Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-07-23 / 30. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 julius 23. 30. szám.' S VIDÉK Szépirodalmi, közgazdajíagri és társadalmi hetilap. A papai Katholikus Kör es a Daoa-csothi esoeresi kerület tanítói körenek hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör. A szeraesztésért feielós : Szentgyörgyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája A maximálások körül. A gyarlóság egyik legjellemzőbb tulajdonsága, bogy anyagi előnyök eléréseért még abban az esetben is kész az ember saját embertársával birokra kelni, ha felette ég a tető, ha háza küszöbét az árviz szennyes, habzó hulláma nyaldossa. Ma, amikor pusztító tüz- és árvízként ömlik felénk ellenségeink zsarnok, mindent elpusztító barbár, fegyveres áradata, a nagy társadalom testéből kiemelkedik egy bizonyos kaszt, amelynek minden törekvése oda irányul, hogy azt a tömeget, amiből ő e tekintetben kiválik, amennyire tudja, különösen a kereskedelem terén, anyagilag hatalmába kerítse, azután, ha kell, hát a törvényes kereteket is megkerülve, egy csepp vérig kiszipolyozza. Ilyen élősdiek napjainkban különös előszeretettel az élelmicikkek árfelhajtásánál játszanak zsebükre nézve hálás szerepet, a vásárló közönség erszényére pedig a siralmas soványság bélyegét ütik rá. Ezek ellen azután, mivel a közönség egységesen fellépni nem tudott, a hatóságok léptek a hivatalos ármegállapítás formájában akcióba. Ámde minden akciót reakció szokott követni. A hatóság az ellenakció révén olyan helyzetbe került, mint amikor a két verekedő fél kibékítésére siet egy harmadik s hála fejében ezért a két verekedő hirtelen a békítő ellen fordul s elkezdi agybakolni ... Az eladó és a vevőközönség részéről egyformán érték kifakadások az illetékes hatóságot. A vevő magasnak, az eladó, a termelő alacsonynak ítélte a maximális árakat, ami ellen a termelő hadakozott legvehemesebben és legcélhozvezetőbben, de egyúttal az igazság és az emberiesség szempontjából a legmélyebben elítélhető módon — a piacboykottal. — Itt az az ember, ki ilyenre vetemedett és vetemedik a mai időben, rosszabb az ellenségeinknél, mert fajunk, mint vérünk teszi s kiélezi az ellentéteket. Az ilyen kísérlet egy olyan népcsoport éheztetésére, akinek nyers állapotban nem kerül portájára semmi s a piac sovány berkeiben keresi, szerzi be pénze ellenértékéül a napi élelméhez szükséges anyagokat. A maximális árakat Pápán, hogy ebből a kellemetlen helyzetből szabadulhassunk, hatályon kívül helyezték abban a hitben, hogy akkor majd élelmiszertorlódás ál! be a piacon s ez lenyomja az árakat. Nem is kell említenem, hogy csöbörből-vederbe jutottunk ezzel is, mert azonnal a hivatalos ár felfüggesztése után, amilyen mértékben ömlött az eladásra szánt élelmiszer-áru a piacra, annál kétszerte erősebb rohamlépésben emelkedett fel a lelketlen spekuláció révén mindennek az ára. Amikor elismerjük, hogy a termelés is ezidőszerint dupla, sőt tripla kiadással jár, akkor azonban nem nyugodhatunk bele, hogy a legkevésbé tápláló, hitvány főzelékféle, a régi árakat tekintve, minden alkalommal egész kis vagyonba kerüljön ma. Ezért óhajtjuk a maximális áraknak minden vonalon való életbeléptetését. A kormány e hó 15.-én TÁRCA. Pater Felieión és, énekkara. — Irta: Kelemen Krizosztom. — A franciskánusokat szent alapítójuknyomán a végtelen szépségnek rajongó szeretete s minden egyébről lemondó, fültétlen kultusza jellemzi. Évszázadok óta e szent rajongás hevíti nagy tettekre a nagy asszisii apostol fiait. A mennyei szépségeknek szent ihlettel meglátása, az égi ártatlanság édes, naiv bájának megérzése, tavasziasan üde és Ichcllet-finomságú kifejezni tudása vezeti Pater Eelicián kezét, nemcsak mikor vásznán ecsetjének gyengéd vonásaival égi alakokat festeget, hanem különösen midőn híres gyermekkarát olyan csodálatosan színező, olyan íöldöntúlias érzést kiváltó, szelíd, olvadékony melódiákra dirigálja. Ha Pater Felicián kis gycrmekcsapatát csak egyszer látjuk, csak egyszer is halljuk, P. Feliciánt akkor is bátran odaállítjuk a művészeteket ihlető, legendás szent Ferenc első tanítványai közé. Pater Felicián ma ugyan a világi papok fekete ruhájában jár, szentszéki tanácsos, pápai kamarás, és mint Frigyes királyi liercegék udvari papja ott él Pozsonynak, az ősi koronázó városnak hercegi udvarában, de lelkében és viselkedésében ma is egyszerű, alázatos, végtelenül szeretetreméltó franciskánus. Ma is a régi Pater Felicián. Ezzel a természetes kedvességével vonzza, imponáló művészetével bilincseli magához mintegy harminc év óta Pozsony különböző iskoláinak játékos fiucskáit, kiket éles szemével kiválaszt e nagy művész és nagy gyermekbarát, hogy belőlük mesteri tehetségével, angyali türelmével Európa egyik legelső gyermekkarát alakítsa. »Nem kell, hogy csupa elsőrangú hanganyag legyen — mondotta Felicián a kiválasztottak e kis csapatáról — hiszen az orgona is veszítene színgazdagságából, ha csupa principál sípja volna. Fő a zenei hallás és az ügy iránti szeretet. Próbát mulasztani nem szabad, mert ez az összhatás rovására menne... A könnyű és gyors tanulásnak első föltétele a legszorgosabb figyelem«. A tehetségek fölfödözése és kidolgozása, igaz, a talentum dolga, de nem érteném meg Felicián művészetét, ha alkalmam nem lett volna a mestert a bájos vaskúti kiránduláson mint embert gyermekei között is megfigyelni. Mint a gyermekek izgalmas kalandokat mesélő édesanyjukon, úgy rajzanak körülette, úgy csüngenek dalos fiai a jó Feliciánon. Es Pater Eelicián ért ahhoz, hogy az ő kedves egyéniségének szeretetén át a művészet fáradhatatlan, türelmes bajnokává avassa az állhatatlan gyermektermészetet. Ért az érdeklődés fölkcltéséhez és állandóan ébren és frissen, üdén tartásához az egyes tanulók külön óráján csak úgy, mint az összpróbákon. Neki a mások előtt lélekölő begyakorlás nem nyűg, hanem tanulság és élvezet. A nehézség nem izgatja. Ha egy dolgot 160-szor próbál is, i — megtörtént — az őt nem untatja s éppen ezért nem lesz ez az aprólékos munka kínnak, unalomnak szülője tanítványai számára sem.