Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-03-08 / 10. szám

1914 március 15. PAPA ÉS VIDÉKE. 5. -w-w WZ' ^^TYkYT ^^ y M/BT^^hl^T lÁí^Cy/'í" mindenféle lemez nélküli, lemezes és gyökérbe illeszthető Llr# JxkxJJKkxJ-UA JSJIÍYAxJXx IvtSZll míí f og akHt ) arany és platina fogkoronákat. FOGORVOS Mindenféle fogtömés. Érzéktelenített foghúzás. legújabb villanyos eszközökkel felszerelt Hibás állású fogak helyrehozatala. Fogfehérítés. Figyelmeztetés! Miután a munkák nem lesznek elküldve, hanem felügyeletem mellett, elsőrangú segédekkel saját műtermemben készíttetnek, nem kell azokra napokig várni s már 4 óra alatt a legbiztosabb sikerrel átadhatók. Pápa, Jókai Mór utca l6. SZ. (Blum-ház). Javítások 3 óra alatt. Rendelés d. e. 8-tól d. u. 6-ig. fogorvosi és fogtechnikai műterme — Választmányi g-yülés. A Kat. Kör választmánya március 4-én értekezletet tar­tott Teli Anasztáz dr. elnöklete alatt. A gyűlés legfőbb tárgya a közgyűlés előkészí­tése volt. Arányi József pénztáros beterjesz­tette a megejtett számadást az előző évről és a költségi előirányzatot 1914-re, amit a választmány helyeslőleg tudomásul vett. Ugyanúgy íogadta a választmány Kobera Károly borfelügyelő és Pados Antal kiadó­hivatali vezető elszámolását. A pénzbeszedő jutalékát 5 %-ról 7 % r a emelte a választ­mány. — Márciusi ünnepélyek. A Kat. Kör és a bencés főgimnázium márciusi ünnepélye a gimnázium dísztermében a jövő vasárnap délután 5 órakor kezdődik. Az ünnepély programmját lapunk jövő számában közöljük. — A Pápai Református Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat a főisk. ének- és zenekar közre­működésével március 15-én esti fél 7 órakor a városi szinházban 1848 március 15-ikének évfordulója alkalmából emlékünnepélyt ren­dez. A honvédszobornál délelőtt 11 órakor tartandó ünnepély műsora: 1. Himnusz. Köz­ének. 2. Március idusán. Irta Bakó Béla. Szavalja Keserű Géza IV. é. pn. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Szabó Imre íőisk. szenior, a képzőtársulat ifjúsági elnöke. 4. Talpra ma­gyar! Szavalja Tóth Sándor VIII. o. t. 5. Szózat. Közének. A színházi ünnepély műsora: 1. a) Bihari ].: Bercsényi nótája, b) Rákóczi­induló. Előadja a főiskolai zenekar Tóth La­jos főisk. ének- és zenetanár vezetése mellett. 2. Március Idusán. Irta és szavalja Bakó Béla T. é. pn. 3. Üj kuruc nóták. Férfikarra átirta Tóth Lajos. Előadja a főisk. énekkar Tóth Lajos főisk. ének- és zenetanár vezetésével. 4. Ocskay Brigadéros. Történeti szinmű 4 felvonásban. Irta Herczeg Ferenc. Előadják a ref. kollégium növendékei helybeli úrileá­nyok közreműködésével. A színházi ünnepély után a Griff-szállóban táncmulatság lesz. — Takarékpénztári közg-yülés. A Pápa városi és vidéki Takarékpénztár márc. 1-én tartotta közgyűlését Baranyai Zsigmond el nöklete alatt. A részvényesek nagy szám­ban jelentek meg a gyűlésen és egyhangú helyesléssel fogadták el a dr. Kende Ádám ügyész-titkár által előterjesztett évi jelentést és zárószámadást, mely az intézetnek jelen­tékeny fejlődését mutatja. A 84.618 K 66 f tiszta nyereségből minden részvéayre 32 K osztalék jut, s emellett jelentékeny összeggel 27.414 K 68 f-rel gyarapítják a tartaléktőkét, mely immár túlhaladja a 400.000 K-át. A felügyelő-bizottság tagjaivá újból megválasz­tották Schwarcz Vilmost és dr. Hoffner Sán­dort az igazgatóság, továbbá Bélák Lajost, Langráf Zsigmondot és Marton L. Ignácot a felügyelő-bizottságba. A felügyelő-bizottság póttagjai lettek Pfeiffer Ignác és Tauber Géza. — A pápai ipartestület a jegyzői állásra vonatkozó pályázati hirdetményt oda módosítja, hogy a választás nem folyó hó 22-én, hanem folyó hó 29-én lesz megtartva. Kérvények folyó hó 22-ig adhatók be; a később érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. — A Pápa városi vöröskereszt választmány í. évi március hó 9-én délután 5 órakor a Pápai Takarékpénz­tár dísztermében közgyűlést tart. — A vármegyei Népszövetség folyó hó 10-én tart gyűlést Veszprémben. Mint halljuk, a legközelebbi gyűlést Pápára ter­vezik, ahol részletes programmját fogják megállapítani a teendőknek. — Vörheny az iskolákban. A bencés főgimnázium II. osztályában egy vörheny­beteg akadt; az említett osztályban néhány napig szünetelni fog az előadás, míg a fer­tőtlenítést végre nem hajtják. Hasonló ok miatt az apácák összes iskoláiban sem tar­tanak előadást a hét folyamán. — Köszönetnyilvánítás. A Pápai Takarékpénztár az irgalmasrendiek kórházi céljainak támogatására 120 koronát volt szi­ves adományozni, amiért az irgalmasrend kórházigazgatósága hálás köszönetét nyilvá­nítja. — Döntvény a városok nyugdij­szabályrendeletéröl. Olvasóink előtt nem ismeretlen, hogy a város képviselőtestülete a mult évben a város nyugdíjszabályrendeletét — a jogügyi-bizottság törvénymagyarázata alapján — elvetette azzal az indokolással, hogy az 1912. LV1II. t.-c. csak azokat a vá­rosokat kötelezte nyugdíjszabályrendelet al­kotására, amelyek még ilyennel nem rendel­keznek. így gondolkodott Fehértemplom vá­j ros jogügyi-bizottsága Dsida Lajos polgár­mester nyugdíjazása alkalmával, amikor a polgármester nyugdíját, régi nyugdíjszabály­zata szerint 2000 kcronában állapította meg, holott a polgármester 4320 korona nyugdíjat igényelt. Ez még 1913. év első felében tör­tént, amikor is az egész ügy felebbezés foly­tán a közigazgatási bíróság elé került. Ebben a vitás ügyben, szintén a mult esztendőben, a közigazgatási biróság egy olyan döntést hozott, mely nem teszi többé vitássá, hogy kötelesek-e azok a városok is uj nyugdíj­szabályzatot készíteni, amelyek ilyennel már régebb idő óta rendelkeznek. A közigazga­tási-bizottság ugyanis Dsida Lajos ügyében egyelőre csak a régi nyugdíjszabályrendelet szerint állapította meg a nyugdíjat, fentar­totta azonban a közigazgatási biróság a tiszt­viselő számára azt a jogot, hogy amidőn le­telik az egy év (már t. i. az 1913. év) ame­lyen belül a város köteles lesz régi nyugdíj­szabályrendeletét az állami nyugdíjtörvény­nek megfelelően átalakítani, akkor ezen uj városi nyugdíjszabályzat alapján kérheti az illető tisztviselő az őt megillető nyugdíjössze­get. Amint ebből látszik, az 1913. LVII1. t.-c. idevonatkozó része minden városra egyfor­mán kötelező, nem pedig csak egyesekre, amint azt a mi jogügyi-bizottságunk is hely­telenül magyarázta. — A Leányegyesület ma esti előadá­sának műsora: 1. Mikor az udvari szobák dalolnak. Irta Y Tincenti Gábor. Szavalja Kohn Irma. 2. Liszt Soireés de Vienne. Zongorázza Kis Károly. 3. Felolvasást tart Szépről Vár­helyi Izsó. 4. Chopin fantasie Impromtu, Cuse Dovell Hexentanz. Zongorázza Schischa Hed­vid. 5. Műdalok, énekli Freundienst Mariska, zongorán kiséri Klein Jolán. 6. »Fáni orvos­sága« színdarab. Előadják: Klein Jolán, Fi­scher Edith, Breier Gyula, Sauer Oszkár, Révész Viktor. — Kezdete 8 órakor. — Tüzesetek. Szombaton, február 8-án éjjel fél 12 órakor a Vakbottyán-utcában Istenes Mihálynak néhány szekérnyi kazala leégett, valószínűleg gyújtogatás következté­ben. Alig 14—15 óra múlva, pár házzal odébb kigyulladt Farkas Jánosnak Pacsirta­utcai háza. Le is égett teljesen. A gyújtogató ismeretlen. Mindkét esetben a tűznek loka­j lizálása ügybuzgó tűzoltóinkat dicséri. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. febr. 27 —márc. 7-ig. Született: Bencze Mihály és neje Paumann Juli­ánná leánya: Juliánná. — Baranyay György és neje Popovics Anna fia: György. — Gyi­móthy Ferenc és neje Cserkuti Juliánná fia: József. — Perl Mayer és neje Tausik Irma fiai: Jenő és Pál. — Nagy Pál és neje Ka­rácsony Mária leánya: Olga. Házasságot kötöttek : Bondi Zsigmond és Nuszbaum Ella. Halálozás: Fejes Károly napszámos 71 éves, tüdő­tágulás. — Szabó Pál koldus 76 éves, el­aggulás. — Nagy Miklósné Badics Mária 53 éves, rák. — Noszlopi József cseléd 45 éves, bélrák. KÖZGAZDASÁG. Tavaszi fagy ellen. Hogyan védekezzünk a tavaszi fagy ellen a szőlőben, hogyan a gyümölcsösben ? A szőlőben leginkább azáltal védekez­hetünk a korai fagy ellen, ha a metszés ide­jét minél későbbre toljuk ki. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a korai metszésnél a ta­vaszi meleg a rügyeket csakhamar kicsalja, amelyek után a hirtelen beálló fagyok kö­vetkeztében elpusztulnak. A késői metszés­nél a vesszőknek csak felső rügyei hajtanak ki s fagynak is ni; mig az alsó rügyek, me­lyek akkor még alusznak, épségben marad­nak és kihajtás után megfelelő termést is hoznak. Nem baj az, hogy a későn metszett tőke hosszú ideig könnyezik. Azt a táperőt, amit a tőke a hosszas könnyezés következ­tében látszólag elveszít, gyökerei utján a földből magába szívja s ezáltal a megkíván­tató erőhöz jut. A gyümölcsöst a tavaszi fagytól azáltal óvhatjuk meg, ha arra törekszünk, hogy a fákban a nedvkeringés minél későbben in­duljon meg. Ássunk e célból mély gödröt a fa tövében, töltsük meg a gödröt a gyürríöl­csösben megmaradt hőmennyiséggel és ta­karjuk ezt be a kiásott földdel. Mivel igy a fa gyökerei hidegben tartatnak, a nedvkerin­gés a szokottnál későbben indul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom