Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-08-08 / 32. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915 augusztus 260. A csóti fogolytábor. A Csót és Pápateszér közti ut két oldalán a 14. és 15. sz. kilométerkő közt elterülő, mintegy '300 kat. holdnyi legelőn épül a 35—40 ezer ember részére tervezett fogolytábor. Körülbelül 30—40 épület már készen áll. Az épületek természetesen mind fából készülnek és a Besztercenaszódi faipar r.-t., mely egyik vállalkozó, már hetek óta naponkint több vonattal szállítja az épületfát, melyet a helyszínen épített műhelyekben praktikus vágó-, fürészelő- és gyalugépekkel gyorsan feldolgoznak a mérnökök-utasitásai alapján. A telepet máris keresztül-kasul szelik a Franciavágás és Pápateszér közti vasutszakaszból kiágazó ideiglenes iparvágányok és ezer meg ezer kézierő segítségével rohamosan készül el a tábor. Ezidőszerint 1300 orosz fogoly van már a táborban; ezek egyelőre dolgoznak, mint a napszámosok; de az őrizetükre kirendelt mintegy 120 katonán kivül még vagy 3—4 száz iparos, többnyire ács, asztalos és hasonló iparágu famunkás is talál ott állandó foglalkozást. Nagy sürgés-forgás, élénkség van a táborban, melyben már kantin is van, mint látszik, elég jó forgalommal. Nappal 100 számra menő fuvaroskocsik forgolódnak a tábor körül és automobilok, valamint a katonatisztek fogatai egymást kerülik a táborban épült utakon. Éjjel valami uj találmányú, villanyhoz hasonló világítás oszlatja el a sötétséget. A pósta, mint lapunk más helyén olvasható, a napokban megnyílik, és szó van arról is, hogy a fennemlitett iparvágány kiágazásánál vasúti állomás is lesz. Egyelőre Franciavágás kap vasúti elöljárót, miután ugy a személy-, mint az áru-, nemkülönben a távirdai forgalom alaposan megnőtt. Egyről-másról, in. A szabadfürdés. A tisztaság lévén egyik legfőbb védőeszköze a kolera és más ragályos betegség ellen, nagyon örülünk, hogy Pápán az emberek nagyon szeretnek fürdeni. Ha nem ugy volna, hát most biztatni kellene őket arra, hogy gyakran fürödjenek, mert a test tisztasága mostanában kétszeresen kívánatos. Csakhogy Pápán a fürdés terén még igen elhanyagolt állapotok vannak. A Tapolca folyónak a városhoz való közelsége alkalmat nyújt a lakosságnak, különösen a fiatal embereknek, inasoknak, általában azonban mindkét nembeli gyermekeknek, hogy ott és akkor ugráljanak bele a Tapolcába, ahol és amikor érik azt. Ez már nem jól van igy. Ahol még egyes folyórészeket az illető parttulajdonosok ugy ahogy berendeztek valami fürdőfélének s ahol az öltözködés és vetkőzés valami kis fabódéban, a fürdés meg valami kis keritésféle mögött történik, ott még hagyján, — de ahol minderről a szerény felszerelésről nincsen szó, nevezetesen éppen a Főtérrel és Fő-utcával párhuzamos Tapolcaparton, a körök kertjei mögött, no, meg a tizesmalom alatt, továbbá a Szélesviznél is, ott azután nem volna szabad megengedni a szabadfürdést se felnőttnek, se fiatal embernek, se inasnak és se gyereknek. Hiszen jóizlésü embernek, pláne nőnek nem lehet arra járni! Tudjuk, hogy e helyeken a fürdés ugy sincs megengedve, azt is, hogy közfürdő is van kijelölve, tudjuk végül, hogy a rendőrség a csekély létszáma miatt nem strázsálhatja végig az egész Tapolcapartot, s épp ezért nem is a hatóságot, hanem megint csak a közönséget kérjük, hogy akadályozza meg ezt a minden jó izlést és minden erkölcsöt sértő visszaélést. Mert hiszen ez botrány! Ha rendőr nincsen közelbe, azok, kik kénytelenek arra járni, (mert jószántából ugy sem megy oda senki) lépjenek fel erélyesen a fürdőzőkkel szemben, mert lehet még sokakban annyi szeméremérzet, hogy a komoly figyelmeztetés folytán letesz rossz szokásáról. Felhívás előfizetésre. A Pápa és Vidéke alapítása óta elmúlt kilenc esztendő. Nehéz küzdelem között elérte tizedik évfolyamát a Pápa és Vidéke, melynek születésétől kezdve az volt a célja, hogy a szépirodalmi, társadalmi és gazdasági élet minden ágán keresztül átvigye a katholikus szellemet az olvasók szívébe. A katholikus egyesülés és összetartás megerősítette a lapot küzdelmeiben, melyekben immár részt vesznek mindazok, kiket annak előtte bizonyos válaszfalak elkülönítettek egymástól. A régi nyomokon fogunk haladni ezentúl is. Hogy ezt anyagi gondoktól mentesen tehessük : szükségünk van régi, hű előfizetőink további kitartására és támogatására, de szükségünk a világháború mindent felforgató viharában megfogyatkozott előfizetőink pótlására is annál inkább, mert a régi előfizetési árak és a megnövekedett kiadások mellett csak is így állíthatjuk elő lapunkat a kezdet óta megtartott 8 oldalos terjedelemben. Lapunkra az év bármely hetében lehet előfizetni, miután úgy régi, mint új előfizetőink egy-egy negyedévi előfizetési összegére 13—13 lapszámot küldünk a kivánt címre. Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy az alábbi táblázatban foglalt díjszabás mellett lapunkra mielőbb előfizetni szíveskedjék. Egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K, egyes lappéldány ára 26 fill. (Tanítóknak 33% engedmény). Egyéb tudnivaló lapunk homlokzatán ! Kiváló tisztelettel a Pápa és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREKFelhívás a bősök bozzátartozóiboz! A cs. és kir. 19. gyalogezred parancsnoksága megörökiteni szándékozik mindazon tisztjeinek és a legénységének emlékét, akik ebben a világtörténelmi háborúban életüket és vérüket a hazáért áldozták, valamint azokét is, akik valamely hősi cselekedetükért bármilyen rendű kitüntetésben részesültek. Ezt az emléket oly módon kivánja megörökiteni, hogy az elesettek és kitüntetésben részesült élők hozzátartozóitól az illetők fényképét bekéreti s ebből az ezred hőseinek emlékkönyvét szándékozik összeállítani. Emlék akar ez lenni magának az ezrednek, továbbá azoknak, akik ebben a gigászi, dicső nagy munkában részt vettek, valamint az utókornak is, amelynek gyermekeiben azt a hazafias érzést kivánja vele ébrentartani és fokozni, amely a világ eme legnagyobb háborújában oly fényesen megnyilatkozott. Mindazok, akik a háború alkalmával bármiféle kitüntetésben részesültek, az elesettek hozzátartozói pedig a hősi halált halt egyének fényképét, a halálozás helyét, idejét, melyik századnál szolgált, ki volt a parancsnoka stb. a cs. és kir. 19. gyalogezred pótkeretzászlóalj parancsnokságához (Zagrebban) beküldeni szíveskedjenek. — Aranymisés földink. Pados József, csökölykerületi esperes, kadarkuti plébános, aki 1840 junius 19.-én született Pápán, mult vasárnap tartotta aranymiséjét Kadarkuton. Ez alkalomból Báró Hornig Károly, bíborospüspök úr igen meleghangú leirátban üdvözölte. — A veszprémi piáristák közül dr. Perényi József Kolozsvárra, Kalcsok Leo Lévára és Farkas Miklós Sátoraljaújhelyre lett diszponálva. Helyökbe jönnek: Russel Károly, Kontroszty Dezső és Szőllősy Károly.