Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-08-08 / 32. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915 augusztus 260. A csóti fogolytábor. A Csót és Pápateszér közti ut két oldalán a 14. és 15. sz. kilométerkő közt elterülő, mintegy '300 kat. holdnyi legelőn épül a 35—40 ezer ember ré­szére tervezett fogolytábor. Körülbelül 30—40 épület már ké­szen áll. Az épületek természetesen mind fából készülnek és a Beszterce­naszódi faipar r.-t., mely egyik vállal­kozó, már hetek óta naponkint több vonattal szállítja az épületfát, melyet a helyszínen épített műhelyekben praktikus vágó-, fürészelő- és gyalugépekkel gyor­san feldolgoznak a mérnökök-utasitásai alapján. A telepet máris keresztül-kasul szelik a Franciavágás és Pápateszér közti vasutszakaszból kiágazó ideiglenes iparvágányok és ezer meg ezer kézierő segítségével rohamosan készül el a tá­bor. Ezidőszerint 1300 orosz fogoly van már a táborban; ezek egyelőre dol­goznak, mint a napszámosok; de az őrizetükre kirendelt mintegy 120 kato­nán kivül még vagy 3—4 száz iparos, többnyire ács, asztalos és hasonló ipar­águ famunkás is talál ott állandó foglal­kozást. Nagy sürgés-forgás, élénkség van a táborban, melyben már kantin is van, mint látszik, elég jó forgalommal. Nappal 100 számra menő fuvaros­kocsik forgolódnak a tábor körül és automobilok, valamint a katonatisztek fogatai egymást kerülik a táborban épült utakon. Éjjel valami uj találmányú, villany­hoz hasonló világítás oszlatja el a sö­tétséget. A pósta, mint lapunk más helyén olvasható, a napokban megnyílik, és szó van arról is, hogy a fennemlitett iparvágány kiágazásánál vasúti állomás is lesz. Egyelőre Franciavágás kap vas­úti elöljárót, miután ugy a személy-, mint az áru-, nemkülönben a távirdai forgalom alaposan megnőtt. Egyről-másról, in. A szabadfürdés. A tisztaság lévén egyik legfőbb védőeszköze a kolera és más ragályos betegség ellen, nagyon örülünk, hogy Pápán az emberek nagyon szeretnek fürdeni. Ha nem ugy volna, hát most biztatni kellene őket arra, hogy gyak­ran fürödjenek, mert a test tisztasága mostanában kétszeresen kívánatos. Csakhogy Pápán a fürdés terén még igen elhanyagolt állapotok vannak. A Tapolca folyónak a városhoz való közelsége alkalmat nyújt a lakosságnak, különösen a fiatal embereknek, inasok­nak, általában azonban mindkét nembeli gyermekeknek, hogy ott és akkor ugrál­janak bele a Tapolcába, ahol és ami­kor érik azt. Ez már nem jól van igy. Ahol még egyes folyórészeket az illető part­tulajdonosok ugy ahogy berendeztek valami fürdőfélének s ahol az öltözködés és vetkőzés valami kis fabódéban, a fürdés meg valami kis keritésféle mö­gött történik, ott még hagyján, — de ahol minderről a szerény felszerelésről nincsen szó, nevezetesen éppen a Fő­térrel és Fő-utcával párhuzamos Tapolca­parton, a körök kertjei mögött, no, meg a tizesmalom alatt, továbbá a Széles­viznél is, ott azután nem volna szabad megengedni a szabadfürdést se felnőtt­nek, se fiatal embernek, se inasnak és se gyereknek. Hiszen jóizlésü embernek, pláne nőnek nem lehet arra járni! Tudjuk, hogy e helyeken a fürdés ugy sincs megengedve, azt is, hogy közfürdő is van kijelölve, tudjuk végül, hogy a rendőrség a csekély létszáma miatt nem strázsálhatja végig az egész Tapolcapartot, s épp ezért nem is a hatóságot, hanem megint csak a közön­séget kérjük, hogy akadályozza meg ezt a minden jó izlést és minden erköl­csöt sértő visszaélést. Mert hiszen ez botrány! Ha rendőr nincsen közelbe, azok, kik kénytelenek arra járni, (mert jó­szántából ugy sem megy oda senki) lépjenek fel erélyesen a fürdőzőkkel szemben, mert lehet még sokakban annyi szeméremérzet, hogy a komoly figyelmeztetés folytán letesz rossz szo­kásáról. Felhívás előfizetésre. A Pápa és Vidéke alapítása óta elmúlt kilenc esztendő. Nehéz küzdelem között elérte tizedik évfolyamát a Pápa és Vidéke, melynek születésétől kezdve az volt a célja, hogy a szépirodalmi, társadalmi és gazdasági élet minden ágán keresztül átvigye a katholikus szel­lemet az olvasók szívébe. A katholikus egyesülés és összetartás megerősítette a lapot küzdelmeiben, melyekben immár részt vesznek mindazok, kiket annak előtte bizonyos válaszfalak elkülönítet­tek egymástól. A régi nyomokon fogunk haladni ezentúl is. Hogy ezt anyagi gondoktól mentesen tehessük : szükségünk van régi, hű előfizetőink további kitartására és támogatására, de szükségünk a világ­háború mindent felforgató viharában megfogyatkozott előfizetőink pótlására is annál inkább, mert a régi előfizetési árak és a megnövekedett kiadások mel­lett csak is így állíthatjuk elő lapunkat a kezdet óta megtartott 8 oldalos ter­jedelemben. Lapunkra az év bármely hetében lehet előfizetni, miután úgy régi, mint új előfizetőink egy-egy negyedévi elő­fizetési összegére 13—13 lapszámot küldünk a kivánt címre. Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy az alábbi táblázatban foglalt díjszabás mellett lapunkra mielőbb előfizetni szí­veskedjék. Egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K, egyes lappéldány ára 26 fill. (Tanítóknak 33% engedmény). Egyéb tudnivaló lapunk homlok­zatán ! Kiváló tisztelettel a Pápa és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK­Felhívás a bősök bozzátartozóiboz! A cs. és kir. 19. gyalogezred pa­rancsnoksága megörökiteni szándékozik mindazon tisztjeinek és a legénységének emlékét, akik ebben a világtörténelmi háborúban életüket és vérüket a hazá­ért áldozták, valamint azokét is, akik valamely hősi cselekedetükért bármilyen rendű kitüntetésben részesültek. Ezt az emléket oly módon kivánja megörökiteni, hogy az elesettek és ki­tüntetésben részesült élők hozzátartozói­tól az illetők fényképét bekéreti s ebből az ezred hőseinek emlékkönyvét szán­dékozik összeállítani. Emlék akar ez lenni magának az ezrednek, továbbá azoknak, akik ebben a gigászi, dicső nagy munkában részt vettek, valamint az utókornak is, amely­nek gyermekeiben azt a hazafias érzést kivánja vele ébrentartani és fokozni, amely a világ eme legnagyobb háború­jában oly fényesen megnyilatkozott. Mindazok, akik a háború alkalmá­val bármiféle kitüntetésben részesültek, az elesettek hozzátartozói pedig a hősi halált halt egyének fényképét, a halá­lozás helyét, idejét, melyik századnál szolgált, ki volt a parancsnoka stb. a cs. és kir. 19. gyalogezred pótkeret­zászlóalj parancsnokságához (Zagrebban) beküldeni szíveskedjenek. — Aranymisés földink. Pados József, csökölykerületi esperes, kadarkuti plébános, aki 1840 junius 19.-én született Pápán, mult vasárnap tartotta aranymiséjét Kadarkuton. Ez alkalomból Báró Hornig Károly, bíboros­püspök úr igen meleghangú leirátban üd­vözölte. — A veszprémi piáristák közül dr. Perényi József Kolozsvárra, Kalcsok Leo Lévára és Farkas Miklós Sátoraljaújhelyre lett diszponálva. Helyökbe jönnek: Russel Károly, Kontroszty Dezső és Szőllősy Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom