tapasztalt rend felett. —=• Steklovits Antal, ipolysági póstafőnök, kedves földink, rokonai látogatása céljából az elmúlt héten több na­pot Pápán töltött. — Kelemen Géza, nemes­vitai plébános, ugyancsak földink, a mult na­pokban hagyatéki és családi ügyben városunk­ban időzött. — Távozása óta mult kedden először volt Pápán Mátrai Guidó, tényőfalui lelkész, volt pápai bencéstanár. Hozzánk e f Szelényi József. né­állot köze lebb Schneider József, a pápai m. kir. dohány­gyár aligazgatója, kiről most azt a lesújtó hirt vesszük, hogy e hó 23 án Budapesten hirtelen meghalt. A Szepességben született 1863 ban, igy tehát 53 éves korában, arány­lag fiatalon kellett sirba szállania. Munkás, becsületes életet élt s nem utolsó jó tulaj­donsága volt, hogy az irodalom, nevezetesen a költészet terén igazi sikereket ért el. La­punk olvasói, s általában a Pápai Katholikus Kör tagjai bizonyára kedvesen emlékeznek Szelényi irói álnév alatt megjelent ugy nyel­vezetben, mint gondolatban elsőrendű költe­ményeire, melyekkel elkalmilag éppúgy, mint ihletszerüen gyönyörködtetett bennünket. Hi­vatalos kötelességeinek teljesítése mellett min­tás családi életet élt s egyetlen, adoptált leányának gondos nevelésére áldozta minde­nét. Czeke Endre utódaként Munkácsról ke­rült Pápára 1910-ben, amikor a két aligaz­gatót kölcsönösen áthelyezték. Utóbbi időben sokat betegeskedett s gyakran volt több heti szabadságon. Legutóbb a Pajor-szanatorium­ban gyógykezelték, honnét azután mult szer­dán megjött a gyászhir, hogy Szelényi Jó­zsef meghalt. A pápai dohánygyár igazgató­sága és tisztikara külön gyászjelentést adott ki az aligazgató hirtelen haláláról, s mint értesülünk a jövő hét egyik napján gyász­misét szolgáltat a megholtnak lelkiüdvéért a kálváriatemplomban, és a requiemen, miután a temetésen jelen nem lehetett, testületileg fog részt venni. Ny, b! — Kath. fiúiskolánkban a jövő tan­évben a tanerők a következő beosztás sze­rint fognak tanítani: I A o. Migály Mária, I B Grátzer János, I C Pintér Gyula, II A Somogyi Anna, II B-Fekete Magda, III A Takács Jolán, III B Krancsák Julia, IV A Mayer Lajos, IV B Mátz József, V—VI o. Tauber Géza. — A kálváriái temető kibővitése. Még boldogult Esterházy Pál gróf évekkel ezelőtt a kálvária temetőtől északra, a Győri-ut túlsó oldalán fekvő hitbizományi területből 4826 négyzet-ölnyi ingatlant adományozott a pápai r. k. hitközségnek, hogy a nemsokára betelő kálváriái temetőjét kibővíthesse. A terület azonban túlvizenyősnek s igy temető céljaira alkalmatlannak bizonyult s most a hitközség ügyeit intéző r. k. iskolaszék sze­retné az ajándéktelket a kálváriái temető déli oldalával határos ama területtel kicse­rélni, melyet ugyancsak Pál gróf annak ide­jén a városnak ajándékozott közkórháztelek­nek, vagy, ha ez nem sikerülne, ugy érté­kesíteni, eladni vagy bérbeadni s a nyerendő összegen alkalmas temetőterületet vásárolni. Miután pedig mindez csak a teleknek a bit­község nevére történt átírása után történ­hetik, az iskolaszék elnöksége kérte Ester­házy Jenő grófot, hogy a telekkönyvi átírás­hoz a beleegyezését megadni sz iveskedjék. A további eljárás a gróf ur elhatározásától függ immár. — Tanitónőválasztás. A szanyi r. k. iskolaszék Czirfusz Lujza, pápai származású tanítónőt, aki néhány hónap előtt a pápai r. k. tanitónőképzőben szerezte oklevelét, helyettes-tanitónó'vé választotta. — A pécsi püspöki jogakadémiában, a Dunántul és Délmagyarország egyetlen jogi főiskolájában a beiratások szept. 1 — 15-ig tartanak és az előadások szept. 16.