Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-04-19 / 16. szám

4. PAPA ES VIDÉKE. 1914 március 15. a drága területet jövőre lefoglalni. Még egy másik ilyen szép hely, amit a főmérnök ur szemelt ki a múzsák temploma részére: a Korvin- és Barát-utca közti rész, a Kremsirüzlet, beleértve a Mátyás király-házat is. Fölséges terület! De ennek a területnek a birálgatásába nem bocsátkozom, mert azt hiszem, a Mátyás király-házat úgy sem lehetne az uradalomtól megvenni. Meg a városnak sem áll érdekében, hogy azt a 600 éves emléket elpusztítsa, mert sem a fejlődésnek nem áll útjában, sem pedig alakjánál fogva nem olyan, hogy az utcának hátrányára volna. Tehát bátran elejthetjük ezt a helyet is. (Folyt, köv.) Figyelő. Teendőink a kat. iskolák megvédésére és fejlesztésére. — Irta: Ember Károly. — (Folytatás). És mit szóljunk tanítóképzőinkről ? Az államsegély révén ezen intézeteink is hovatovább közelebb jutnak az elállamosításhoz. Egyházi szervezeteket sem tudunk beállítani az anyagiak híján iskoláink és képzőink szakszerű ellenőrzésére. így az állami közegek ellenőrzése, irányítása érvényesül kizárólagosan intézményeinkben. Pedig felette kívánatos volna, hogy népiskolánk, polgári leányiskolánk és tanítóképzőink az egyház által kiküldött felügyelők, szakfelügyelők ellenőrzése és irányítása alatt álljanak elsősorbanIly modon iskoláink értékéről hatóságaink is szakszerű jelentések alapján nyerhetnének tájékozódást és az ellentétes tábor elfogult felfogásával, mindenkor szembe volna állítható a saját értékelésünk alapján leszürődött igazságos közvélemény. Mindezek sürgetik, hogy katolikus iskoláink intenziv védelmét minden tényező munkába vegye. Első életszükséglete a magyar katolikus iskolaügynek a katolikus autonomia: ennek központi szervezete és a hitközségek helyi autonomiája. Tehát első feladata az illetékes tényezőknek, hogy katolikus népiskoláink megvédésére és korszerű fejlesztésére a jól megszervezett katolikus autonomiát létesítsék. Ha olyan anyagi forrást óhajtunk megnyitni, amelyből azután iskolák megvédésére és fejlesztésére elegendő anyagi erőt meríthessünk: a hitvallásos iskolák védelmét a jól megszervezett helyi katolikus autonomia kat öntudatára és lelkesedésére kell, hogy bizzuk. Még pedig minél előbb, mert sok, igen sok katolikus iskola fölött megcsendült a lélekharang és minden év mulasztása ujabb száz és száz áldozatot követel. A központi országos katolikus autonomia erőt és öntudatot fog önteni a világi katolikusokba és így minden fokozatú iskoláink, intézeteink hatalmas védelmet lógnak találni az autonomia életképes működésében. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. §-ai megengedik, hogy a hitközségek, mint iskolafenntartók, 5%-nál magasabb hitközségi iskolai adót vessenek ki iskolai szükségletük ellátására. Azonban mit látunk. A legtöbb helyen a hivekben a legnagyobb ellenszenvet váltja ki a hitközségi iskolai adó. Kevés hivőben van meg az az állhatatos áldozatkészség, hogy zúgolódás nélkül áldozzék iskolájának fenntartásáért és fejlesztéséért. Valamikor félszázaddal előbb, vagy még régebben megállapíttatott hitközségi iskolai adó kevés helyen emelhető, innen ered, hogy a tanítói fizetések törvényes rendezésénél csakis és kizárólag az állami segély biztosításával lehet a tanítók anyagi ellátásátjavítani. Migha a katolikus egyház hivei egyetemlegesen közös tehernek ismernék a katolikus iskolák fenntartását és fejlesztését: a tanítói fizetés, a tanítók családi pótléka és lakásbére egyházi hozzájárulásból volna rendezhető olyképen, hogy a lealázó megkülönböztetés tanító és tanító között egyszersmindenkorra megszűnjék és a katolikus tanító visszaadassék a zavartalan, nyugodt hivatástéljesítésnek. Fontos volna addig is, mig az autonomia létesül, törvényhozásilag intézkedést biztosítani arra, hogy a hitközségi iskolaadók a többi községi adóterhekkel együtt — kizárólag — közigazgatási uton hajtassanak be. Fontos érdeke továbbá katolikus népoktatásügyünknek, hogy az egyházmegyék és azok egyes tanítókörei eredményesebb egyesületi életet fejtsenek ki. Ujabb időben az egyesületi szervezkedés oly erővel indult meg, hogy ebben a katolikus tanügy munkásainak visszamaradniok nem lehet és nem szabad, mert különben a katolikus nevelésügy érdekeit veszélyeztetjük. Tudvalevő, hogy az állami és községi tanítók egyesületi munkásságát elősegíti az a körülmény, hogy ezek napi és íuvardíjat élveznek a községektől, ha ily gyűléseken résztvesznek. A katolikus tanítók itt-ott, de nem mindenütt részesülnek ily támogatásban. Ennek következménye azután, hogy még ma is vannak egyházmegyék, melynek katolikus tanítói nem alkották meg az egyházmegyei tanítóegyesületet, sőt az espereskerületi tanítói körök sem gyülézesnek mindenütt. Az autonómia szervezésével ezen az állapoton is segítve lesz. Az autonómia nem fogja összetett kezekkel nézni azt, hógy a katolikus tanítók általános tanítóegyesületekben sokszor a hitvallásos iskolák élete és működése ellen törő határozatok hozatalának részeseivé váljanak. Támogatni, segíteni fogja a katolikus tanítókat mindennemű egyesületi tevékenységükben, ha azzal a katolikus iskola benső munkáját fokozni, tökéletesíteni véli, ha azzal a katolikus tanítóknak az egyházhoz való ragaszkodását, hűségét élesíteni, fenntartani szükségesnek itéli. Áldozni és másodsorban is áldozni, munkát és anyagiakat a katolikus iskolák megvédésére és fejlesztésére, ez a minden feladatokat magában foglaló legelső kötelességünk s hogy ez valósulhasson: kívánjuk, sürgetjük az egyház szellemének megfelelően szervezett katolikus autonómiát. Csak ez, a katolikus autonómia tartóztathatja fel a kat. iskolák fokozatos pusztulását, csak az autonómiának lelkes munkája Ígérhet egy szebb, egy jobb jövőt a magyar katolikus iskolaügynek. És ez nemcsak az egyháznak az érdeke, hanem magyar államiságunknak is egyik biztosítéka. (Vége). hírek. Lelkigyakorlatok. Danteiik József, lazarista atya az elmúlt hét 3 napján, 16—19-ig lelkigyakorlatokat tartott a zárdában a tanítónőképző növendékeinek. — Buzaszentelés. E hét szombatján, szent Márk evangelista napján szokásos buzaszentelési szertartás reggel 8 órakor kezdődik a plébániai főtemplpmban, hol csendes mise tartatik, mely után megindul a körmenet a kiválasztott helyre. — Kitüntetés. Mult számunkban már megirtuk, hogy a bajor király látogatását királyunk képviseletében Ferenc Ferdinánd trónörökös f. hó 14-én viszonozta. A magyar főurak közül gróf Esterházy Sándor marcaltői nagybirtokost hivta meg a díszkíséret tagjául. Lajos bajor király ez alkalommal gróf Esterházy Sándornak a Mihály-reudjel 2. osztályát a csillaggal adományozta. — A főnöknő állapota javul. Az irgalmas nővérek főnöknője nemrégiben házuk előtti járdán oly szerencsétlenül esett el, hogy lába csonthártyagyulladást kapott s hosszabb ideig fekvő beteg volt. Mint igaz örömmel értesültünk, állapota javulófélben van s őszinte szívből kivánjuk, adja vissza neki a jó Isten minél hamarább teljes egészségét. — Esküvő. Fényes esküvő lesz a plebá nia főtemplomunkban kedden, e hó 21-én d. e. 10 órakor. E napon esküszik örök hűséget Harsányi Sándor rábakecöli (Sopron megyei) kántortanító Gáty Magdolnának, Gáty Zoltán ref. tanítónőképzőintézeti zenetanárnak kedves, bájos leányának. Az esketési szertartást lovag Kriszt Jenő esperes-plébános végzi. Tanuk lesznek Tóth Béla kiscsempusztai (Komárom megye) gazdatiszt és Jílek Ferenc ref. főtanító. — Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Németh Dénes főkertészt Hódmezővásárhelyről Pápára helyezte át. — Areképleleplezés. A Pápai Kat. Legényegyesület 1914. évi április hó 19.-én, azaz ma este 8 órakor Kuruc-utcai saját házában táncmulatsággal kapcsolatos házi ünnepélyt rendez abból az alkalomból, hogy 757cséry Ferencnek, a veszprémegyházmegyei kat. legényegyletek felügyelőjének arcképét leleplezik. Műsor: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Kriszt Jenő, egyesületi elnök. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Szentgyörgyi Sándor, egyesületi titkár. 3. A tanu. Költemény Váradi Antaltól. Szavalja Hegedűs Zoltán e. t. 4. A boldogság. Dialóg, irta ifjabb Hegedűs Sándor. Személyek Zoltán — Sikk József e. t., Albert — Kovács László e. t. 5. Az obsitos látogatása Ferenc császárnál. Költemény Garai Jánostól. Szavalja Feiner Lajos e. t. 6. Ave Maria. Költemény Váradi Antaltól. Szavalja Polgár Rózsika k. a. 7. Az elevenholt házaspár. Bohózat 1 félvonásban Dezső Józseftől. 8. Záróbeszéd. Tartja Kriszt Jenő, egyesületi elnök. Műsor után táncmulatság. Belépti dij: 50 fillér. — Címadományozás. A hivatalos lapban olvassuk, hogy a király Faust Elek királyi tanácsos, veszprémi pénzügyigazgatónak nyugalomba vonulása alkalmával sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréseül a miniszteri tanácsosi cimet adományozta.