Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)
1915-07-04 / 27. szám
6. — Az Értesítők. Városunk számos tanintézeteinek igazgatói egymásután küldik be hozzánk iskolájuk ez idei Értesítőjét. Ezeknek ismertetését beérkezésük sorrendjében jövő számunkban megkezdjük — Részleges csatornázás. Hogy menynyire égető kérdés a város közcsatornázásának a sürgős elintézése, ami pedig a jelen viszonyok miatt bizonyára ismét néhány évre el lesz tolva, látszik abból is, hogy egymás után kérnek részleges csatornázásra engedélyt az egyes háztulajdonosok. Alig van hónap, hogy valaki ily értelmű kérvénnyel ne fordulna a városi tanácshoz. Legutóbb a Pápai Takarékpénztár kért és kapott engedélyt, hogy főutcán levő házának szennyvizét a dr. Rechnitz Ede háza előtt már befektetett csatornába bevezettethesse. Értesítés. Bátorkodom Pápa város és vidéke mélyen tisztelt közönségének szives tudomására hozni, hogy férjemnek: néhai Mészáros Györgynek Pápán, Főtér 26. sz. a. levő borbély- és foclrászlizletét özvegyi jogon továbbra is fentartom és kérem a nagyérdemű közönséget, hogy engem e törekvésemben kegyesen pártolni szíveskedjék. Mély tisztelettel özv. Mészáros Györgyné borbély- és fodrász-üzlet tulajdonos. — Az egyházi hét. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján közöljük a következő nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentségimádások helyeit. (Júl. 4.—júl. 11.) Július 4. vasárnap, Pünkösd utáni hatodik vasárnap (megemlékezés szt. Péter és szt. Pál apostolok nyolcadáról). Júl. 5. hétfő, szt. Antal hitvalló (megemlékezés szt. Péter és szt. Pál apostolok nyolcadáról). Júl. 6. kedd, szt. Péter és szt. Pál apostolok nyolcada. Júl. 7. szerda, szt. Cirill és szt. Methód püspökök és hitvallók. Júl. 8. csütörtök, szt. Erzsébet özvegy portugál királyné. Júl. 9. péntek, az előző vasárnapi mise vétetik. Júl. 10. szombat, hét szent testvér, továbbá szt. Rufiza szűz és szt. Szekunda szűz, vértanuk. Július 11. vasárnap, Pünkösd utáni hetedik vasárnap (megemlékezés első szt. Piusz pápa- és vértanúról). A szentségimádás helyei: Buzsák, Tótszentpál, Kéthely, Szomajoni, Somogysámson, Marczali, Csákány és Nemesvid. — Iparügyek. Frid Sámuelné a házi sütemény-, cukorka- és gyümölcskereskedésére iparigazolványt nyert. — Marton Antalné szatócsüzletét, Stern Eduárd ruhatisztító-iparát beszüntette. — Tüzcsapos közkút a Garay-utcában. A Garay- utcai lakosok kérelmére a v. főmérnököt, hogy a Garay- utcában az ottani lakosok által lefizetendő 200 K ellenében egy tűzcsappal ellátott vizvezetéki közkútat állíttasson fel. PÁPA ÉS VIDÉKE — Kártalanítás. A v. tanács a v. főmérnök előterjesztésére Glück Miksa és Cafit István Vakbottyán-utcai lakosoknak az utcatérhez csatolt telkeikért kártalanítás cimén előbbinek 91 négyzetölért 10920 K, utóbbinak 3"46 négyzetölért 4P52 K-t fizettetett ki az utcarendezési alapból. Hálanyilatkozat. Mindazok, kik korán elhunyt férjemnek, néhai Mészáros György-nek, volt helybeli borbély- és fodrász-iparosnak mult vasárnap végbement temetése alkalmával szóban, Írásban vagy puszta megjelenésükkel bármi jelét adták részvétüknek s ezzel mérhetetlen fájdalmamat enyhíteni iparkodtak, fogadják leghálásabb köszönetemet. Özv. Mészáros Györgyné, M. kir. anyakönyvi kivonat. 1915 junius 23—30-ig Született: Tótli Károly napszámos és neje Patyi Erzsébet leánya Anna, rk. — Sárközi Ferenc molnársegéd és neje Mihálka Karolina leánya Erzsébet, rk. — Szakács Sámuel cipész és neje Csapó Margit fia László, ev. — Böködi Márton napszámos és neje Czirfusz Mária fia Márton, rk. — Tóth András máv. fékező és neje Búkor Mária leánya Erzsébet, rk. — Vinkler István földmives és neje Ács Anna leánya halvaszületett. Házasságot nem kötöttek. Halálozás: Gedei Franciska magánzó rk. 72 éves, végelgyengülés. — Mészáros György borbély rk. 29 éves, gégesorvadás. — Lendvai Ferenc rk. 12 éves, tüdővész. — Makkai Kálmán rk. 3 éves, tüdősqrvadás. — Bogárdi János rk. 3 éves, agyhártyalob. — Francia József rk. 15 napos, bőrlob. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. Kellemetlenségek és félreértések elkerülése végett kérnünk kell lapunk t. barátait, hogy bármi címen felvetődő és egyes, vagy több lappéldányra vonatkozó óhajtásaikat egyenesen lapunk kiadóhivatalával szíveskedjenek közölni. Akik mutatványszámot kaptak, amennyiben előfizetni lapunkra nem óhajtanak, szíveskedjenek azt visszaküldeni. Vasúti menetrend. Érkezik Pápára: Győr felől: 321 522 I2 5» 5 1 3 gyv. 722 Celldömölk felől: 122 512 7<> 5 229 622 gyv. 722 Csorna felől: 10" 922 Bánhida felől: 732 302 Indul Pápáról: Győr felé: 122 521 236 622 gyv. 722 Celldömölk felé: 321 512 l 0 4 5 2 0 gyv, 722 Csorna felé: 522 3 35 Bánhida felé: 11« 4 3 0 Az aláhúzott számok az éjjeli (d. u. 6—r. 6-ig terjedő) időt jelzik. 1915 j úlius 4. A pápateszéri plébánia története. — Közzéteszi: Gerstner Ignác pl. — (Folytatás). Alapítványok. A hivek lelki világára mutató s őket nagyon jellemző tünetek az alapítványok. E plébániában is vannak a jótevő adakozásokat dicsérő s nevöket fenntartó kő- és fakeresztek, misealapítványok, szt. Antal-persely stb. ilyenek nemcsak az anyaházban, hanem a fiók- vagy leányházakban is feltalálhatók. Épületek. Valamint az anyaegyház, úgy a fiókközségek, filiák templomai is jó karban vannak. Pápateszéren és Bakonyszentivánban a templomot a már említett gróf Esterházy Károly egri püspök építette; a teszérit 1778ban, a szentivánit pedig 1794-ben. A teszéri templomot 100 éves fennállásakor, 1878-ban az akkori plébános pápai iparosokkal 1762 frt. költséggel javíttatta és kifesttette; ezen összeghez Markovics János volt teszéri plébános által hagyományozott 500 forintot is felhasználván. A mostani plébános alatt történt 1901. évben a templom új díszítése, festése, melyet a jóhirü Graits Endre pécsi templomfestő végzett, új freskoképekkel ékesítvén azt. Ugyancsak ekkor cseréltettek ki az eddigi oltárak márványoltárakkal, melyek közül a nagyobbik közel 8000 koronába, a kisebbik 2500 kor.-ba került. Ugyancsak a hivek és a kegyúr adományaiból szereztettek be Teszéren az új harangok Seltenhoffer Frigyes soproni harangöntő cégnél. Hő óhaja úgy a plébánosnak, valamint az áldozatra kész népének, hogy a most már így átalakított, csinosnak nevezhető templomban egy ennek arányainak megfelelő méretű új orgonát állíthatnának a már igen elavult helyébe. A fiókközségek templomai is festettek. A szentiváni, melyet 1794-ben építtetett a plébánia alapítója, 1886. évben Piribauer Ferenc teszéri plébános alatt renováltatott. A toronytető fazsindely helyett vörösre festett stájer bádoggal lett fedve, a tetőzet is javítva lőn, aranyozás, ajtó, ablak újítva lettek összesen 3146 forint költséggel. Utóbb az oltár is díszes márványoltárral cseréltetett ki s készült egy lourdesi szobor is. Egy jólelkű hivő pedig 1904-ben 2700 K-ért egy új orgonát készíttetett Országit Sándor cégnél. A bakonyságr templomot gróf Esterházy Pál kegyúr építtette 1853—1855. években; a kegyúr adta az anyagot, s viselte ezenkívül a költségek egy részét, a hivek az anyaghordozással, napszámmal, s a költségek egy részének fizetésével vettek részt a templomépítésben. Ezt Markovics János pápateszéri plébános s alesperes szentelte fel 1855. év nov. 11.-én. A főoltárképet gróf Zichy Domonkos volt veszprémi püspök adományozta. Erre vonatkozólag írja a Gróf Markovics Jánosnak: »Nagyon tiszt. Pléb. és Esperes Úr! E folyó hó 10.-én hozzám bocsájtott levelére ezennel válaszolok, hogy bakonysághi filiális templom számára az oltárképet a velem közlött mérték szerint megrendeltem s remélem, legfeljebb 4 hónap alatt, ámbár a téli hónapokban a festés nagyon lassan megy, rámával együtt készen leend; miről tisztségem annak idejében Nagyon Tiszt. Urat tudósítani fogja. Egyébként magamat ájtatos emlékébe ajánlván, maradok a N.
