Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-07-23 / 30. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1916 junius 11. Az özvegy grófné kegyelete. — Látogatás a nagygannai sírboltban. — Ismeretes, hogy hősi halált halt Pál grófunk özvegye, szül. Andrássy Ilona grófnő a nagy gyásznap után maga ment a harctérre és a Vöröskereszt szolgálatában mint önkéntes ápolónő hozta meg áldozatát a Haza oltárára. A nemes grófnő e kegyeletes, hazafias eljárása az egész országban a legnagyobb tisztelet érzetét keltette és mindenki büszkeséggel említette nevét. Több egy événél, hogy az olasz harctéren él önként vállalt nemes hivatásának, melynek most csaknem áldozata lett, amennyiben annyira kimerült, hogy az orvosok véleménye, sőt parancsa szerint pihenésre volt már szüksége. Egyszerűen- elkényszerítették 6 heti szabadságra a grófnőt, aki csak nagynehezen hagyta ott sebesültjeit, az egyszerű katonákat, a kötelességtudás hős áldozatait. Megkezdve mégis a rákényszerített szabadságot, első utja — Nagygannára vezetett, Pál gróf ravatalához. Ilona grófnő e hó 18.-án délután érkezett a nagygannai sírboltba. Piros rózsákból font nagy koszorút helyezett Pál gróf ravatalára, azután leborult előtte és csendes imádságban elmerülve, teljes félnapon át ott térdelt és áldozott — kegyeletének és a fájó emlékeknek. A grófnő megjelenése és kegyeletes ténykedése a nagygannai egyszerű népből is a legmélyebb tisztelet érzését váltotta ki. Egyházi hangverseny. Lapzárta után jött meg Báró Hornig Károly bibornok úr engedélye arra, hogy Páter Felicián hangversenye a templomban megtartható. Heti naptár. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján. Julius 23. V. Pünk. u. VI. vas. (Apollinár pk., vt.) 24. H. Kunigunda sz. (Krisztina sz., vt. és Jakab ap. vigiliája). 25. K. Jakab ap. (Krisztofor vt.) 26. Sz. Anna, a veszprémi egyházmegye védőszentje. 27. Cs. Anna nyolcada. 28. P. Nazár és vttársai (Anna nyolcada). 29. Sz. Márta sz. (Anna nyolcada). 30. V. P. u. VII. vas. Szentségimádás: Nérnetujfalu, Szulok, Erdőcsokonya, Tarany, Nagyatád, Barcs, Babúcsa és Vizvár. H írek. XV. Benedek újra hallatja szavát. Julius 30.-ára, a háború kitörésének másodéves évfordulójára elrendelte a gyermekek általános szentáldozását. Utasította az öszszes európai püspökségeket, hogy amennyibeu csak lehetséges, hassanak oda, hogy mindkétnemű ifjúság minél nagyobb számban járuljon ezen napon a szentáldozáshoz. A Szentatya szándéka a legnemesebb. Reménykedik, hogy a gyermekek engesztelő áldozása tetszeni fog az Úr Szivének; enyhíteni fogja haragját a nagyok tömérdek bűnei miatt; a kicsinyek kedvéért irgalmazni fog s békét ád Európának. Reményének van is komoly alapja. Hisz az isteni gyermek, a Jézuska, állott a bűnös, békétlen világ és a büntető mennyei Atya közé s mihelyest kifeselt kisded Szive, testvéreiért, az emberekért, az imádság és áldozat illatos tömjénfüstjét a kemény ég felé magasba küldötte, rögtön leszálltak az Isten örömhírnökei, az angyalok és énekeltek bölcsője felett a békéről. Az Úr Jézus életében tettel mutatta meg nekünk, hogy az ártatlan gyermekek állanak szivéhez legközelebb. Ezek az ő kedvencei. Istenem! a hadakozó feleknek van igen drága kincsök gyermekeik szivében, ezekkel az Istentől megvásárolhatnák a békét; gyermekeikben van villámhárítójuk, amelyen levezethetik Isten haragvó villámát anélkül, hogy ütése kárt és halált okozhatna; gyermekeik imádkozó ajka a büntető örök Biró előtt felmentést hozó közbenjáró beszéd, ártatlanságuk pedig elégséges zálog a békekötésre. Nagy vaksággal verettünk meg mi hivők, másokról ne is beszéljünk, hogy gyermekeinkkel nem segítünk magunkon. Pedig írtunk mi már erről, de hát . . . Mária Terézia királyunk is a hagyomán szerint épen gyermekével karján hatott az országgyűlésre, amely életet és vért kiáltva hozott érte áldozatot. Hát édes mamák, vezessétek gyermekeiteket jul. 30.-án Jézus Szivéhez, az áldozás után, mikor a mindenhatóságot és irgalmasságot szivükben hordozzák, vegyétek a karjaitokba, emeljétek az Ég felé és kiáltsátok: Mi vén bűnösök érdemetlenek vagyunk, nézd gyermekemet, szánd meg, adj békét! — Személyi hirek. Kreutzer Ferenc pápai káplán mult hétfőn kezdte meg szabadságát, melyet Gelsén lakó édes anyjánál és bátyjánál fog eltölteni. — Németh Imre pápai káplán több heti szabadságáról mult csütörtökön visszaérkezett. — Preiner István adonyi káplán édes anyja halála következtében ismét Pápán tartózkodott és itt töltött egy teljes hetet. — Gerstner Béla zalaszántói káplán, a pápateszéri esperes öccse egy hetet vidékünkön töltött. — Az Annakápolnában jövő szerdán Anna napján, búcsú lesz, mely alkalomból délelőtt 9 órakor a plébániatemplom tornyain elhangzó ünnepi beharangzó mellett a kápolnában ünnepélyes szentmise és szentbeszéd tartatik. Délután 2 órakor ugyancsak az Annakápolnában vecsernye lesz. — Városi közg'yüles. Egy később megállapítandó napon, valószínűleg julius 31.-én városi közgyűlés lesz, melynek tárgysorozatán a következő pontok szerepelnek : a legtöbb állami adót fizetők 1917. évre érvényes névsor megállapítására bizottság kiküldése; Kirchmayer Győző lakbérleti szerződése; a tüzoltótorony jókarba hozása; a napidíjasok és szolgák kérelme, hogy a v. tiszti-nyugdíjszabályzat rájuk is kiterjesztessék és ugyanazok drágasági pótlék iránti kérelme; 20.000 K pótlólag felveendő, miután az átvonuló katonák szállásdíjára felvett összeg kevésnek bizonyult; 5 hold 422 négyzetül területnyi kavicsbánya megvétele ölenkint 1 K ért; illetőségi ügyek s a még időközben felmerülhető ügyek. — Gyászrovat. Mult heti számunkban még röviden meg tudtunk emlékezni arról a gyászesetről, mely Preiner István adonyi káplánt érte, kinek édes anyját mult szombaton nagy részvét mellett helyezték őrök nyugalomra. A temetésen, mely szép egyházi gyászpompa kifejtése mellett folyt le, nemcsak a nagyszámú rokonság- és a polgári körökből, hanem az intelligencia soraiból is igen sokan jelentek meg. Ott láttuk a polgármesternét, a rendőrkapitány lányait, apácákat, papokat, tanárokat és tanítókat mintegy bizonyítékul, hogy a haláleset mily széles rétegekben keltett őszinte részvétet. Vettük a következő gyászjelentést: Özv. Preiner Pál úgy a maga, valamint gyermekei: Mária, Erzsébet, István, Terézia,, menye özv. Preiner Pál né szül. Szecsődi Erzsébet és vejei Horváth Mihály és Tomanóczi József, valamint az unokák és az öszszes rokonság nevében, mélységes fájdalommal, de isten akaratán való alázatos megnyugvással jelenti, hogy a forrón szeretett drága jó hitves, anya és nagyanya: Preiner Pálné szül. Csatáry Terézia életének 55-ik és boldog házasságának 36-ik évében hoszszas és áldott lelkének szelid megadásával viselt szenvedés után, a halotti szentségek által többször megerősített lelkét folyó hó 13-án délután 3 órakor visszaadta Teremtőjének. Felejthetetlen halottunk hült teteme f. hó 15-én délután »/

a7 órakor fog a r. k. egyház szertartása szerint a városmajori gyászházból a kálvária melletti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Lelke üdveért az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 15-én délelőtt s/

410 órakor fog a plébánia templomban az Egek Urának bemutattatni. Pápa, 1916. évi julius hó 14-én. Drága emléked örökké élni fog szivünkben, elfeledni sohse tudunk. Szeretetünk virraszt siri álmod felett. — Szent Vince napján, mult szerdán az irgalmas nővérek pápai házi kápolnájában ünnepélyes szentmise volt. — Háziipar-tanfolyam Pápán. A Pápa. városi Jótékony nőegyesület kérelmére a kereskedelmi miniszter úr egy női háziipartanfolyam tartására Boros Piroska úrhölgyet,, a budapesti m. kir. állami női ipariskola, előmunkásnőjét küldte ki. A tanfolyam f. é_ augusztus 1-én kezdődik. A tanfolyam teljesen ingyenes. Akik ezen tanfolyamon résztvenni akarnak, naponként d. e. 10—11 óra közt Baráth Mária úrnőnél (Rákóczi-u. 10. sz^ alatt) jelentkezhetnek, ahol bővebb fölvilágosítást is nyerhetnek.