Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-01-16 / 3. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 január 16. 3. szám. ES VIDÉK Szépirodalmi, közvazdasa^j e* társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a päpa-csöthi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja, Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős: Szentgyörjfyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Csak még egy kevéssé... Csak még egy kevéssé tudjunk tűrni s azután jön a gazdag aratás, a diadal boldogsága. Csak még egy kevéssé tudjunk várni, türelmesen várni s azután jön a mindennapi imádságunk teljesedése. Csak még egy kevéssé tudjunk mindent odaadni a hazáért, mert közelget már a boldogság. Vigasztalódjanak, akik sírnak, mert könnyeikből boldogság terem a hazának; reméljenek, akik éheznek, nemsokára ismét jóllakhatnak; derüljön ki az aggódok arca, a gyöngelelkűek erősödjenek, az aléltak ébredjenek, a fár; dtak ne csüggedjenek, nemsokára vége lesz a könnynek, az aggodalomnak, a kétségnek, a megfeszülésnek. Csak még egy kevéssé várjanak . . . Consolamini, vigasztalódjatok! Csoda készül itt, amilyet a világtörténelem még nem látott. Az készül, hogy három szál jegenyével nem bír az orkán, három csillagot felhő elhomályosítani nem bír, a háborgó tengert megveri három evező. Az készül, hogy csúffá legyen a számok hatalma, hogy a szellem és akaraterő előtt térdet hajtson a nagyobb materialis kitevővel hetvenkedő nyers fizikai erő. Az készül, hogy Góliáth megtántorodik és elvágódik Dávid előtt. Nagy apologiája készül a Gondviselésnek, amely megalázza a hatalmasokat és fölemeli a gyöngét a hatalmasok fölé. Az készül, hogy trónok roppanjanak meg, amelyekről azt hitték, hogy megingatni i em lehet őket. Készül teljesedése olyan reményeknek, melyekről azt mondták, hogy remények azok remény ellen. Számok és értékek közt valami végtelenül csodálatos fordított viszony készül. Csoda készül itt, csoda! Térdelve, imádkozva várjuk be. Csak még egy kevéssé - . . Nem kíváncsian leste a nemzet ezt a csodát, nem volt kihívó az éggel szemben, mert ez káromlás lett volna. Alázatos szívvel kérte s alázatos szívvel várja. A nemzet, amelyről saját mostohagyermekei (önhibájukból mostohák!) azt hirdették, hogy belesüppedt a történelem iszaposába, a lét és nem lét kérdésekor kiemelkedett az anyagi világból és az éghez emelkedett megrázó imádsággal. S mert a nemzet megtalálta az egyedül helyes s a végveszedelemben forgóknak egyedül való stílust Istenével szemben, mert tudott penitenciázni, cifraságot és gyöngyöket lehányva tudott szőrzsákba öltözni, böjtölni s könnyes kenyeret enni, mert tudott hitvallomást tenni koronás királya és kormánya szájából, mert imára gyűjtötte kisdedeit, árváit, szüzeit, asszonyait, katonáit, koldusait, mert a nikodémuslelkek átváltoztak benne hitvallókká, azért »a szegények kívánságát meghallgatta az Úr; szívok készületeit meghallotta« (9. zsolt.), s adott a nemzetnek erőt ellenségei ellen. Milliónyi ajak egyazon forrósággal, egyazon kitartással és bizalommal ostromolta az Istent: »ne tradas bestiis animas confitenter tibi« ne add a vadaknak a Téged dicsérő lelkeket s íme, az imádság a tiszta lelkiismeret szárnyán elért az Úrhoz, ü meghallgatta, mert ő a mi Urunk s Istenünk, »nos autem populus ejus et oves pasenae ejus« (94. zsolt.) Az Istent kérő imádságnak még ne legyen vége; még nem állhatunk fel tedeumra, a nemzet helyzete még most is az arcraborulás, a könyörgő prostráció. Csak még egy kevéssé . . . Csak még egy kevéssé! Ne kezdjük a korai alleluját, a golgota-útnak még nincs vége, még stációink vannak, amelyeknél erős váll kell a kereszt alá. Még egy kevéssé az a sóhajtásunk »ne perdas me!« el ne veszíts! még titok, hogy mikorra tartogatja az Isten ezt a jövendölést: »mikor az idő itt leend, én igazsággal fogok ítélni < s ha erősen hisszük is, hogy ez az Ítélet nem az ártatlant éri s hogy a bűnöst nemsokára eléri, mégis olyan alázattal és olyan töredelemmel imádkozzunk, véreim, mintha csak minket fenyegetne s mintha Ninive sorsát kellene elhárítanunk magunktól. Fogjuk össze magunkon az alázat szürke köntösét, mert az magasztaltatik fel, aki megalázza magát. De az erős bizalom meg ne rendüljön, értenünk kell az Ígéretet, mely annyira nekünk való most: »Consolamini . . .« Vigasztalódjatok, vigasztalódjatok, népeim, nemsokára jön szabadulástok. Miért emészt a búbánat, nincs talán neked segítőd? Megmentelek, ne félj, én népem! Ez az izaiási biztatás a mi békénk adventjét is megédesíti s megerősít, hogy tovább tűrjünk, kérjünk, várjunk, »amíg az idő itt leend«. Csak még egy kevéssé . . . Szalay Mátyás. Meghívó őméltósága Esterházy Mária-Anna grófnő Védősége alatt álló j'ápai Kath. NőVédőEgyesületnek január hó 16.-án, ma délután 5 órakor a Qriff-szálló nagytermében tartandó JótéUonycélu Hangversenyére, melynek tiszta jövedelmét fele részben az egyesület céljaira, fele részben pedig a helybeli Rokkantak és HadiárVák Menedékházának alapjára fordítják. A jótékony célra Való tekintettel felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak, jíelyárak: az első hat sor 3 K, a következő négy sor 2 K, a többi sor és az állóhelyek 1 K, diák-jegy 60 f. Jegyek előre Válthatók Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében. Műsor a Hírrovatban.