-án meg­kezdődnek. — Vaszar speciális termőviszonyairól sok szó esett már. Nem lesz érdektelen meg­említeni, hogy egy vaszari gazdálkodónak, aki 1916 január 23.-án vetette el az »őszi« búzáját, két kis hold földön 18 métermázsa búzája termett. — A 743 sebbel élő székely. Egy pápai ismerősünk részéről értesülünk Feren­czy László 82. magyar gy. e. katona csodá­latos esetéről, aki dacára (743) hétszáz­negyvenhárom sebének, életben maradt. — Ferenczyt a székelyudvarhelyi r. k. főgimn. V. osztályából sorozták be. Folyó év január havában önként kérezkedett az olasz frontra, ahol állandóan a tűzvonalban harcolt. Május 30.-án a kis diák-káplár szakaszával őrségbe ment. Az előre haladó kis csapatot az el­lenség ágyútűz alá vette. A gránát jégeső módjára hullott alá. Az egyik épen a mi diák-káplárunk csapatának közelében esett le/szerencsére maga a gránát közvetlenül nem sértette egyikükét sem, de rettenetes csapásával annyi sziklát röpített szét, hogy az ottlevők mindannyian sebesülten és ájul­tan estek a földre. A diák-káplárt teljesen elöntötte a vér. Mikor eszméletét visszanyerte, nagy nehezen lekúszott a legközelebbi fede­zékbe, ahol sebeit kimosták és bekötözték. Mivel szakadatlanul hullott a gránát, bajtár­sai nem vihették hordágyon a segítő helyre, hanem kénytelen volt tapogatózva arrafelé mászni, miközben az óriási vérveszteség kö­vetkeztében az 5. kilóméter után összerogyott. Itt felvették a szanitézek és beszállították a Hilfsplatzra. Mikor újra magáhoztért, szemei­vel semmit sem látott. Balszemét végkép kiperzselte a szilánk, jobb szeme is teljesen bedagadt. A főorvos megvizsgálta, 700 ki­sebb és 43 nagyobb sebet állapított meg rajta s lemondott az életben tartásáról. A kis önkéntes megértette s nem akart meg­halni. Életben maradt. Majd Laibachban meg­operálták, később Budapesten Grosz Emil dr. egyetemi tanár gondos kezelése alatt jobbszemének látóképességét visszanyerte. Balszemét üveggel pótolták. Igy küldték haza Székelyudvarhelyre a hős katonát, akit mind­járt kadettaspiranttá léptettek elő s aki most 743 sebével mint a háborús sebesülések re­kordhőse szerepel. — Az iskolaszék legutóbbi ülésén ki­mondotta, hogy a Süle Gábor lemondásával megüresedett tanítói állást egyelőre nem tölti be, mert se osztályt, se növendéket, se fize­tést a háborús időben nem tudna adni az új tanítónak. A kálváriái temetőügyről la­punk más helyén van szó. Néhány kisebb ügyet intéztek még el, a hitközségi adóenge­dés iránti kérelmek tárgyalását azonban el­halasztották, miután Süle Gábor főgondnok betegsége miatt nem lehetett jelen a gyűlé­sen. A beiratásokat szept. 1—5-ig fogják eszközölni és a Veni Sanctevel megnyilik a tanév. — Szabadságolt katonáink. Kisebb­nagyobb szabadságon vannak a következő hadbavonultak: Fejes Zsigmond, Golovitzer József, Pipók István, Pethő Árpád, Málics Gyula, Tomengó József, Horváth Lajos, Ta­kács Gergely stb. — Kiadott munkák. A sörkázkémény lebontását Czifra József 410 K 40 f, a nyul­házi kifutó drótkerítés szállítását Gedey Jó­zsef 670 K, a vágóhídi tetőzet sürgős meg­javítását Fa Mihály 5631 K 90 f ért vállalta. — Orosz fogságban. Urich Jenő, a 32. gyalogezred t. hadnagya, sebesiiletlenül orosz fogságba jutott. — A vízpazarlás megtorlása céljából a v. tanács ellenőrző közeget alkalmazott Baráth Károly személyében, akit napi 4 K­val dijaz. Ha a lakosságban több érzék volna a közügyek iránt, akkor a vizet is, meg e 4 koronákat is meg lehetne takarítani. — Iparügyek.Veber Albert a gabona­darálás iparszerü üzéséhez iparigazolványt nyert. Fischer Sándor földönáruló kereske­dését, ifj. Stefankovits Ignác szabóiparát be­szüntette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom