Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-12-12 / 50. szám

1915 november 14. PÁPA ÉS VIDÉKE 5. Legjobb minőségű téli kelmék és mosóáruk igen nagy yálasztékban megérkeztek Barna Ignác céghez. meg ne maradhasson, valameddig magát meg nem igazítja az füllebbírt büntetésnek letéte­lével. E céhekben tilos volt az éjjeli kimara­dás, vagy ha megengedték, csak tisztességes házban jöhettek össze mulatságra. Borbélyok céhszabályaikban ezt olvassuk : »Este 10 óra után tilos az utcán járni fél forint büntetés terhe alatt. Ha valaki tisztességesen akar mulatni, kérjen engedelmet«. E céhekben példás felebaráti szeretet uralkodott. Mondhatom, a ker. szociálizmus éppen nem új dolog, e céhek szabályaiban szépen kidomborodnak főbb elvei : Isten, haza és embertársaink szeretete. Gondoskod­tak az elhagyottakról, özvegyekről, betegek­ről és ha valaki elhalálozott, temetésén ott volt az egész céh ; céhbeliek vitték koporsó­ját s ha nem volt költsége a temetésre, a céhládából, a közös vagyonból fedezték. A pápai csapó-céh 25. szabálya így hangzott 1757-ben : »Ha Isten ő szent felségének aka­ratja szerint valamelyik közülük meghalálo­sodnék és annak jámbortársa és hitvese ár­ván maradna, azon özvegynek a céh jó patrónusa és gondviselője tartozik lenni és ha mesterségét folytatni akarná, akkor a céh olyan tudós, jó legényt, ki alkalmas, az mesterséghez tudó, azon özvegynek adni tar­tozik, mindaddig, miglen az Úristen szeren­csével azon özvegyet megáldani fogja«. Elő volt irva a betegek látogatása és ápolása : »Hogyha valamely legényre Isten betegséget bocsátana, tartoznak ahhoz legé­nyek szerrel látogatni, akiknek az dékányok parancsolnak, hogyha pedig valamely abba engedetlen lenne, tartozik birsággal egy ga­rassal, mely teszen öt pénzt. Ha pedig vala­mely céhmester megbetegednék, tartozzék két céhmester annak őrizetére két mestert adni, azoknak két pénz ára gyertyát adjon és egy pint bort, ha pedig mesterlegény betegszik meg, mesterlegényt adjon, ha inas, inast adjon«. Amint már említettük, ha céhbeli eset­leg elhalálozott, testületileg kellett temetésü­kön megjelenniök. Erre vonatkozólag igen érdekes a borbélyok céh-szabályzata : Mikor a dékán az halott temetésére borotvát ereszt s a legény otthon vagyon s el nem mégyen, büntetése egy forint. Mint vallásos tényt, legyen szabad két eskümintát bemutatni, melyet a megválasz­tott céh és atyamester, s az egyes tagok tettek le a céhbe való felvételükkor. Ezen esküminták az 1741. évből valók. A céh és atyamestereskii formája. Én N. N. esküszöm az élő Istenre, Fiu, és Szentlélekre, teljes Szentháromságra, egy bizony örök istenségre, az én igaz keresztény hitemre, hogy minden dolgokban és kivált­képpen az én céhmesterségemhez tartozandó és illendő minden dolgokban és gondvise­lésekben ez becsületes, nemes céhnek igaz lészek, az céhnek minden rendi jó szokása, törvénye és szabályai szerint tisztán, hiven, igazán és szorgalmasan eljárok, minden ked­vezés nélkül, sem atyafiságot, sem sógorsá­got, sem komaságot, sem akárminemü bátor­ságot nem tekintvén, hanem mindenekben mindeneknek minden kedvezés és személy­válogatás nélkül igaz törvényt szolgáltatok. Isten engemet úgy segéljen. A céhbe állók esküformája. ; Én N. N. esküszöm az élő Istenre, Fiú és Szentlélekre, teljes Szentháromságra, egy bizony örök istenségre, az én igaz keresztény hitemre, hogy minden dolgokban szorgalma­tosan eljárok, céhmesteremnek is engedelmes levén, minden parancsolataiban tisztán, iga­zán, hiven és szorgalmasan eljárok, a céhnek titkait senkinek ki nem jelentem, sőt ha a céhnek kárára, vagy gyalázatjára tudok, vagy hallok valamit, céhmesteremnek, vagy a céh­nek minden kedvezés nélkül szorgalmasan megjelentem. Isten engem úgy segéljen. íme, e mély vallásosság, felebaráti sze­retet emelte a jólét e magas fokára a régi mesterembereket. Természetes is. Ahol meg­van a lelkiismeretesség, vallásos buzgóság, Isten és felebaráti szeretet, kell, hogy szám­űzve legyen az idő elfecsérlése, silány munka készítése, embertársunk tönkretevése. Kell, hogy Isten áldása lássék ilyenek munkáján. Ha tehát az iparososztály vissza akarja nyerni régi tekintélyét, anyagi jólétét, ha azt akarja, hogy édes hazánk életében, fel­virágoztatásában fontos tényezőként szere­peljen, hozza be műhelyébe az igaz vallásos­ságot. Tekintse az inasokat és legényeket gyermekeinek. Járjon elő jó példával. Vé­gezzék együtt vallásbeli kötelességüket. Olyan legényt, ki elrontja a többit, ne tűrjön meg házánál. így lassankint az iparososztály le­tűnt fénye újra felragyog, mert a vallásos­sággal visszatér a lelkiismeretesség, a lelki­ismeretességgel a komoly munka, a komoly munkával, a tisztes iparral Isten áldása. Kiss István. Hírek. Katonák karácsonya. Arról, hogy a Hadsegélyzó' Hivatal és a Vöröskereszt Egylet a harctéren levő katonáinknak karácsonyi szeretet­adományokat gyűjt, úgy gondoljuk, minden olvasónk tud már, sőt meg vagyunk győződve, hogy sokan közülök már eddig leadták azt, amit e célra szántak. Mégis, különösen abból az alkalomból, hogy a vármegye alispán­jának egy felszólítására a polgármester ; a lapszerkesztőket is felkérte e nemes eszmének a propagálására, kiváltkép pedig azért, mivel a gyűjtés ideje már lejáróban van, kedves kötelességet vé­lünk teljesíteni, midőn ezt a szép akciót, a katonák karácsonyi ajándékaira való gyűjtést újra szives figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik bármi okból eddig még nem követhették szívok sugalatát, de kiknek módjukban áll egyet-mást e kedves célra juttatni. Reméljük, hogy ez lesz az utolsó karácsony, melyet hős hadfiaink szerető családjuk körétől távol kénytelenek tölteni s épp ezért édesítsük meg e szép ünnepnapon azok életét, kik tán éppen magát az életet is felál­dozzák miértünk — a karácsony utáni nagy harcokban. — Tanfelügyelőnk előléptetése. A király dr. Vértesy Gyula, veszprémmegyei tan­felügyelöt kinevezte a VI. fizetési osztályba. — Kongregáeiós fölvételi ünnepség-. A bencés főgimnázium Mária-Kongregációja dec. 8.-án tartotta tagavató ünnepségét. Az ünnepi szentmisét, mely alatt az ifjúság né­gyeskara énekelt lélekemelő, szép énekeket és tagfölvételt Németh Gyula egyházaskeszői plébános, egyházi tanfölügyelő végezte. A fölvétel előtt buzdító beszédet intézett az új kongreganistákhoz. Emberszeretettó'l hevülő, nemes szívét újra átjárták azok az érzések, melyek 40 évvel ezelőtt neki, mint a pápai bencés gimnázium kis első osztályosának szívét dobogtatták. A bizalom és szeretet a szószóló égi Anya iránt, amely bizalmas sze­retet örök hűséget, engedelmességet igér viszonzásul az isteni kegyelmek osztogatójá­nak. Meleg szívből áradó, meleg szavaival sikerült is ez érzelmeket lángra gyújtani az áhítattal figyelő új kongreganistákban, kik életük és jellemük vallásos kialakításában a Szentszüzet Asszonyukul, Szószólójukul és Anyjukul választották. A fölvétel után a kongreganisták az új tagok testvéri üdvöz­lésére jöttek össze. Az összejövetelt szép énekek, Vágner Károly V. o. és Barcza Jó­zsef VI. o. tanulók szavalatai tették kedvessé; feledhetetlenné pedig Sulyok Dezsőnek, az intézet volt növendékének megható levele, mely a fiúméi tisztiiskolában tanuló kongre­ganistáink fogadalom-újítását jelentette s az isonzói harctérről Klein zászlós levele, mely volt kedves kongreganista testvérünknek Tarján Józsefnek, hősi halálát tudatta. A csóti fogolytábor póstafőnöke. A »'Csőt fogolytábor« név alatt létesí­tett új postahivatal vezetésével a sop­roni m. k. pósta és távirdaigazgatóság Cziller Péter, pápai postatisztet, m. k. pósta és távírda segédellenőrt bízta meg, aki már meg is kezdte működé­sét a csóti fogolytáborban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom