Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-08-22 / 34. szám

1915 augusztus 22. PÁPA ÉS VIDÉKE. 5. Rövid időközben itthagytak bennünket a bolond asszonyok. Fellélegzettünk. A várat­lanul nagy csönd, a szokatlan hangtalanság azonban szeget ütött a többi sorstárs fejébe. Egy ideig nem tudták elgondolni, hogy mi lehet e nagy hallgatás oka ? Egymásután fel­vonultak hát ők a tettek mezejére. Elöljárójuk lett a Borsó Józsi. Mikor már csaknem azt hittük, hogy megjött sze­génynek az esze, hát uramfia, épp akkor érezte magát a helyzet magaslatán és most már (szinte az elmulasztottak pótolása céljá­ból is) kifogyhatatlan türelemmel és a leg­végsőbbekig fokozott hangerővel áll neki a nagytemplomnak és akár csak a tihanyi ekhót akarná posvokálni, csattogtatja hangzatos szókadenciáit naphosszat a piacon. Hogy e szókadenciákban a legdurvább sértések és legocsmányabb vádak foglaltatnának, már t. i. az esetre, ha nem bolond mondaná őket, az a mi, sajnos, még mindig nem elég kulti­vált köznépünk előtt — serpmi. Jobban mondva épp ez adja meg a rikácsolásoknak az értékét és a népszerűségét. Mintha hájjal kenegetnék, derült arccal, kéjjel hallgatja a cifra beszédet — a nép. Kis vártatva felvonul a »bugyeláris szájú« is. Diszhaptákba vágja magát minde­nekelőtt. Néhány a régi világ történetébe vetett visszapillantás, pl. a 48-as események, vagy a legutóbbi olasz hadjárat dióhéjba szorított összefoglalása után, közbe illem­tudóan szalutálva a járókelőknek, egyszer csak hallja, hogy egy arra vetődő gyerkőc a bugyelárist emlegeti. Egy hirtelen károm­kodás, valamint egy nem annyira szabályos, mint gyors »Kehrteuch!« után hamar felkap egy nagy követ és — hadjáratra indul. Akárcsak a várkert rikácsoló pávái szabadultak volna ki vagy sétáltak volna fel a piacra, megereszti hangját a siketnéma lány is. Azt nem lehet megállapítani, hogy érdeklődése a futásnak eredt inasgyereket, vagy üldözőjét illeti, annyi azonban áll, hogy artikulálatlan szavai megfagyasztják az em­berben a csontvelőt. Aki ideges, az befogja a két fülét és úgy igyekszik minél távolabb hurcolkodni a piacról, aki pedig nem az, annak tanácsos minél előbb otthagyni a Főteret, melyet in­kább bolondokházának, mint templomtérnek nézhet, mert különben vagy ideges lesz, vagy megbolondul ő maga is. Nemsokára kezdődnek az előadások. Városunk minden részéből százszámra arra járnak fel az iskolába a kisebb-nagyobb gyermekek, deákok. Ugyan, kérem szépen, hát lehet megtűrni mindezt a legforgalmasabb helyen; annyi gyermek fülehallatára szabad ilyesminek előfordulnia? Nem, és ezerszer nem! Ha más mód nincs, a posztoló rendőr zavarja el a zavargókat kíméletlenül, ha azok bolondok is, oly helyre, ahol többet kiabál­hatnak, de a gyermeklelkekben kevesebb kárt tehetnek, valahová ki a Gróf-útra, vagy a Tókertek felé vagy pedig, ha már bolon­dok házá nincsen, hát a dutyiba. HIRER. Szent István napja. Hagyományos ünnepélyességgel ülte meg városunk Szent István-napját mult pén­teken. Bár a kereskedelmi miniszter a munka­szünetet felfüggesztette, a legtöbb üzlet zárva volt. A házakon, és pedig nemcsak a köz­épületeken, hanem a legtöbb magánlakon trikolorok lengtek, a kath. templomok pedig megteltek ünneplő közönséggel. A plébániai főistentiszteleten, melyet Németh Imre káplán celebrált Balogh és Csigi kispapok segédletével, ismét ott voltak a sebesültek százai, azonkívül néhány (!) hivatal képviselői. Az ünnepi harangszóba belevegyült a mozsárdurrogás, a kórus karénekébe a hivők énekfohásza. Délelőtt 11 órakor a csendes mise alatt ugyancsak férfikar énekelte el az »Ah, hol vagy magyarok . . .« kezdetű és más alkalmi énekeket. Délután 3 órakor ünnepi vecsernye fe­jezte be a nagy nap egyházi részét. — Püspöki körlevél. Báró Hornig Károly, veszprémi biboros-püspök f. é. aug. 5.-i keltezéssel kiadta ez évi XII. sz. kör­levelét, melyben szószerinti szöveggel közli XV. Benedek pápának 1915 július 28.-án a római Vatikánban kelt s a hadviselő népek­hez, illetve azok fejeihez intézett a háború megszüntetését célzó felhivását. Továbbiakban elrendeli az egyházmegye főpásztora, hogy a váltópénz elrejtésének káros voltáról a hi­vek felvilágosítandók. Tudomásvétel végett közöl a körlevél két közig, birósági elvi je­lentőségű Ítéletet, mely szerint először a fele­kezeten kivül állók meddig és mily arányban tartoznak a r. k. iskola fenntartásához hozzá­járulni, másodszor egyházi földmunkaváltság­ról kiállított nyugták bélyegmentesek. A kör­levél tartalmazza még a magyarországi latin és görög szertartású r. k. tanítók segélyalap­jának 1914. évi számadását, mely szerint a Segélyalapnak 206 333 22, az Árvaház alap­jának 177.811 '62, a Tápintézet alapjának 16.099 K vagyona van. Megnyugtatja a kör­levél a papságot, hogy az új termés hatósági lefoglalása és értékesítése folytán a párbér­jövedelmet illetőleg, mivel a párbér közjogi tartozás, veszteség nem érheti a lelkészeket. Miután még miseintenciókat ajánl az egyház­megyei hivatal, végül felsorolja a papságban időközben beállott személyi változásokat és a zsinati vizsga határidejét, szept. 22.-ét, valamint a 4 új klerikus nevét. — Gyurátz püspök lemondása. Gyu­rátz Ferenc, a dunántuli ev. egyházkerülete püspöke, főrendiházi tag, a Celldömölkön most tartott egyházkerületi közgyűlésen 74 éves korára való hivatkozással, lemondott püspöki állásáról. Mondanunk sem kell, hogy a lemondás, ámbár nem váratlanul történt, mert Gyurátz Ferenc püspök e tervéből már rég nem csinált titkot, fájdalmasan érintette az egyházkerület egybegyűlt képviselőit. Ugy tudjuk, hogy pápai ev. lelkészi állásában to­vábbra is meg fog maradni, ami a pápaiakra nézve még szerencse, mert a város kulturá­lis intézményei és közügyei Gyurátzban min­denkor a legoszloposabb támogatójukat és ve­zetőjüket birták és igy továbbra is birni fogják. — Népfelkelői szemle. A 43—50 éves népfelkelők szemléje Pápán, a Csatorna-utcában levő áll. óvodában holnap és a következő napokon, min­denkor fél 8 órai kezdettel a város és a járás egyes községei részéről ezen sorrendben lesznek megtartva: augusz­tus 23.-ától—26.-áig bezárólag a Pápa városiak és pedig hétfőn az 1872. és 1871. évben, kedden az 1870. és az 1869-ben, szerdán az 1868. és 1867­ben, végre csütörtökön az 1866. és 1865. évben születettek. — Augusztus 27.-étől—szeptember 4.-éig pedig a pápai járásbeliek, még pedig augusztus 27.-én Vaszar, Takácsi és Bakony­tamási, aug. 28.-án Dáka és Adász­tevel, aug. 29.-én Tapolcafő, Marcaltő és Szűcs, aug. 30.-án Alsógörzsöny és Nemesszalók, aug. 31.-én Nyárád és Pápateszér, szeptember 1.-én Csót, szept. 2.-án Ugod és Pápakovácsi, szept. 3.-án Mihályháza és Lovászpatona, vé­gül szept. 4.-én Bakonyjákó és Homok­bödöge községek, illetve mint körjegy­zői székhelyekhez tartozó községek népfelkelői. A szemle vezetője katonai részről Weidner-Diesel, m. k. honvéd­alezredes, a m. k. veszprémi honvéd­kiegészítő parancsnokság parancsnoka lesz. — Lesz-e tej elsejétől? Pápán alig. A megállapított árszabály következtében vi­déki uradalmaink legnagyobb része felmon­dotta elsejére a tejszállítást és a főváros tej­csarnokaival lépett előnyösebb szerződéses viszonyba. Sürgős intézkedéssel talán még lehetne segíteni a helyzeten, mert komoly a veszély, hogy elsején Pápa tej nélkül marad — Beiratások a r. k. elemi is­kolába. Grátzer János igazgatótanitó az elemi fiúiskola kapuján kifüggesztett és a főtemplomi istentiszteletek alatt is ki­hirdetett Értesítés szerint az elemi is­kolába való beiratás napjait szeptember 1., 2., 3. és 4.-ére tűzte ki. Az ünne­pélyes »Veni Sancte« szept. 5.-én lesz. A fiuk a belvárosi fiúiskolában, a le­ányok a zárdában lesznek beirva. — Drágasága pótlék. Pápa város tisztviselői és dijnokai külön-külön beadványt intéztek a v. tanácshoz, melyben a fokozódó drágasággal szemben a v. képviselőtestülettől drágasági pótlék megszavazását kérik. A ta­nács — nagyon természetesen — méltányos­nak találta a kérelmet és azt pártolólag terjeszti a v. közgyűlés elé, melyet az ügy sürgősségére való tekintetből a polgármester nemsokára össze fog hívni. — A város a katonáknak. Az aug. 18.-Í királyünnep alkalmából Pápa városa a Hadsegélyzö bizottságnak 25 K adományt küldött s egyben intézkedett, hogy a női kórházban ápolt sebesült katonák e napon megvendégeltessenek a városi pénztár ter­hére. — Pörös szomszédok. Barcza Dánielné panaszára a v. tanács a helyszíni szemle alap­ján kötelezte a panaszos szomszédját, Berta Mártont, hogy Csatorna-utcai házában a hi­ányos pöcegödör-falat záros határidőn belül hozza rendbe, mert a szomszéd e miatt kárt szenved.

Next

/
Oldalképek
Tartalom