Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-05-21 / 21. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 május 21. 21. szám. PAPA ES VIDÉKE Szépirodalmi, közg-azdasági ÓM társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a paoa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szentesítésért felelős: Szentgyörgyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. A villamostelep. Városunk házi kezelésében levő villamosmű vezetője: Major Gyula most adta át a nyilvánosságnak a 12. üzleti évről szóló jelentést. A hatalmasan ter­jeszkedő elektromosságot, mely a mai világ kényelmét és szükségleteit oly előnyösen szolgálja, Pápa városa igen józan számításon alapuló elhatározással a városi befektetések legkitünőbbikévé tette. Miként az alábbi jelentésből úgyis kitűnik, városunkban is diadalmasan hódít napról-napra a villamosság alkalmazása nemcsak a világításban, hanem az ipari alkalmazásban is. Több alkalommal megtettük észre­vételeinket a városi villamosrríű ellen, amikor hiányt láttunk, vagy a közönség érdekeit az illetékes bizottság figyelmébe ajánlottuk. Most, amikor a jelentésből arról győződünk meg, hogy a villamosmű mily erősen fejlődő vállalata a városnak s annak vezetősége mily gonddal és a körülmények milyen messzemenő mérle­gelésével igyekszik azt minél használ­hatóbbá a közönségnek és egyben minél jövedelmezőbbé tenni a városnak: akkor kötelességünknek tartjuk lapunk hasábait ezen jelentés számára is megnyitni, hogy maga tanúskodjék maga mellett! Az üzemvezető jelentése főbb pont­jaiban a következő: Az elmúlt évben bekapcsoltunk 115 fogyasztót; részben elköltözködés, részben bevonulás lolytán megszűnt 34 fogyasztó, a szaporodás 81, ebből 79 világítási és 2 ipari fogyasztó. Ezen szaporulattal fogyasztóink száma 1057-re emelkedett. Az elmúlt évben elkészítettünk 51 új berendezést 430 lámpa­hellyel. A háború folyamán egy világítási anyag sem vehette fel a versenyt a villamosárammal, ezen körülmény számos fogyasztót juttatott telepünknek, 1914 augusztus óta 130 új fo­gyasztót kapcsoltunk hálózatunkhoz. Ezen nagyszámú bekapcsolás dacára, áramdíjbevé­telünk alig 800 koronával emelkedett, úgy látszik fogyasztóink rendkívül takarékoskod­nak, mert normális időben az említett számú fogyasztó legalább 9000 koronával növelné áramdíj bevételünket. Hogy az összes bevétel mégis 2953 koronával emelkedett, ez főkép a magán­szerelési munkáknál elért nyereségemelkedés­nek tudható be, mely az előző évi 500751 koronával szemben 6977-22 korona volt. Bevételeinknek csekély emelkedésével szemben kiadásaink, sajnos, a mai viszonyok­nak megfelelő arányokban emelkedtek, sőt manap az üzemi anyagok beszerzése, azok határtalan magas ára mellett még meglehetős nehézségbe is ütközik. Üzemi kiadásaink között aránylag a legnagyobb emelkedés a kenő- és tömítő­anyagoknál mutatkozik. S azért a lefolyt év­ben a kenőanyagokkal rendkívül takarékosan bántunk, mi kitűnik abból, hogy míg azok ára 300—400%-al emelkedtek, üzemünkben a kenő- és tisztítóanyagköltség csak 100%-al emelkedett. A tüzelőanyagnál a lefolyt évben egy­előre csak a villamostelepre való beszállítási költség emelkedett, maga a szén ára régi kötésünk értelmében nem változott, e tétel­nél a kiadási többlet 1790-67 korona. Itt jelentem, hogy a folyó évre