Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-02-21 / 8. szám

6. PAPA ES VIDEKE. 1915 február 21. — A jó pap holtig tanul, mondja a közmondás. Hozzátehetjük, hogy — holtig tanít is. A tanítás fogalma alatt természetesen nem azt értjük, hogy reggel 8 órától délig, délután 2-től 4-ig iskolában van, vasár- és ünnepnap pedig a szószéken, és folyton pre­legál és prédikál, hanem hogy mig szellemi és testi erejének birtokában van, minden al­kalmat felhasznál arra, hogy azt a sok szépet és jót, mit tanult és — holtig tanul, mások­kal közölje. Most, mikor a tanítók nagyrésze, a fiatalabbja a katedra helyett lövészárkokban teljesít szolgálatot, különösen olyan falusi iskolákban, hová helyettes tanerőt semmi pénzért sem lehet kapni, valóságos főnyere­mény, ha a katonáskodó tanító helyettesí­tésére maga a pap vállalkozik. Bár nem éppen egyedül álló eset, mivel vidékünkön van, külön felemlítjük fenti cím alatt Zarka József, nagygannai sirbolti lelkészt, ki Döbrönte község r. k. iskoláját vezeti hasonló körül­mények folytán már a tanév eleje óta. Ve­zeti pedig úgy, hogy Nagygannáról, legyen az időjárás, vagy út bármilyen is, naponta átmegy Döbröntére és megtartja az előirt tanórákat. És vezeti azonfelül olyan kiváló eredménnyel, hogy a hivatalos iskolalátogatók nem győzik eleget dicsérni. — Régi, jó isme­rősünk, Kreutzer Dezső gelsei plébános ha­sonló körülmények következtében ugyancsak ellátja egymaga a gelsei — községi iskola felsőbb osztályait. — Kitüntetésre ajánlt tanító. Horváth Antal, nyárádi r. k. tanító már régen áll jó tanító hírében. Az utolsó években elért taní­tási eredmény, melyet (100-nál több) növen­dékeivel produkált, oly bámulatos volt, hogy elöljárói, úgy az iskolaszék, mint a kerületi tanfelügyelő, Kriszt Jenő esperes kitüntetésre ajánlotta. A kitüntetés formája egyelőre a 600 K-s személyi pótlék lesz, ami nagycsa­ládu tanítóknak tán úgyis meglelelőbb juta­lom minden érdemjelnél. Sok ily tanítót a hazának! — Esküvő. Krisker Kálmán, őrihidosi jegyző a mult hét elején vezette oltárhoz Molnár István pápai (Batthány-utcai) lakosnak leányát, Máriát. — Birói kinevezés. Dr Sült József, pápai k. járásbirósági jegyzőt kinevezték al­járásbirónak Ógyallára, Komárommegyébe. Helyét Pápán Kapossy Artúr foglalja el, ki hasonló minőségben eddig Zalaegerszegen működött. Az új biró, hasonnevű atyja, pá­pai k. közjegyző, k. tanácsos fia társadalmunk egyik legrokonszenvesebb tagja volt, ki úgy baráti körben, mint hivatalbeli környezetében a legnagyobb köztiszteletnek örvendett. Tá­vozását Pápán csak sajnálni fogják. Utóda viszont igen kedves ismerősünk. Dr Kapossy Lucián ref. főgimn. tanár fia az új jegyző, ki Pápán végezte középiskolai tanulmányait és itt joggyakornoskodott is. Visszajövetele széles körben kelt őszinte örömet. — A sebesülteknek a külsővatiak nem kevesebb, mint 500 fánkot, 70 drb tojást és 12 csomag cigarettadohányt adtak össze s azt felerészben a pápai, felerészben a cell­dömölki kórházakba juttatták. Volt öröm és Isten-áldás. A buzgó gyűjtők Magassy La­josné és Balogh Katus külsővati úrhölgyek voltak. — A bakonysági lakosok a pápai Vöröskereszt Egyesülethez a beteg katonák számára 26 kiló aszalt szilvát küldtek. — A JókaUkör előadása. A pápai Jókai-kör ma este 6 órakor az ev. gyülekezet dísztermében előadást rendez nem szórakozás, hanem jótékonyság céljából: a harctéren magyar hazánkért vérüket ontott hősök hátra­maradt, elhagyatott szegény családjaik, gyá­moltalanul maradt gyermekeik segítésére; miért is tisztelettel kéri az elnökség városunk közönségét, hogy teljes számban legyen szives megjelenni. Az est műsora a következő; 1. Mendelssohn: Rondo capriccioso, zongorán előadja Szmoligovics Erzsike. 2. A háborúról, Gyurátz Ferenc. 3. Rapszódia. Irta Kozma Andor Szávaija Bakó Béla. 4. a) Huber, Riadónak harsogása, b) Lengyel himnusz, előadja a ref. főiskolai énekkar Tóth Lajos főisk. ének- és zenetanár vezetésével. Belépti díj nincs, de kérjük az igentisztelt közönséget: önkéntes adományokkal tisztelje meg elő­adásunkat, hogy azt a kijelölt emberbaráti, nemes célra fordíthassuk. Külön ineghivók nem bocsáttatnak ki. — Eg'ység'es tanterv. Mire a háború elmúlik s az iskolák ismét rendbe jönnek, a veszprémegyházmegyei r. k. iskolákat készen várja az új egységes tanterv, melyet Rosos István, főtanfelügyelő kezdeményezésére egy tanítókból álló szűkebb bizottság fog kidol­gozni. Az egységes tanterv részletes kidol­gozásban fog megjelenni. Az előmunkálatok megkönnyítésére a főtanlelügyelő bekérte többek között a pápai elemi iskolai tanter­veket is. — Hegyközségi gyűlés. Mult vasár­nap a városházán hegyközségi gyűlést tar­tottak a kishegyi, u. n. kishantai szőlőbirto­kosok. A gyűlést Asztalos Sándor, kir. vég­rehajtó, mint ez idő szerinti hegybíró vezette. A tárgysorozat kimerülvén, a tisztújítás al­kalmával egyhangúlag újra Asztalos Sándort választották meg hegybírónak. A jövőre nézve, úgy tudjuk, az a tervük, hogy a hegyközség alapszabályait, melyeknek egyes pontjai a mai modernebb világba nent illenek bele, legközelebb módosítani fogják. — Az alapok elszámolása. A város­nál kezelt alapokról Freund Ferenc v. fő­számvevő most nyújtotta be számadását és javaslatát, melyet a tanács febr. 13.-án el­fogadott. Ezek szerint az összes alapok 5"65% kamatot jövedelmeztek, melyből a kezelési­díj levonásba jött s így tisztán 5% került kifizetésre. Részletesen: a Ruszék rokon-alap jövedelme 2452 K 50 f, melyből 668 K 31 f. adó levonása után az alap élvezetére feljogosított rokonok között ötíelé a fenma­radó összeg ki lesz osztva; a házi szegények alapja 990 K 95 f-t jövedelmezett, ebből 600 K népkonyhajegyre megy, a többit a kezelőség a polgármester és a közgyám utal­ványára kiosztja a szegények között; a Be­zerédy-alap 29 K 90 f-t hozott ez idén, ez 3 iparos között lett felosztva; a Kossuth Lajos árva-alap 12 K-nyi kamatát a Szladik árvaháznak utalták ki; végül a vakok és es­kórosok alapjának 10 K 50 f-nyi hozamát 2 beteg kapja meg. — Tiszti értekezlet és járási jegyzői gyűlés. Járásunk főszolgabirája f. hó 24.-ére a járás jegyzőit tiszti értekezletre hivta össze, értekezlet után a szokásos jegyzői gyűlés lesz megtartva. Az értekezlet legfontosabb tárgya a mezei munkák mikénti ellátásának megállapítása és a gabona stb. termények biztosítása leend. — Földmunka. Ebben a háborús vi­lágban egyike a legelső és legfontosabb fel­adatoknak az, hogy gondoskodjunk arról, miként egy talpalatnyi termőföld se marad­jon megmivelés és termés nélkül. Ezen első­rangú feladat mikénti megoldása elsősorban ama rendeletben van körvonalazva, melyet a földmivelésügyi minisztérium adott ki, s me­lyet a törvényhatóság révén Pápa város ta­nácsa is megkapott. A rendelet értelmében — mint azt mult számunkban már jeleztük — Pápán Lamperth Lajos, helyettes polgár­mester elnöklete alatt értekezlet volt s azon megalakult ama bizottság, melynek feladata lesz a szükséges ' teendőket elvégezni. Ezen bizottság úgy Pápán, mint másutt azonban csak akkor működhetik a kivánt eredménnyel, ha a legközvetlenebbül érdekeltek, maguk a földmivelők a maguk részéről is átértik a miniszteri rendelétben foglaltaknak az egész országra, annak minden lakosára egyformán kiterjedő nagy fontosságát, miért is az or­szágos hadsegélyző bizottság népjóléti al­bizottsága, melynek élén Apponyi Albert gróf áll, felhívta a magyarországi lelkészeket és tanítókat, hogy mint akik néppel legsűrűb­ben és legközvetlenebbül foglalkoznak, vilá­gosítsák fel a népet a reá váró feladatok fontosságáról. Mi is figyelmeztetjük a közön­séget azon körülményre, hogy a saját érde­kében iparkodjon mindenki, aki eddig föld­munkára, pl. aratómunkára szokott volt el­szegődni, minél előbb magának ily munkát biztosítani, mert hiszen a hatóságnak jogában fog állani — a közerő kirendelése cimén — az el nem szegődötteket tán sokkal kedve­zőtlenebb körülmények között egyszerűen kényszeríteni a földmunkára. — Járási fő­szolgabiránk Illés Lajos földmivesiskolai ta­nárral most járt a járásban körúton. A köz­ségekben állapították meg, hogy miként lesz a szántóföld mind megmunkálható. — Kereszténytanitás. A mai nappal a plébániai főtemplomban, a délutáni ájta­tosság előtt, vagyis 3 órakor megkezdődnek a nagyböjti kereszténytanítások, melyeket ez évben is Kriszt Jenő esperesplébános fog tartani. A sorozatos beszédek virágvasárnap­jával fejeződnek be. Hasonlóképpen az Anna­kápolnában is tartanak ily szentbeszédeket, ezeket a káplánok végzik vasárnaponkint délután 2 órakor. — Iskolaépítés. Nagygannán ha nem is újonnan építve, de modernül átalakitottan új iskolát kapott a r. kath. hitközség. Sok utánjárásra, melyben úgy az egyházi, mint a polgári hatóságnak nagy része van, a régi iskolából, melyet felemeltek, új, nagy abla­kokkal elláttak, kivül-belül átalakítottak, tata­roztak, megerősítettek és csinosítottak, szinte a falu disze lett. A szép, messze földön pá­ratlan sirboltos templomnak méltó párja most a szép iskola, mely egyformán hirdeti a ve­zető körök gondoskodását és a hivek áldo­zatkészségét. — Aszfaltjárda-javítás. Steinberger Lipót kérte a v. tanácsot, hogy Fő-utcai háza előtt leszállt aszfaltgyalogjárdát csináltassa meg. A v. tanács, tekintettel arra, hogy az aszfalt nemcsak nevezett ház előtt, hanem az egész vonalon rossz, utasította a v. főmér­nököt, hogy azt a Steiner Ferenc-féle fűszer­kereskedéstől a Griff körül egész dr Rech­nitz Ede sarokházáig hozassa jókarba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom