Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-04-30 / 18. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 április 30. 18. szám. PÁPA ES VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a pápa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős: Szentg-yörjjyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Hálaadás és könyörgés. — Közös nemzeti szt. áldozás. — A tavasszal megtartott püspöki értekezleten a nm. magyar püspöki kar elhatározta, hogy május első vasárnap­ján, vagyis május hó 7.-én, szerte az országban közös szentáldozást rendel, egyrészt hálaadásul fegyvereink eddigi sikereiért, másrészt könyörgésül a végső győzelemért és üdvös békéért. Immár harmadszor fog az egész ország arcraborulni Jézus Krisztus Szive előtt a legméltóságosabb Oltáriszentség­ben egyesülve szt. Istvántól örökbe ka­pott édes nemzeti Anyjával, a Nagy­asszonnyal, épen az ő különös tisztele­tére szentelt május havában. Tavaly épen május első vasárnapján történt, hogy Gorlicénél a Nagyasszony esedezé­sére Jézus szentséges Szive kaput nyitott seregeinknek a hadak győzedelmes útja csodálatos megfutására. Kövessük hát gyermeki engedel­mességgel és szeretettel főpásztoraink parancsát, s ha május első vasárnapján megtisztult szivünkbe fogadjuk Jézus Szivét, ostromoljuk meg hatalmas Nagy­asszonyunkkal, hogy nyitná meg zakla­tott nemzetünknek a végső győzelem új gorlicei kapuját s írná rá zászlóinkra az örök béke szavait: Dicsőség menny­ben az Istennek, békeség a földön a jóakaratú embereknek. A társadalom szíve. A világháború már kitörésekor megdobbantotta a társadalom szívét; egymásután jelentkeztek, merültek fel olyan tények, melyek világosan mutat­ták, hogy a társadalom nagyon is ismeri kötelességét a háborútól sújtott egyé­nekkel szemben. Az a sok pénzbeli adomány, melyeket »a társadalom szíve« cím alatt az újságok nyugtáznak, a kert­városokra való gyűjtések, a jótékony­célú hangversenyek, stb. mind-mind ennek a gondoskodásnak megnyilatko­zásai. A jó szívek azonban nemcsak a háború rokkantjairól, nemcsak az elesett hősök árváiról óhajtanak gondoskodni, hanem azokról a nőkről is, kik saját kezük munkájára lesznek utalva, de akár társadalmi állásuknál fogva, akár kellő erő hiányában netn vállalhatnak nehezebb testi munkát. Ez a cél lebe­gett elsősorban a Pápa Városi Jótékony Nőegyesület előtt is, mikor városunkban egy népművészeti kiállítás rendezését elhatározta, melyet háziipari vásárral fog egybekapcsolni. A kiállítás rendezésével piacot akar teremteni a magyar háziipari termékek­nek, melyek külföldön már nagy kelen­dőségnek örvendtek, de a háború miatt idegen országok piacáról kiszorultak; így akar módot nyújtani hölgyeinknek, hogy a honi ipar termékeit vegyék és terjesszék. Bemutatja a népművészeti kiállításon a háziipar ősforrásait, az el­kallódástól megmentett és e célra ösz­szegyűjtött több száz éves darabokon, amelyek népünknek sajátosan nemzeti és bámulatosan fejlett művészi ízléséről tesznek tanúságot. Iparművészetünket tárgyak vásárlásával pártolni béke ide­jén is hazafias kötelesség volt; még kiáltóbb e kötelesség most, mikor a rászorulóknak e munka meghonosításá­val akarunk megélhetést biztosítani. A háziipar termékeinek előállítása eddig is sok ezer magyar nőnek adott kenyeret; a mai nehéz körülmények között s még inkább a háború után egyre többen lesznek majd, akik föl­karolják ezt az életet megkönnyítő, otthon is végezhető, szép és hasznos foglalkozást. Örömmel üdvözöljük e mozgalmat, mely újra a társadalom nemesen verő szívéről tesz tanúbizonyságot. Ismertes­sük csak meg nemzeti iparművészetünk igazán értékes és díszes termékeit s pártolásukkal nyujtsunk módot a meg­élhetésre azoknak, kik e tárgyak készí­tésével akarják jövőjüket biztosítani, összetartás, egymás kölcsönös támoga­tása kell csupán. Egyik fél pénzzel, vásárlással, a másik társadalmi osztály lankadást nem ismerő munkájával fogja megvalósítani azt a magasztos célt, mely a Pápa Városi Jótékony Nőegye­sületet e mozgalom megindítására ve­zette. * A Pápa városi Jótékony Nőegyesület f. évi május hó 14.-én kezdődő Háziipari vásárral kapcsolatban Népművészeti kiállítást és képtárlatot rendez, s fölkéri a művészeket és régiséggyűjtőket, hogy a birtokukban levő festményeiket, illetve régi népművészeti em­lékeiket (varrottasokat, suprikákat, keramikai tárgyakat) a kiállításra átengedni szívesked­jenek. Úgyszintén fölkéri a Háziipari köz­pontokat, hogy háziipari vásárunkon pro­duktumaikat mutassák be. Ugy a vásáron, mint a kiállításon való részvételt május l-ig kell bejelenteni. A tárgyak beérkezésének batárideje május hó 10-ike. Ugy az Írásbeli megkeresések, mint a küldemények Karlovitz Adolfné nőegyesületi elnöknő címére küldendők. A kiállítás jövedelme az egyesület szegényeit fogja gyámolítani. Utolsó órában! Délután 1 órakor indul a vonatom, Szeretnék még egy félórát eltölteni nagy­templomunk előtt és inégegyszer meghall­gatni harangjainak lélekemelő, imára hivó hangját. Isten veletek szép harangok! Isten veletek örökre, mert elmentek tűzbe, harcba ágyúkerekeken. Többé már nem látjuk egy­mást. Még egy búcsúpillantást vetek a Szövet­kezetre. Alapíttatott 1906-ban. Most 10 éves. Két évvel ezelőtt, mikor annak veze­tése kezemből kiesett, még csak szép remé­nyekre jogosító serdülő ifjú volt. Most már hatalmas férfiú. Szép a lelke, izmosak a vállai. Merészen és büszkén néz a jövőbe. Már nem szegény, tömött az erszénye. Akik nevelteté­séhez részvényeikkel hozzájárultak kisebb­nagyobb összegekkel, azoknak ötszörösét is

Next

/
Oldalképek
Tartalom