Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-04-26 / 17. szám

1914 április 19. PÁPA ÉS VIDÉKE 3. fejezést adtunk annak, hogy jogos célunk elérése érdekében a lehetőség határáig elmegyünk és panaszunkkal minden törvényes és alkotmányos fórum, szükség esetén az apostoli király legmagasabb trónja elé járulni is kötelességünknek ismerjük, az sem nem szokatlan, sem ránk és ügyünkre árnyékot nem vethet. Ellenben nem illik úgy beszélni a kabinetirodáról, ahogy azt a cikkíró teszi, hogy t. i. a hatóság akkor is győzelmet arat, »még ha a kabinetirodáig mennek is«. Hogy merészeli továbbá a vármegyei törv. hatóság döntését megtévesztésből származónak, méltatlannak mondani ? Hogy meri a zárdáért való mozgalom megindítóit lelkiismeretük »későn ébredésével, dirigálhatóságával « megvádolni? Legyen meggyőződve »Igaz«-mondó: nem az az igazság útja, melyen ez ügyben ön halad! Hol építsük fel az új színházat ? (Folytatás). A városi főjegyző a Korona-vendéglő helyére szeretné a színházat építeni. Ez volna az összes tervezett helyek között a legolcsóbb, nekünk pedig arra nagy figyelemmel kell lennünk, hogy melyik olcsóbb, mert még sok tervünk van a jövőre. A v. főmérnök a tizesmalom helyét azért nem tartja megfelelőnek, mert nem a színházlátogatók központjában fekszik. Hát a Koronára csakugyan rá lehet mondani, hogy nem a központban van. Sőt nagyon is távol van a központtól, ide csak abban az esetben szabadna építeni, amikor már más hely egyáltalán nem volna. A városmajor sokkal inkább a központba esik. Vagy legalább is esik annyira, mint a Voyta ház, a tökeitek és a tizesmalom. De ha a tulajdonképpeni központot vesszük, még annyira is a központba esik, mint a Korvin- és Barát-utca által határolt terület. Ennél csak a Rákóczi-, Kossuth- és Major-utcák által határolt hely esik jobban a központba. Ha pedig az árát illetőleg vesszük, csak a Korona hely olcsóbb a városmajornál. Tehát nézetem szerint csak a városmajor jöhet komolyan számításba, mert amint a polgármester úr is megjegyezte a cikkében, ha a Major-utca megtisztul a salaktól és rendezve lesz, nagyon szép utca keletkezik itt. Ha most a kiadott hiteles v. térképet nézzük a Fürst biró házától (Tisztviselőtelep) a leendő áorompó-utcára, teljesen egyenes utca keletkezik a Major-utcán keresztül, ami majd egy kilométer hosszú. Bátran elnevezhetjük sugár-útnak. De most tegyünk egy kis összehasonlítást, hogy tisztán lássuk mi az előnye az egyiknek a másikkal szemben. Mivel a tókerteket elejtettük, a tizesmalom pedig nem eladó, a Castiglione-ház, a Nagy Ignác-féle stb. házak, továbbá a Korvin-, a Barát-utcai (Kremsir) és Mátyás király házak oly drágák, hogy rájuk sem gondolhatunk; nem marad más hátra, mint a Voyta-féle tömb. A Rákóczi-, Kossuth- és Major-utca által határolt területek összehasonlítása a városmajor területével. A városmajor becsértéke a (v. vagyonleltár szerint) 42.460 K, ehhez rendezési költségek nem számíthatók, mert a mult évben erre a célra a v. tanács már 30.000 K-t szavazott meg, tehát ez meg lesz csinálva akár jön ide a színház, akár nem. Sőt az esetben, ha a színház ide jönne, az Árok-utcában levő gödör betöltéséhez szükséges 1500 Q

3 föld ä 3 kor. = 4500 kor.-ból (Lásd 4281 — 1912. ikt. sz.) legalább 4000 kor. megtérül, (az 500 koronát a föld oda talicskázására szántam) ami szintén a városmajor hely előnyére irandó. Tehát 42.460— 4000 = 38.460 kor. a városmajor helye. Az Árok- és Tűzoltó-utcák rendezése után a városmajor területe mintegy 568 G

