Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-01-31 / 5. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1915 január 31. Itt jegyezzük meg egyúttal, hogy az idei választási mozgalmak igen titkosan folyhattak le, mert alig hall az ember híreket, hogy egyik-másik kerületben minő új jelöltek kerültek kombinációba. Sajnos, a mi jó katholikusaink, kik pedig valamikor nagyon erősítgették, hogy így, meg úgy össze fognak tartani várospolitikai ügyekben is, legalább eddig semmiféle jelét nem adták annak, hogy mozgolódnának. Ámbár még hátra van 3 egész nap, mely idő alatt sokat lehet tenni, — úgy tartjuk, hogy már, ha eddig nem tettek semmit, le is késtek. Magára a választásra vonatkozólag a hét elején plakátok jelentek meg, de oly rossz, szinte olvashatlan nyomással, hogy indíttatva éreztük magunkat a Hirdetményt választó polgár olvasóink kényelmére e lapban szórói-szóra leközölni. Fogadják szívesen! (Seerk.) Hirdetmény. Pápa városának 6 évvel ezelőtt választott képviselőnek megbízatása lejárván, ezek helyének betöltésére a vármegye alispánja a választást 1915 február 3.-ára tűzte ki. A választás egyszerre mind az öt kerületben fog megejtetni, még pedig az első kerületben a városháza nagytermében az én elnökletem alatt. II. kerületben dr Scheiber Jenő választási kiküldött vezetése alatt a Csatorna-utcai állami óuódában. III. kerületben Karlovitz Adolf választási kiküldött vezetése alatt a Jókai-utcai református elemi iskolában. IV. kerületben dr Hirsch Vilmos választási kiküldött vezetése alatt a Munkás-Otthonban. V. kerületben dr Fehér Dezső választási kiküldött vezetése alatt az Erzsébet-ligeti Sport-pavilonban. A választás reggeli 9 órakor veszi kezdetét és esti 4 óráig tart. Ezen időn túl szavazat nem fogadtatik el. Istók hangosan elkiáltotta magát. — Ki bántotta a pipámat ? — Én! — felelte a sokadalomból egy legény és előretört Istók elé. — Hát osztán mért bántottad ? — Mert ma jókedvem van. Hadd igyék a pipa is. Megtudom még fizetni, amit a pipád megiszik. — Ebből a pipából nem lehet többet pipázni. — No ha nem lehet, hát akkor hadd menjen. És kikapta a pipát Istók kezéből és a falhoz vágta. Istók erre előbbre lépett egy lépéssel. — Az a pipa az enyém volt — mondotta és az enyém szót jól megnyomta. — Itt az ára, kifizetlek — szólt a legény és hetykén odadobott tizenöt krajcárt. Istók utána se nézett a pénznek, haneiri most már magasabbra emelte a hangját. — Annak a pipának egy pöngő az ára. — Itt az egy pöngő. — Annak a pipának öt pöngő az ára. — Ne hát az ára! — kiáltotta a legény és pofonütötte lstókot. — Annak a pipának az életed lesz az ára — ordította Istók és rárobbant a legényre. Halálos csönd támadt a szobában. A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfit jelölnek ki, ha e joggal nem élnek, azokat az elnök jelöli ki. A kiskorúakat és gondnokoltakat a gyám, illetve a gondnok, a nagykorú nőket, testületeket, társulatokat, cégeket, általában minden jogi személyt, kik a választói névjegyzékbe fel vannak véve, a meghatalmazott képviseli, a legtöbb adót fizető ha helyben nem lakik, jogát megbízottja által is gyakorolhatja, máskülömben a választói jog csak személyesen gyakorolható. Egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet. A meghatalmazás legalább egy órával a választás megkezdése előtt a választási elnöknek bemutatandó és az fgy be nem jelentett meghatalmazás alapján szavazni nem lehet. Ha valaki egy és ugyanazon választásra több meghatalmazást állított ki, annak valamennyi meghatalmazása érvénytelen. A választás a végérvényességet kitüntető záradékkal ellátott betűrendben összeállított névjegyzék alapján történik. Községi képviselővé választható minden városi lakos, aki 24 éves és nagykorú, a községi törvény 37- §-a alapján kifogás alá nem esik és az 1874, XXXIII. t.-c. 3., 6, 7. és 9. §§-aiban megemlített minősítéssel bir, ha egyszersmind irni és olvasni tud. Felhívom a város lakosságát, hogy a választási határidőben a megfelelő kerületben szavazatának szavazati lapon törlendő leadása végett megjelenni szíveskedjék. Egyben felkérem, hogy a választás tartama alatt minden rendzavarástól tartózkod: I . v| 1 ,-> . iL» IJ i . ' jék és senkit legszentebb polgári jogainak gyakorlatában meg ne akadályozzon. Pápán, 1915. évi január hó 20.-án. Baranyay Zsigmond s. k. választási elnök. Csak egy percig tartott a rettenetes küzdelem és a falubeli legény elzuhant a földön. Istók a mellére térdelt és a zsebébe nyúlt a késért. A körülállók — falubeliek voltak majdnem rtiind — eddig csak nézték a birkózást, most azonban tiz izmos kar is nyúlt Istók felé és egy szempillantás alatt lerántották a legény melléről. A legény az életösztön kétségbeesésével ugrott föl, elkapott egy feléje nyitott kést és teljes erejével beledöfte a pusztai legény mellébe. Istók egyet hördült és végig zuhant a földön. Ekkor szaladtak az ivóba a pusztai legények baltásan. Az összeszólalkozás elején ugyanis már tapasztalásból látták, hogy itt csak a balták döntenek, kiszaladtak tehát a szekerükhöz, ahol a kocsisuk őrködik a balták fölött. Már későn jöttek. Egyetlen csapással leütötték a gyilkos legényt és kivezették á korcsmából a falubelieket. Azután szekérre tették agyonszúrt pajtásukat és hazavitték a pusztára. Harmadnapon eltemették. Az ispán pedig vegyes érzelmekkel konstatálta, hogy a duhaj-tempó nem veszett még ki a pusztáról. A nyár derekán már azon aggódott, hogy a búcsú mulatságon a faluParagrafus-háboru. A »Veszprémi Hírlap« legutóbbi száma hozza ezt a közérdekű dolgot: Január elsejével a magyar jogszolgáltatás új határkőtől indul el; más utakon keresi a polgári jogi igazságokat. A polgári perrendtartás csakugyan más utakon jár, mint a régi táblabirós, Írásos pereseljárás, amelynek során a régi fiskálisok iskolájában felnőtt ügyvédek legnagyobb része a perre nem tartozó szellemi tornát vivott egymással és a végén, Itoszzu hónapok,' vagy évek multán jött csak létre a letárgyalt és eldöntésre megérett per. Az új rend szerint szóval megy a per, közvetlenül a biró előtt. Ez röviddé teszi a perszakot és hamarább lesz készen az Ítélet. Az Írásos per papirosa eltűrte az ilyen tréfálkozásokat: »Figyelmeztetjük alperest egy aesopusi mesével, — amelyben a macska akarta a vidrát úszni tanítani, de belefúlt a nem neki való elembe, — hogy minket ne tanítson arra, mi a különbség szerzemény és közszerzemény között!« — mire válaszul: »Olyan aesopusi mese nincs, amilyent a felperes felhoz, de van egy olyan, amelyben egy bizonyos állat idege-n bőrt vett magára, ám nyomban felismerték a hang-fáról«. Mondom, ezt eltűrte az irásos per papirosa, de nein hiszem, hogy a szóbeli tárgyaláson a komoly és szigorú tanácselnök el fogja tűrni. A szóbeli perben a régi bélyegilleték szerint kevesebb illetéket húzna az állam: ellensúlyozásul jött felemelt helyárakkal új pereseljárást illetéktörvény s

: általában új törvénykezési illeték, amely előtt nem ismeretlen az 5, 10, 20, 26 koronás jegyzőkönyvi bélyeg sem. Halasztásoknál — azelőtt hej de kedves volt — az illeték kétszerese fizetendő. Egy keresett fiskális most annyi értéket beliek visszaadják majd a kölcsönt a pusztaiaknak. A búcsú azonban veszedelem nélkül mult el. Az ispán széles jókedvében szándéka ellenére hajnalig mulatott és igen sokat táncolt egy hamvasarcu, szelid nézésű kis parasztlánnyal, aki ugyan keveset szólt és egyszerűen, naivul is beszélt, de annál szebben nézett. Mikor az ispán végig lovagolt a hajnáli szürkületben párázó, ébredő pnsztán, valami nagy boldogság sejtelme szállta meg a lelkét. Ugy tetszett, mintha dalolt volna a puszta és neki dalolt volna az egész puszta. IV. Az ispán már két évet töltött a pusztán és két éven át hetenkint szorgalmasan átlovagolt az intézőhöz, hogy vele gazdasági dolgokban értekezzék. Másfél év óta különös buzgósággal teljesítette ezt a kötelességét. Kollégái közül egyáltalán az intézőhöz járt legszívesebben, pedig az intézőnek még csak lánya sem volt, azt nem is említve, hogy az intéző fölöttese volt az ispánnak. A kenyéririgység ismeretlen fogalom volt előtte. Igen szépen megértették egymást az intézővel. Az ispán katonásan végzett a referádákkal és a leszámolásokkal, akkor aztán az