Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)
1916-05-28 / 22. szám
1916 május 28. PÁPA ÉS VIDÉKE. 5. HÍREKPüspöki körlevél. Báró Hornig Károly, a veszprémi egyházmegye bíboros főpásztora legutóbbi körlevelét, mely ez idén a hatodik, a következőkben ismertetjük. A körlevél mindenekelőtt deklarációt és több pápai dekretumot közöl, melyek inkább csak a papságot érdeklik. Azután közli a körrendelet a veszprémi egyházmegye harangjairól szóló kimutatást, melyben (templom, szám és súly szerint) bennfoglaltatnak az összes harangok annak a megjelölésével, hogy melyik szolgáltatandó be hadicélokra és melyik van a beszolgáltatás alól felmentve (L. mai vezércikkünket). Majd a hátralékos lelkészi járandóság behajtására, valamint a kántortanítói lakás építési költségeihez való hozzájárulás megállapítására vonatkozó vallás- és közoktatásügyi rendeletek következnek, melyeket az 1916. év első felére eső kongruakiegészítés folyósítása követ. A szederjecserjeleveleknek a hadsereg számára való gyűjtése tárgyában kibocsátott miniszteri rendelet után a püspök ajánlja Quotidian Lajos, szabadkai hitoktató egy kiadványát és közli a papokkal, illetve ezek utján a hivekkel, hogy a papszentelés mikor lesz. Végül a személyi változások vannak felsorolva. Ezek a következők: Kommandinger Vilmos, c. apát, lengyeltóti esperesplébános helyett Kéri Elek, attalai plébános lett a kaposvári áll. főgimnáziumnál püspöki biztos s egyszersmint szentszéki ülnök; Krisch Emil karádi és Orbán József somlószőllősi káplánok behivattak katonai szolgálatra; Bugledics János balatoncsicsói káplán hasonló minőségben Somlószőllősre küldetett. — Személyi hlr. IievesyJózsef, a többszörösen kitüntetett cs. és k. főhadnagy, ki a harctéren szerzett betegsége után üdülés céljából több héten át Tátralomnicon volt, a napokban láthatólag egészségesen Pápára érkezett, néhány napot özvegy anyjánál töltött és pénteken visszautazott csapatához, mellyel most a harctérre indul. — Az Ilona-hadiárvaház vizsgája. Immár egy teljes tanévet töltöttek a kis hadiárvák a Győri-úton levő Ilona-hadiárvaházban, mely Esterházy Jenő grófnak köszöni létét és nemzedékeken át hirdetni fogja az alapító főúr fejedelmi bőkezűségét és nemes szivét. A hadiárvákat tudvalevőleg saját kedves otthonukban oktatja okleveles tanítónő, sőt a hittanórákat is az árvaházba bejáró Horváth József, ferencrendi házfőnök ott tartja meg. Mindamellett a növendékek magántanulóknak tekintetnek és nyilvános vizsga alá vétetnek. Ezt a záróvizsgát azonban Kriszt Jenő elnöklete alatt az irgalmas nővérek, egy még közelebb meg nem állapított napon, valószínűleg azonban június elején szintén benn az árvaházban fogják megtartani. — Keresztjárás. Holnap, holnapután és szerdán vannak az u. n. keresztjárónapok. Pápán az istentiszteletek rendje a következő. Naponkint reggel 8 órakor szentmise a nagytemplomban. Mise után következnek az előírt liturgikus énekek, majd pedig megindul a körmenet, mely alatt a Mindenszentek litániáját énekelik. Hétfőn a bencések templomába, kedden (miután a ferencrendiek temploma még renoválás alatt áll) kivételesen — úgy, mint a mult esztendőben — a Kálváriatemplomba, szerdán pedig az Annakápolnába vonul a körmenet, hol szentmise, illetve kedden és szerdán szentbeszéd is tartatik. Azután elénekeltetnek az előírt antifonák és imák, majd pedig »Hallgasd meg, Uram, könyörgésünket« kezdetű énekkel visszatér a körmenet a nagytemplomba, hol rövid befejező ájtatosság után véget ér a szép szertartás. — Első áldozás. Ma, mint már mult számunkban említettük, a 9 órai plébániai főistentisztelet keretébee először járulnak az Úr asztalához az első áldozók. Ezt az ünnepélyes aktust a körülményekhez képest kifejthető fénnyel tartják meg. Prédikáció nem lesz, ellenben a szentmise alatt Kriszt Jenő esperes-plébános az evangelium után és a szentáldozás befejeztével beszédet intéz a kis gyermekekhez, kiknek bizonyára ez lesz és legyen is életök legboldogabb napja. — Áldozó-csütörtök. Krisztus Urunk mennybemenetelének szentelt ezen szép ünnepen, mely jövő csütörtökön lesz Pápán, régi hagyományos szokás szerint, 9 órakor előbb az Oltári szentséggel körmenet tartatik a főtemplom körül s csak azután veszi kezdetét az ünnepélyes nagymise. Délután vecsernye. — A pusztagyimóti elemi iskolában, mely uradalmi ugyan, de r. kath. jellegű s miután Pusztagyimót a pápai plébánia fiókegyháza, a pápai plébános igazgatása alatt áll, Kriszt Jenő esperes mult hétfőn tartotta meg az évzáró vizsgálatot. Ezen alkalomból Kondor Emil ottani nagybérlő és neje díszebédet adott az esperes tiszteletére, aki felköszöntőjében a szentírásból vett idézetekkel megemlékezett Kondor Emilről, mint aki ezen uradalmi r. k. iskolát, különösen anyagi tekintetben is dicséretre méltó módon támogatja s sohasem mulasztja el a Pápáról kijáró hitoktatónak fogatát és vendégszerető asztalát felajánlani. Elismerés illeti ezért Kondor Emilt részünkről is, akik szívesen örökítjük meg más felekezetüeknek a katholikus népnevelésügy iránt tanúsított jóakaratú támogatását, mint oly érdemet, mellyel a saját felekezetünkbeliek közül akárhányan nem dicsekedhetnek. — Az emlékmű elhelyezését illetőleg szakértők véleménye alapján a tanács megkeresi a grófi uradalmat, hajlandó volna-e a sörgyári kéményt és a volt Tizesmalom melletti patika közelében levő raktárhelyiséget lebontatni ? Egyben kérdést intéznek Esterházy Jenő grófhoz, hogy az urad. majorban eldugottan heverő értékes kőoroszlánokat nem engedné-e az Esterházy-út bejáratának díszítésére az út, illetve fal elején elhelyezni ? — Kir. tanfelügyelőnkről. A PetőfiTársaság, mint Budapestről írják, a nagy beteg Íróhoz, Yértesy Gyulához, tanfelügyelőnkhöz, abból az alkalomból, hogy a legutóbbi nagygyűlésen pályadíjat nyert versét betegsége miatt nem olvashatta fel maga, meleghangú, szeretetteljes részvétiratot intézett. Különösen megható az irat befejezése: »finom és mély lirai hangulatokból táplálkozó lelkedet ne rendítse meg a test betegsége, amely muló, erősítsen és vigasztaljon az a tudat, hogy, gyönyörű költeményedet idézve, te az igazi utat már életedben elkezdted járni«. Az iratot Herceg Ferenc elnök s az összes tagok aláírták. — A veszprémi ünnep. Magasztos kulturális ünnepe volt vasárnap az egész Dunántúlnak Veszprém városában. A Dunántúli Közművelődési Egyesület tartotta negyedszázados jubiláris, közgyűlését Rákosi Jenő elnöklete alatt. A nagy ünnepre elküldte képviselőjét valamennyi minisztérium, számos irodalmi, művészeti és tudományos testület, város és vármegye. Az ünnepséget a veszprémi színházban Hornig Károly bíborospüspök úr O Eminenciája nyitotta meg s gyönyörű beszédet mondott a valláserkölcsös kultúra jelentőségéről. Rákosi Jenő a Dunántúl jeles embereiről emlékezett nagyszabású beszédében s kegyeletes szeretettel foglalkozott Széli Kálmán egyéniségével, aki egyesületük megteremtője, sokáig elnöke, haláláig pártfogója és díszelnöke volt. A nagygyűlés Apponyi Albert gróf előadása volt »Szövetségeink és nemzeti kultúránk« címmel, melyet sűrű tetszésnyilvánításokkal fogadott a közönség. — Turner Nándor, orosz fogságban sínylődő rokonszenves pápai r. k. tanító, mint újabban értesülünk, családjához írt legutóbbi levele szerint még mindig Samarkandban van és egészséges. — Az első áldozat. Nem mintha a haza oltárán ez volna a legelső, hiszen milliók haltak el, hanem a helybeli állami tanítóképző bevonult növendékei körül ez az első halott. Még csak most, a mult isk. év végén kapott oklevelet Márkus Árpád, tehát hozta meg az iskolák nehéz küzdőterén egészen a végső győzelemig a szellemi áldozatot ez ifjú tanító és ime már életének 20. évében vért és életet áldozott. Mindent feláldozott, önmagát egészen . . . Még nem tanított, az iskolák padjaiból ment a harctérre, de hős emléke itt marad és hirdeti, tanltja a késő unokáknak: »A haza minden előtt«! Isten veled kedves halott, mig társaid most itthon vannak és karddal az oldalukon tanulják az igazságot és hazaszeretetet, Te nyugodjál békében az édes, a vérrel áztatott haza szent földjében és mig idelent a nemzet Géniusza fonja a hősök hervadhatatlan koszorúját számodra, a nemzetek Ura adja meg jutalmadat, mert Reád is áll: Rövid idő alatt sokat éltél! — A gyászjelentés szerint Márkus Árpád oki. tanító, a magy. kir. 18. honv. gy. ezr. tart. Itadapródja f. hó 15.-én hősi halált halt, temetése Szombathelyen volt f. hó 23.-án, hol a gyászoló szülők és rokonok kisérték örök nyugalomra. Dr. 1 — Rézgállcért még május hó 30-ig lehet jelentkezni Szokoly Viktor, városi aljegyzőnél.