2 nagyobImre bácsi, akit egy szivarral is megkínált, kiöntötte szivének minden keserűségét, azután este tiz óra tájban nyugovóra tértek. A fiatalember sokáig nem tudott elaludni. Levelet is irt, haza, az édesanyjának. Megírta neki, hogy nem maradhat itten, mert megölné az unalom; elsorvasztaná a méreg. Dehogy maradna itten. Lefeküdt, de agyában egyre kóvályogtak a napi események. Maga botorkált be gyalog az állomásról bokáig érő sárban; a vacsoránál, ebédnél egynek vagy kettőnek betegséget kell mutatnia, hogy a többi jóllakhassék; a jegyző iszákos, a mester nagyot hall s más intelligens ember nincsen a faluban. Csak legalább borbély volna. Önmagának kell még nyiratkoznia is. Dehogy marad, hogy' maradna itten. Az éjjel rosszul aludt, csak hánykolódott ágyában. Azt mondják az emberek, hogy beteljesül az álom, amit olyan szobában álmodunk, ahol először alszunk. Sas Ferenc egész éjjel nyiratkozott. Reggel jót nevetett az álmon. Persze, beteljesednék, ha itt maradna. De nem akar maradni semmi áron. Alighogy megvirradt, rohant ki a kertbe, hova ablaka is nézett. Az éjjeli eső szinte életet lehelt a haladó természetbe: teletüdővel lélekzett minden. Sas Ferenc még egyszer átolvasta a megirt levelet, leragasztotta és zsebébe csúsztatta. Tovább sétált. Az egyik kanyarulatnál egy fiatal lány állott vele szemben. Eszébe jutottak az Imre bácsi szavai: ez a leány a Horváth családból való. Bemutatkozott neki. — Csak hívjon Ellának, — kezdett csicseregni a lány, — hiszen mától kezdve hozzánk tartozik. Ugy látom, ön is szereti a szabad természetet. Lássa, nekem jobban tetszik az ősz, mint a tavasz vagy a nyár. Ebben a csendes elmúlásban van poézis, lelket igéző költészet. Ez a kis virág, mely a nyár melegében kinyílt, a legszebb reményekkel pillantotta meg a világot s mostan milyen odaadással borul, hajlik a halódó földre . . . Szép ám a mi kis falunk, csak kevés ember tudja átérteni, élvezni. No, ne legyen olyan szótalan! Tűzzön ki egy virágot, nézze, ezt a pirosat . . . S a leány apró kezei odatüzték a virágot a fiu kabátjára. — Igaz, — folytatta a leány, — az Imre bácsi azt mondta ma reggel apámnak, hogy ön nem akar itt maradni. Hát már is elkészül innen ? . . . Sas Ferenc lassan összegyűrte a zsebében levő levelet és mosolyogva felelt: — Álmodta az öreg; maradok, hogyne maradnék! bodik, mert mostani területe 1701-{-568 D

2 =2269G

2 öl. Azt hiszem ekkora helyen elfér a színház, körül parkkal. Lássuk a megtakarítást az említett két helyhez viszonyítva. A Voyta telekkel szemben 175.000—38.460 =136.540 kor. A Rákóczi-, Kossuth- és Major-utcai tömbbel szemben pedig 200.000—38.460= 161.540 kor. Igen ám, de ha a városmajor helyére a színházat építjük, hát a városmajort hova tesszük? Már az 1913. évben ugyan e lap 27. számában a Korona-vendéglőt ajánlottam a városmajor céljára. Most is azt hiszem, legjobb lenne, ha oda helyeznénk el. Ott van lakás elég, istálló, szín, udvar. A kő lim lom részére pedig a főmérnök ur által a szövőgyár mellett részben már feltől tött üres terület megfelelne. Már most, ha a Korona-vendéglőt elveszítjük, a városmajor helyén is többe kerül a szinház és pedig 24.000 koronával (ennyi a Korona-vendéglő értéke). Végeredményben a megtakarítás egyik esetben 112.540 kor., a másik esetben pedig 137.540 kor., természetes ehhez jön még a közvetett haszon az által, hogy a mostani vityillók helyébe új, modern házak jönnének, tehát ezek több adót is fizetnek. Amint látszik, a megtakarítandó összeg — egyik helyet a másikkal összehasonlítva — elég tekintélyes. Megérdemli, hogy a tanács megfontolás tárgyává tegye. Ha pedig a Jókai-utcától az Anna-térre utcát akarunk nyitni, akkor a város a tulajdonát képező 11 sz. házat (fakereskedés) bontsa le. Ez a telek mintegy 18 méter széles keresztül az Anna-térre, kész az utcanyitás. Ennek a háznak az értéke a vagyon leltár szerint mintegy 15 ezer korona. Ez az összeg pedig könnyen megtérül az által, ha a Voyta-telek udvari részét (ami utcanyitás esetén utcaszinre kerül) eladjuk. Ez esetben csak az utca-test rendezési költségét viselné a város. Ezt hozzáadva a városmajor helyhez, még így is mintegy száz—száztizerer korona előnyben marad a városmajor helye a szinház részére. Figyelő. (Vége). LevéP a szláv tenger egy magyar szigetéről. Tekintetes Szerkesztő úr! A szlavóniai magyarság mindenkor erős bástyája volt fajunknak. Őrt állott évszázadokon át s kelet felé tekintő szemével, önfeláldozó küzdelmeivel megbecsülhetetlen szolgálatokat tett nemzetünknek. Nincs erre talpalattnyi föld, mit ősök vére ne áztatott volna. Van itt nem egy falu, melynek színmagyar lakossága büszkén hangoztatja, hogy Árpád telepítette le e helyre az ő őseiket. De az örökös élet-halál küzdelem a szlavóniai magyarságot megritkította. Az üres helyekre idegen ellenséges fajok telepedtek le, kik az uralmat magukhoz ragadva, ma elnyomják a magyart. Üldözött, elnyomott ma a magyar *) A tanuló ifjúsághoz intézett kérő szavakat ajánljuk a felnőttek becses figyelmébe is.