Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-07-25 / 30. szám

1915 július 25. PÁPA ÉS VIDÉKE. 7.— Az egyházi hét. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján közöljük a következő nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentségimádások helyeit. (Júl. 25.—aug. 1.) Júl. 25. vasárnap, szt. Jakab apostol (megemlékezés Pünkösd utáni kilencedik vasárnapról, a privátmisékben még megemlékezés szt. Krisztofór vértanúról). Júl. 26. hétfő, szt. Anna, a B. Sz. Mária anyja, a veszprémi egyházmegye védőszentje, elsőosztályu ünnep közönséges nyolcaddal. Júl. 27. kedd, szt. Anna nyolcadánák második napja (megemlékezés szent Pantaleon vértanúról) Júl. 28. szerda, szent Názár, szt. Celzus és szt. Viktor vértanuk, valamint szt. Ince pápa és hitvalló (megemlékezés szt. Anna nyolcadának harmadik napjáról). Július 29. csütörtök, szt. Márta szűz (megemlékezés szt. Anna nyolcadának negyedik napjáról, továbbá szent Bódog, szent Szimpliciusz, szent Fausztin és szent Beatrix vértanukról). Július 30. péntek, szent Anna nyolcadának ötödik napja (megemlékezés szent Abdon és szent Szennász vértanukról). Júl. 31. szombat, loyolai szent Ignác hitvalló (megemlékezés szt. Anna nyolcadának hatodik napjáról). Aug. 1. vasárnap, Pünkösd után tizedik, augusztusban első vasárnap (megemlékezés vasas szt. Péter apostol-, szt. Pál apostol-, szt. Anna nyolcadának hetedik napjáról, valamint a szt. makabeus vértanukról). A szentségimádások helyei: Erdőcsokonya, Tarany, Nagyatád, Barcs, Babócsa, Vizvár, Berzence és Csurgó. — Egy kosár vöröshagyma került a r.-kapitányságra. Gazdája jelentkezzék. Az eset így történt: az illető hagymatulajdonos drágábban árusította a hagymát, mint az árszabály szól. Obajön a rendőr, de mire intézkedni akart, a hagymát otthagyva, megszökött a tjrmelő. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1915 július 9 —14-ig Született: Németh Lajos kőmives és neje Pörcz Anna leánya Juliánná, rk. — Árvái Jenő szabó és neje Kiss Karolina fia Zoltán, ág. ev. — Frauendienst Alajos kefekötő és neje Öveges Anna leánya Anna, rk. — Pfeiffer Farkas alkusz és neje Schőnfeld Emma leánya Jolán, izr. — Farkas János kocsis és neje Pödör Rozália leánya Anna, rk. — Horváth Péter napszámos és neje Szalai Ágnes leánya Mária rk. — Németh József kőmives és neje Balázs Rozália fia József, rk. — Németh Imre földmivelő és neje Kis Anna fia Imre, rk. — Császár Károly napszámos és neje Zsuppán Terézia fia Károly, rk. — Cserkuti József rendőr és neje Francsics Lidia fia József, ref. — Czágás Károly szabó és neje Makai Erzsébet leánya Piroska, rk. Házasságot nem kötöttek. Halálozás: Frauendienst Anna rk. 1 napos, veleszületett gyengeség. — Kalmár Mihály csizmadia rk. 63 éves, tüdőtágulás. — Szigeti Ilona rk. 4 éves, veselob. Szerkesztői üzenetek. Csertői. Hosszabb lélekzetü tárcákat nem szívesen közlünk. Egyelőre elég a kéziratból. S. G. B-n. ? M. J. Intézkedtünk. B. L. Köszönjük! Vidéki. Éppen az ellenkezőről győződtünk meg. Igaz, hogy csak egyszer jártunk el hasonló ügyben, de akkor is udvarias fogadtatásban részesültünk. Van úgy sokszor, hogy »nem lehet«, de a létszám állandóan hullámzik s ezért újra meg kell kísérelni, hátha akkor lehet. Értesítők ismertetése. Ii. Róm. kath. hitközségi iskolák. (Értesítő a pápai r. kath. hitközség összes tanintézeteinek, úgymint a r. k. ovó, r. k. elemi fiu- és leány-, valamint ismétlő- és r. k. polgári leányiskola 1914—15,-i tanévéről. Kiadja az iskolaszék). A jelen értesítő, melynek szerkesztésével az iskolaszék Szentgyörgyi Sándor karnagy, polgáriskolai énektanítót bízta meg, kedves, meghitt hangon számol el mindarról, ami a pápai hitközség iskoláiban történt. Szinte boldog, bogy olyan sok mindent elmondhat az iskoláiról. Mi sem természetesebb, mint hogy a hitközség iskolaévét is végig kisérte »az iskolának, a békés, csendes munkálkodásnak egyik legnagyobb, legfélelmetesebb ellensége — a háború«. És ennek az iskolaéletre gyakorolt hatását az értesítő szerkesztője nem is mulasztotta el — az iskolaszék utasításának megfelelően — lépten-nyomon kimutatni. Hála a jó Égnek, hogy nálunk még sem némította el egészen a háború zaja a minden szép és nemesnek múzsáit. Vezető helyen a hitközségi iskolák története foglal helyet, mely a mai történeti időkben méltán érdekelhet mindenkit, akinek kezéhez nem jutott is ilyen Értesítő. Az egyház a legrégebbi időben, mint mindenütt, bizonyára itt is keblén melengette a népoktatás ügyét. De nálunk csak 1508-ban találjuk az első biztos feljegyzést arról, hogy Pápán volt iskola, mely természetesen katholikus. A reformáció vihara itt is mindent elborított egészen addig, míg a pálosok buzgalma (1638) és az Esterházy-család hatalma vissza nem szerezte a 200 évig protestáns kézben lévő iskolát és templomot. Az 1732. év fordulópont a katholikus elemi iskolák történetében. Az itt letelepült németajkuak engedélyt nyernek, hogy iskolájukban német tanító taníthasson; ekkor már tehát legalább két iskola van. Nemsokára külön leányiskolát állított fel a búzgó Esterházy Károly kegyúr, ki a gyönyörű, remek alkotásaival lélekemelő templomot is építtette. A tanulók idővel szaporodtak, úgy hogy nemsokára (1830) már 5 tantermet kellett berendezni. A belvárosban volt 3, az Alsó- és Felsővárosban pedig 1—1. Ilyen későn (1830 óta) kezdi csak maga a hivatalos város is támogatni a hitközségi iskolát, ami arra vezet, hogy a belvárosi iskola 6 osztályig bővül. 1864-ben a gondviselés az akkori tartományi főnöknő Brandis Leopoldina grófnő személyes vezetésével segítségül hozta az irgalmas nővéreket, kik itt külön kis 8 tagból álló családot alkotva, mindjárt 500 leánykának nevelését vállalrák s azóta — ép az idén (1914 okt. 4.-én) 50 esztendeje — mindig bő áldással működtek; jelenleg 27 taggal. A kötelező iskoláztatásról szóló törvény (1868. XXXVIII. t.-c. Ez rendeli el az iskolaszék szervezését is) ismét igen megszaporította a tanulókat, ami a hitközséget újabb áldozatokra késztette. 1870-től kezdve a hitközség önkormányzati hatalommal működik, melyet 1875-ben hagytak jóvá. 1892-ben megépül az új elemi fiúiskola, 1899-ben az új elemi leányiskola, miután az irgalmas nővéreknek polgári iskolája a régi iskolát egészen lefoglalta. A fejlődés azután magával hozta a külön hitoktatói állás, az egyházkarnagyi állás szervezését. Mindezt a hitközség újabb terhére, melynek iskolaügye a legújabb időben került a régi, az önkormányzat alatt működő 100-as bizottság, illetőleg 20 tagú u. n. iskolatanács helyett a 3 évenkint újra alakuló iskolaszék vezetése alá (1900). Ettől kezdve a tanítók száma szaporodik, párhuzamos osztályok nyitnak, az Alsóvárosban új iskola épül, sőt az egykori felsővárosi iskolát, melyet már más célokra használtak, újra használni kellett. Most tehát 4 iskolaépület van a hitközség birtokában: a »felsővárosi«, »belvárosi«, »zárdai« és »alsóvárosi«. Végül egy ügyes szemléltető kép mutatja koronként a vegyes-, fiu- és leányiskolák gyarapodását. A jelen iskolai év eseményeinek tárgyalásakor vissza kell térnünk az irgalmas nővérek »50 éves mély vallás-erkölcsi és igen hazafias munkálkodásá«-ra, mint ahogy a jubileumkor a pápai r. k. hitközség nevében az isk.-szék jegyzőkönyvében kifejezte. Mindenki, aki csak valamiképen részesült az ő munkájuk áldásában, tudja, hogy most hálával tartozik. De ők a nagy esztendőben az élet-halálharc győzelme érdekében áldozatosan lemondtak minden ünnepségről. Ez is azon lemondások közé sorakozik, melyeket oly bőven kiván most a haza. Sajnos, több tanítót a harcba hívott; de az itthonmaradtak tőlük telhetően pótolták munkájukat és kivették részüket az időszerű hazafias munkából is. Az alsóvárosi iskola időközben kórház lett, a belvárosi elemi fiúiskola pedig a délelőtti órákban a gimnázium céljaira volt lefoglalva. Mindazonáltal az elemi fiúiskolákban egész jun. közepéig folyt a tanítás kb. 500 tanulóval. A leányiskolákban amellett, hogy az irgalmas nénék betegápolással is el voltak foglalva, szakadatlanul folyt a munka s á legügyesebb hitbuzgalmi társulatok virágzását is látjuk. A tanulók száma itt is kb. 500. A r. k. polgári leányiskola I.—IV. osztálya 135 rendes- és magántanulót számlált. A személyi adatok közt olvassuk, hogy az új elemi iskolai igazgató Grátzer János, míg Mátz József igazgatói működését az isk.szék elismeréssel köszöni meg. Süle Gábort főgimn. tornatanárrá nevezték ki. Széptóth János nov.—febr.-ig vállalta még a tanítást, a bevonult tanítók munkáját, bár nov. 1-je óta 40 évi érdemekben gazdag működése után már nyugalomba lépett. Nem lehet közömbös, hogy az iskolaszék tagjai közül hadbavonultak: Esterházy Pál gróf, Csoknyay János dr., Varga József, Vágó Dezső, Wüest Ferenc, a tanítók közül pedig: Turner Nándor (Szamarkandban hadifogoly, Przemyslben volt), Pados Antal (Boszniában), Zsilavy Sándor (Boszniában), Tauber Géza (Nagykanizsán), Kecskés Lajos (Ogulinban). Az Értesítő értékes tartalmából kiemeljük: az iskolák történetét, a jubileumot, a hitközségi iskolaszék történetét. Figyelembe veendő azon Értesítés, mely az irgalmas nénék vezetése alatt álló elemi és polgári iskolával egybekötött internátusról szól és a Tájékoztatás a polgári iskoláról.