tüzelőanyaggal bőven el vagyunk látva, villamostelepünk udvarán 80 waggon szén van beraktározva, így fogyasztóink áramszükséglete a folyó évre biztosítva van. A háború személyzetünk számát is jelentékenyen csökkentette, hadi szolgálatra bevonult alkalmazottainkat csak részben tud­tuk újakkal helyettesíteni, úgy hogy felada­tunkat csak megfeszített munkával tudjuk teljesíteni. Katonai szolgálatot teljesítő alkal­mazottainknak hadi segélyére az elmúlt év­ben 5037 75 koronát fordítottunk, a helyettes személyzetnek a mai helyzetnek megfelelő magas díjakat vagyunk kénytelenek fizetni. Személyzeti kiadásunk a hadi segély tekin­tetbe vételével 8380 50 koronával emelkedett. Üzemi kiadásaink ily rendkívüli emel­kedése teljesen indokolja a tek. Bizottság azon előrelátó határozatát, mellyel a világí­tási áramdíjat 1916 január 1-től 6 fillérről 7 fillérre emelte fel. A lefolyt üzletév csökkent jövedelme dacára, a város közszükségleteinek fedezésé­hez 4000 koronával nagyobb összeggel járul­tunk hozzá s e címen összesen 23500 koro­nát fizettünk be a város házi pénztárába. A villamostelep 1915. évi részletes bekapcsolási forgalma a következő: magánvilágítás 645; | közvilágítás 33; erőátvitel 37950 kilowattot használt fel. Minden bekacsolt világítási Kilo­watt után 17060 korona (egy bekapcsolt 50 gy.-f. lámpa után 9"38 korona), míg egy átlagos bekapcsolt erőátviteli Kilowatt után 82-47 korona volt a bruttó bevétel. A telep a mult évben termelt 523.964; eladott 386.549; berendezésében elfogyasztott 107.569 kwattáramot; az így elveszett áram az egésznek 2339%-a, tehát a villamosmű hatásfoka 7661 % volt. Az átlagos gépterhelés 1915 év novem­ber 15.-én 22 üzemóra alatt 96 Kilowatt vqlt. Áramfejlesztő gépeink teljesítményei az akku­mulátorokkal együtt 465 kwatt. A legnagyobbb egyidejű terhelést 1915 december 14.-én este 6 órakor 200 Kilo­wattal értük el s mivel ekkor 1061 Kilovatt volt az összkapcsolási érték, így ennek 18 8% a, míg a mű összmunkabirási képességének (465 Kilowatt) 43%-a (40%) vétetett egy­idejűleg igénybe, vagyis ekkor az áramot termelő berendezésnek 57%-a még tartalék­ban állt. A csatolt Nyereség- és Veszteség-számla szerint az 1915. évben az összes jövedelem volt: 4395701 kor, tehát 825985 kor. keve­sebb, mint 1914-ben. Összes kiadás 4059866 korona. Rendelkezésre álló tiszta felesleg 3358 35 korona, mely összeget a tek. Bizott­ság által megállapítandó személyzeti jutalék levonása után, az értékcsökkenési tartalékalap növelésére javasolom elkönyvelni. Ehhez a mindenre kiterjedő beszá­molóhoz kevés a megjegyezni valónk. Egy-két dolgot azonban mégis szóvá akarunk tenni. Jól tenné a villamosmű, ha a nappali üzem fokozására propa­gandát csinálna az ipari fogyasztásnak, legalább a gépek nappal is használhatók volnának. Miként a jelentésből kitűnik, az összes termelt áramnak csak 10'63%-át fordították közvilágításra. Ha most ehhez hozzágondoljuk az órák előrehajtásából várható csőkkenést: bátran kijelenthet­jük, hogy a háború előtti közvilágítás visszaállítása nem okozna semmi nehéz­séget. Alig valamivel nagyobbítaná a kiadásokat. A város közönsége pedig avval a tudattal fizetné a felemelt áram­díjat, hogy a nobilis város az ő kényel­mére is tud áldozni valamit. M G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom