Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-10-24 / 43. szám

X. évfolyam. Pápa, 1915 szeptember 24. 39. szám. PÁPA ES VIDÉKE. Szépirodalmi, közg-azdasági és társadalmi hetilap. A pápai esperesi kerület papságának és a pápa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulaj donos: A Pápai Katholikus Kör. Ideigl. telelös szerkesztő: Szentgyörgfyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája Hitközségünk íinánciái A pápai r. k. hitközség, arányban azzal a sok tanintézettel, melyet fentart, meglehetős nagy összegekből álló büdzsével dolgozik évről-évre. Előttünk fekszik a hitközségi pénztár 1914. évi számadása és ez év végén mutatkozó vagyoni állapotnak a kimutatása, végül 1916. évre szóló költségvetés. Ezen kimutatások és számadások, melyeket Kalmár Károly hitközségi főgondnok állított össze szakszerűen, nyomtatásban ki lettek osztva a hitközségi elöljáróság tagjai között, hogy azokat a legközelebb összehívandó iskolaszéki gyűlésig tanulmányozhassák. A hitközségi tagok tájékoztatása végett ezen kiadványokat főbb vonásaiban mi is ismertetjük. Az 1914. év számadásban 42,904 K 41 f bevétel és 42,359 K 66 f kiadás, vagyis 549 K 75 f maradvány mutatkozik. A bevétel legnagyobb tételei (kerek számban) 13 ezer K városi segély, 12 ezer K hitközségi adó, 6 és fél ezer K 1913. évi maradvány stb,, mig a kiadások között egy összegben ily nagy tétel nem fordul elő. A vagyonkimutatás szerint a hitközség összes vagyona 230,322 K 7 f-t tesz ki, mellyel szemben 69,095 K 34 f teher mutatkozik. Ezek szerint a tiszta vagyon 161,226 K 73 f. Az 1916. évre szóló költségelőirányzat a remélhető bevételt 24,682 K 67 f-ben preliminálja és 51,305 K 98 f kiadást helyez kilátásba. E szerint a hiány 26,623 K 31 f volna, melyet 144,596 K állami adóalany után 18%-os hitközségi adóval kell fedezni. A költségvetés egyes tételeit nem soroljuk fel. Elég annyit megjegyezni, hogy az előző évi számadásokban mutatkozó adatok alapján állíttattak be az előirányzatba. Érdemesnek tartjuk azonban a feljegyzésre, hogy a kiadások között' be van állítva az új tanító fizetése, lakbére és kertilletménye, továbbá egy helyettes tanerőnek a tiszteletdíja. Az új tanító és a helyettes a mult évben távozott két tanító, Süle Gábor és Széptóth János pótlására alkalmaztatnak. A főgondnok ezek szerint arra számít, hogy az egyik tanítói állás 1916-ban be lesz töltve. Miután az iskolaszék kimondotta, hogy az üresedésben levő tanítói állásokat csak a háború befejezte után tölti be, ezekből kitetszik, hogy a háború még 1915-ben véget fog érni. Nemcsak ezért a jóslásért, de a szakszerű munkáért is a főgondnok elismerésünket teljes mértékben kiérdemelte. Az Egyház a Városban. Talán nem titok sokak előtt, hogy dr. Török törvényszéki biró, mint betétszerkesztőbiró vezetésével a pápai 19. felmérési felügyelőség helyiségében működő bizottság előtt most folynak a legutóbbi kataszteri felmérést követő telekkönyvi kiigazítások, helyesbítések, melyeknek Ueresztülvezetése céljából az illető feleket is meg szokták idézni, hogy érdekeiket kellőképen megvédhessék. Pápán tudvalevőleg sok egyházi birtok, középület, alapítvány stb. van az egyes hitfelekezetek kezelésében és nevezetesen a r. k., mint régebbi hitközségnek Pápán többfelé van temploma, iskolája, középülete, háza, földje, keresztje, alapítványa. Ez a sokfelé elszórt és sokféle kath. egyházi vagyon azonban, ámbár kétségtelenül r. k. származású és tisztán felekezeti, tehát kath. vallási célt van hivatva szolgálni, mégis megoszlik annyiban, hogy a r. k. egyházé, a r. k. hitközségé, a Kálvária-alapé, stb.-é-e ? Ennek tüzetes megállapítása végett az okt. 20.-án tartott tárgyaláson idézés folytán megjelent fentevezett törvényszéki biró előtt a pápai r. k. egyház képviseletében Kriszt Jenő esperesplébános és Kalmár Károly főgondnok. A tárgyalás folyamán megállapíttatott, líogy a Főtér 10. sz. ház (régi iskola), továbbá a Főtér 5. és 6. sz. ház (belvárosi iskola), nemkülönben a Zimmermann-utcai és a Török Bálint-utcai iskolák, végül néhány hold föld a r. k. hitközségé, a Főtér 11. sz. ház (plébánia), a Főtér 30. sz. a. felvett templom (nagytemplom), az Anna-tér 30. sz. a. felvett templom (Anna-templom) és az u. n. templomföidek a r. k. egyházé, a Kigyó-utca 3. sz. ház (Butkovics-féle), továbbá az u. n. IV. kerületi templom (Kálvária) a Kálvária-alapé. Függőben hagyott kérdések maradtak a temetők. Míg azonban azokra kerül a sor, jó lesz egy kissé gondolkodni afelett is, hogy hát ezek közül melyik kié? Hogy az Alsóvárosban levő temető közös, ahhoz ugyan kétség nem fér és eléggé rendben van az, ha az Pápa város nevén lesz elkönyvelve a telekkönyvben és a kataszteri birtokiven. Vitán kivül áll továbbá az u. n. kálváriái temető birtokosára vonatkozó kérdés, mert szinte beigazolásra sem szoruló, általánosan ismert köztudat, bogy ez a temető tisztán r. k. temető s így csakis a r. k. egyház nevére írható. Azonban fogas kérdés lesz a Felsővárosban levő temető birtokosviszonya. Amikor 1910-ben városunk határát felmérték s elkészültek azok a munkálatok, melyek a jelenleg folyamatban levő tárgyalások, jobban mondva helyesbítési, vagy kiigazítási eljárások alapját képezik, s melyekről hiteles térképek, azokról viszont hiteles másolatok vannak, a felsővárosi temető »R. kath. temető«-nek lett jelezve. Netn tudjuk ugyan e percben megállapítani, hogy ezek a jelzések micsoda előzmények vagy utánjárások következtében jutottak a felmérést teljesítő mérnökök, illetve térképkészítők tudomására, de feltesszük, hogy nem gondolomforinán, hanem tüzetes nyomozás után jegyezték azokat fel és be. A valóságban tehát r. k. temető is lehet a felsővárosi temető, de a gyakorlatban a dolog nem így áll. Mert hiszen tudvalevő, hogy a szóban forgó temetőbe temetkeztek a többi keresztény felekezetiek is. Ez az egyik pont. Szerepel továbbá a Török Bálint-utcában levő felsővárosi iskolával kapcsolatban egy kis épület, melyet Tüzoltószertárnak neveznek és ily célra is használnak. Hát ez kié ? Az iskolát okt. 20.-án a pápai r. k. hitközség nevére írták, a szertár kérdését azonban függőben hagyták. A hitközség legutóbbi Értesítője, melyben le van írva a hitközségi iskolák története, történeti adatok nyomán megemlíti ugyan ezt az iskolát (1. 7. oldalt), de a szertárt nem. Az épület 1830-ban lett emelve. Ez a második pont.