Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-10-10 / 41. szám

6. — Halottak napján, melyen — mint már egyízben említettük — a papok újabb engedély alapján ezentúl három misét mond­hatnak, idén megváltozik, illetve kibővül az ájtatosságok sorrendje. A nap előestéjén, Mindenszentek ünnepi vecsernyéje után, dél­után y a4 órakor a főtemplomból körmenet indul a kálváriái temetőbe, hol megfelelő ájtatosságot tartanak; 6 órára pedig vissza­érkezik a körmenet a főtemplomba, hol ugyancsak ájtatosság lesz a meghalt hívekért. Halottak napján reggel 7 órakor a kálváriái templomban a főoltárnál nagymisét s ugyan­akkor a két mellékoltárnál csendes miséket szolgáltatnak, 9 órakor a főtemplomban lesz a szokásos ünnepélyes nagymise, 10 órakor pedig az Anna-templomban Requiem. Még 11 órakor is mondanak a nagytemplomban csendes misét. Ezeket, mint újabb rendel­kezéseket, már ma ki fogják hirdetni a szó­székről, és mi is azért hoztuk már a mai számunkban, hogy a hivők között minél gyorsabban és korábban elterjedjenek. — A esóthi espereskerület papságát Gerstner Ignác, pápateszéri esperesplébános okt. 19.-ére Pápára hivta össsze Koronára. E kerülethez Bakonykoppány, Csót, Lovász­patona, Pápateszér, Szűcs, Ugod, Vanyola és Vaszar plébániák tartoznak, melyeken össze­sen 8 plébános és 5 káplán lelkészkedik. Részletek a jövő számban. — Százéves Bencésrendház Kőszegen. A napokban volt 100 esztendeje, hogy Kő­szegen a Szent-Benedek-rendi gimnázium megkezdette az ifjúság nevelését, a rendtagok pedig a bencéstemplomban a lelkipásztor­kodást. A jubileum alkalmából a rendtem­plomban ünnepi mise volt, mely után Kincs István, kőszegi apátplébános igen szép szent­beszédet mondott. — Követésre méltó példa. Gyömöré­ről írják, hogy Holitser Lipót, Ilonka-pusztai nagybérlő a gyömörei r. k. plébániatemplom orgonáját többszáz korona költséggel restau­ráltatta. Ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy a mi kálváriái templomunk orgonáját ilyen nagylelkű és áldozatkész léleknek a figyelmébe ajánljuk, miután újabban a Kál­várián is több meg több istentiszteletet fog­nak tartani, mint annak előtte. — Az egyházi hét. A veszprémegyház­megyei Directorium alapján közöljük a kö­vetkező nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentség­imádás helyeit. (Okt. 10.—okt. 17.) Okt. 10. vasárnap, Pünkösd után huszadik és októ­berben második vasárnap (megemlékezés szt. Ferenc hitvallóról és a veszprémi székesegy­ház felszenteltetésének nyolcadáról). Ujhold­vasárnap. Okt. 11. hétfő, a székesegyház fel­szenteltetésének nyolcada. Okt. 12. kedd, az előző vasárnapi mise vétetik. Okt. 13. szerda, szt. Ede király és hitvalló. Okt. 14. csütörtök, első szt. Kalliszt pápa és vértanú. Okt. 15. péntek, szt. Teréz szűz. Okt. 16. szombat, a B. Sz. M. szombati ünneplése (1. »Egyházi emlékeztető« című hirünketl). Október 17. vasárnap, Pünkösd után huszonegyedik és októberben harmadik vasárnap (megemlékezés szent Hedvig özvegyről). A szentségimádás helyei: Nagykanisza, Balatonendréd, Ádánd, Nagyberény, Tab (és Gadány), Törökkoppány, Miklósi és Nágocs. PÁPA ÉS VIDÉKE — Tessék jelentkezni. Utasít­tatnak az 1873. évtől 1896. évig bezárólag terjedő időközben született összes népföl­kelésre kötelezettek, kik tényleg nem szol­gálnak — kivéve az 1873. és 1874. évi szü­letésű katonailag kiképzett A) alosztályú, valamint az 1873., 1874. és 1875. évi szüle­tésű a..on népfölkelésre kötelezetteket, kik a népfölkelési bemutató szemlén alkalmasnak nyilváníttattak, de még be nem hivattak — hogy összeírásuk végett a városi hatóságnál jelentkezzenek. Mindenkinek (tehát a volt tiszteknek is, valamint az összes fölmentett népfölkelésrekötelezetteknek is) meg kell jelennie, aki a fennebb megjelölt évek vala­melyikében született és nem A) alosztályú, vagy oly alkalmasnak nyilvánított B) alosz tályu népfölkelésre kötelezett, ki eddig még be nem hivatott. A jelentkezés sorrendje a következő: Folyó hó 10.-én, ma, vasárnap: 1895. és 1896. évi születésüek; f. hó 11.-én, hétfőn: 1891., 1892., 1893. és 1894. évi szü­letésüek; f. hó 12.-én, kedden: 1873., 1874., 1875. és 1876. évi születésüek; f. hó 13.-án, szerdán: 1877., 1878., 1879, 1880. és 1831. évi születésüek; f. hó 14.-én, csütörtökön: 1882, 1883., 1884., 1885. és 1886. évi szüle­tésüek; f. hó 15.-én, pénteken: 1887., 1888., 1889. és 1890. évi születésüek; f. hó 16.-án, szombaton: azok a többi évfolyamba tartozó népfelkelésre kötelezettek, akik az eddig el­rendelt népfölkelési bemutató- vagy utóbe­múfató-szemlén, illetőleg pótszemlén meg­jelenni tartoztak volna, de ebbeli kötelezett­ségüknek eleget netn tettek. — Saját hivei közt. Z. Czigány Gyula, bakonyszombathelyi plébános, ki tudvalevőleg tábori lelkészként több mint egy évig lelki­ismeretesen szolgálta az Egyházat az északi harctéren és ezért több ízben kitüntetést is kapott, e hó 1-én visszatért hivei közé és átvette újra plébániája vezetését. Helyettese, Babarcsik Gyula szintén visszakerült előbbi állásába s mult vasárnap már ismét mint ugodi káplán fungált Homokbödögén. — A harmadik hadikölcsön. A há­borús áldozatkészségnek gyönyörűen értékes példáját szolgáltatta a veszprémi egyházmegye, amelynek biborospüspöke az első és második hadikölcsönből 2 millió K-t, káptalanja pedig 4 millió K-t jegyzett. Mint olvassuk, a még csak ezután kibocsátandó harmadik hadiköl­csönből a veszprémi főpapság szintén kiveszi a részét. Báró Hornig Károly ugyanis újra 1 millió, káptalanja pedig újra 2 millió K-t fog jegyezni. Amely egyházmegyében ily példával járnak elől a vezetők, ott bizonyára várakozáson felül fognak jegyezni a hivek is. — Jubileáló iparkamara. A győri kereskedelmi- és iparkamara mult hétfőn egy közgyűlés keretében megemlékezett arról, hogy 25 éve annak, miként Baross minisz­tersége alatt megalakult. Az elnök indítvá­nyára kimondotta a közgyűlés, hogy a há­borús idők elmultával ünnepiesebben fogják megülni a jubileumot. — Templomrenoválás. Az utóbbi idők abnormálitása következtében az épületek általában igen sokat szenvedtek. Különösen erősen rongálta meg a folytonos esőzés az Annatemplom tetőzetét és felső falazatát és nagy károkat okozott a kálváriái templom­nak is. Ezen templomok helyrehozatalával most Fa Mihály pápai jónevü építőmester meg lett bizva. 1915. október 10. — Levél a szerkesztőhöz. Mint irója is sejtette, kissé megkésve érkezett hozzánk Vágó Dezső földink levele: Kedves Szer­kesztő Ur! Tisztelettel kérem, szíveskedjék b. lapjában egy kis helyet adni soraimnak. Tudom, hogy levelem késni fog a hegyek­ben az utak nehézségei miatt. Nagy napra virradtunk ma. Talán azért, hogy szabadu­lásunk órája ütött? Vagy tán azért, mivel vasárnap van? Óh nem, hisz »nincs a ba­kának vasárnap;« ma virradóra ép úgy tel­jesítettem erős éjjeli szolgálatot a szédítően magas hegyekben, mint más hétköznapokon. Tehát miért olyan nagy nap ez ? Megirom. Ma egy éves évfordulójához értünk annak, hogy egy felséges parancsra, édes hazánk hívó szavára otthon hagytuk mindenünket és siettünk legszebb reményeinkkel akibon­tott zászlóink alá, kivívni igazságunkat ellen­ségeinkkel szemben. Immár egy éve, hogy engem is a déli harctérre szólított sorsom, hogy itt kiküzdve dicsőségünket, egy szebb, egy jobb jövőt biztosítsunk. Hála legyen érte a Mindenhatónak, hogy egy éves nehéz harc alatt nem hogy elcsüggedtünk volna, hanem mindig újabb és újabb erőtől és leg­jobb harci kedvtől duzzad keblünk. S épen az évforduló éjjelére nekem jutott a sze­rencse, hogy éjjeli szolgálatot teljesítsek s így alkalmam nyilt arra, hogy a hajnal ha­sadásával együtt én is elsőnek üdvözölhes­sem az aranysugarakban fürdő napot s meg­köszönhessem neki, hogy egy küzdelmes hosszú éven át oly sokszor mosolygott re­ánk biztató reményeivel. Hálát adtam a Gond­viselésnek, hogy az elmúlt évben ellenségeink száz meg száz veszedelmet hozó csapásaival bátran és elszántan szembe szállhattunk, ami­vel talán megteremthettük a mihamarabb bekövetkező teljes győzelmünket. Megvagyunk róla győződve, hogy Isten segítsége velünk van és velünk marad mindvégig. Ezt súgja nekem az ébredő nap is, a harmatos fűszál és az égbenyúló hegyek minden egyes köve. Körülöttem minden igy susog: »Öregek! nép­felkelők, előre! Hisz áldozatot hozni jöttetek a haza szent oltárára, tehát kitartás, fegy­vereitek babért és ragyogó dicsőséget fog­nak aratni. Él még felettünk a magyarok hatalmas Istene s dicsőséges győzelemre ve­zet benneteket.« S ezen jó reménytől áthatva küldöm a Tekintetes Szerkesztő Urnák, va­lamint minden jó ismerősömnek tiszteletemet s vagyok hazafias üdvözlettel déli harctéren, 1915 aug. hó, Vágó Dezső szakaszvezető. — Cselédek figyelmébe. A Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége Buda­pesten (VIII., Mária-utca 7. és I., Szent János­tér 4. I. em.) cselédotthonokat tart fenn, hol a fővárosba érkező cselédleányok elszegőd­tetésükig napi 80 fillérért tisztes lakást és teljes ellátást kapnak. A fővárosi pályaudva­ron vörös-fehér-sárga karszalagos alkalma­zottak fogadják az érkező cselédleányokat, kiket elkísérnek a cselédotthonba. A fővárosi­hoz hasonló szervezetű intézmények vannak Aradon, Székesfehérváron, Lippán, Kassán és Brassóban is. Ajánljuk e néhány sort az emberbarátok szives figyelmébe, kérvén őket, hogy erről az érdekelt leányokat és szüleiket értesíteni szíveskedjenek. Bővebb útbaigazítás a plébániákon és szerkesztőségünkben is nyerhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom