Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-11-01 / 44. szám

1914 október 18. PAPA ÉS VIDÉKE. 5. Városi közgyűlés. — 1914 október 26. — A hét elején, hétfőn délután fél 4 órakor rendkívüli közgyűlése volt Pápa város képviselőtestületének. Napirenden nyolc tárgy szerepelt: az 1913-ik évi gyámtári számadások, a telekkönyvi betétszerkesztési munkálatokra 5000 K összeg megszavazása, a kolera elleni védekezésre szintén 5000 K megszava­zása, a hadbavonult városi tiszti- és segédszemélyzet fizetésének kiszolgál­tatása, — azok helyettesítése és díja­zása, indítvány a hadiadó kivetése iránt, özv. Krancsák Józsefné kérelme, illető­ségi ügyek. Részletes referádánk a következő: Mészáros Károly polgármester pont léi 4 órakor nyitotta meg az ülést, miután a megjelenteket üdvözölte, a felveendő jkönyv hitelesítésére Baranyai Zsigmond, Böhm Samu, Molnár István, Kerpel Gusztáv és Somogyi József v. képviselőket kérte fel. A mult ülés jkönyve felolvastatván, minden módosítás nélkül tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy Gyúk Nándor v. képviselőtestületünk tagja okt. 10.-én elhunyt. Indítványozza, hogy em­léke jkönyvben örökíttessék meg s a gyá­szoló családnak a képviselőtestület mély rész­véte nyilváníttassék. A képviselőtestület a bejelentést fájdalmas érzéssel fogadta s az indítványt egyhangúlag elfogadta. Elnöklő polgármester napirendretérés előtt bejelenti, bogy a vármegye törvény­hatósági bizottsága néhai Oszvald Dániel alapítványáról kiállított alapítólevelet, továbbá a hadbavonultak segélyezésére megszavazott nem ragyoghatnak a csillagok. S eléjük tar­totta fekete szárnyát, íekete hátát és fényü : ket belopta saját szemébe. Árnyék, korom­sötét, húzódott végig alatta a földön . . . Szürkületkor elfáradt a röpte. Lomhán lebe­gett s csak az őrület lángja villogott szemé­ben élénken. S észrevette a körötte kitágult végtelen légmezőn a büszke sasokat s a fehér galambokat. Mert jöttek rajban. Erősen, félelem nélkül. Fegyverek villantak meg a madárfejeken. Kinyúltak a körmök. S össze­gabalyodott a levegő minden szárnyasa. Hullottak a fehér, a fekete, a zöld s a piros tollak. Hullott közben-közben egy-egy erős sötét vércsepp. Forrón tűzött a nap, de ezen is gőzölgött a kiontott vércsepp. S átesett egy egész világon. Le a földre, meleg emberi arcokra s kezekre. . . Minden csepp emberre esett, mert összegyűltek az emberek, mint Istentisztelet idején, sürü rajokban. Dörgött-zengett a messze róna. Hosszan futó árkokban élők és holtak keverten feküdtek. Vágtató lovak ugrottak táguló orrlyukkal fényes szuronyok­nak. Hosszú kardok kigyóztak az izzó leve­gőben s lángos pallosként csaptak le a szembenállókra. S azok ettől csendben elfe­küdtek. Uj napok gyúltak az égen iszonyú dörejjel és száz halált szórtak a rónára. Messziről, közelről úgy hangzott, mintha ha­talmas égi viharban szakadatlanul dobolnának. S a dobolástól emberi szivek dobogása ki­aludnék, vagy piros rózsák fakadnának . . . (Folyt, köv.) Ele. 12000 korona felhasználása tárgyában hozott ! képviselőtestületi határozatot jóváhagyta. Napirend. Az 1913. évi gyámtári számadások. Pápa város árvaszéke beterjeszti a f. é. gyámtári számadásokat. A képviselőtestület a számvevőileg és az árvaszék teljes ülésé­ben átvizsgált és helyesnek talált számadást elfogadja, tekintve, hogy 15 napi közszem­lére történt kitétel után ellene észrevétel nem érkezett be. Számadókat a szokásos óvások fenntartása mellett a számadások terhe alól felmenti s a számadásokat s mér­leget a vármegye alispánja utján a belügy­miniszterhez felterjeszteni rendelte. A telekkönyvi betétszer­kesztési munkálatokra 5000 korona megszavaztassák. A képviselőtestület elhatározza, hogy tisztelettel megkeresi a veszprémi kir. Tör­vényszék elnökét hogy a helyszínen foga­natosítandó azonosítási munkálatok meg­kezdését elrendelni szíveskedjék és ezen munkálatok költségeire 11 szavazattal 6 sza­vazat ellenében kimondotta, hogy 5000 K-t megszavaz, mely összeget a pápai takarék­pénztártól 7%-os kamatra kölcsönkép fel­veszi. A kolera elleni védekezésre 5000 korona megszavazása. A v. tanács javasolja, minthogy a kolera hazánk több községében fellépett, habár szórványosan is, de a háború nyomában tömegesen szokott fellépni, ezen pusztító kór ellen a képviselőtestületnek minden lehetőt meg kell tenni már most, hogy ennek fel­lépése vagy tovaterjedése megakadályoztas­sák. Minthogy a köztisztaság fentartása, a fertőtlenítő személyzet alkalmazása, fertőt­lenítő gép beszerzése, fertőtlenítő szerek be­vásárlása, a járványkórházban alkalmazott ápolók jelentékeny összegbe kerülnek, a képviselőtestület egyhangúlag kimondja, hogy a kolera elleni védekezésre 5000 K-t meg­szavaz, mely összeget a pápai takarékpénz­tárból 7%-os kölcsönkép veszi íel. A jár­ványkórházból kihelyezett beteg katonák el­helyezésére a Perutz testvérektől bérbevett Bánóczy-major épületeire vonatkozó szerző­dést egész terjedelmében elfogadták. A hadbavonult városi tiszti­és segédszemélyzet fizetésének, kiszolgáltatása, — azok helyet­tesítése és díjazása. Az állandó választmány azt javasolja, hogy a hadbavonult városi tisztviselőkre az állami tisztviselőkre nézve előirt eljárást al­kalmazzák. Azok, akik nem tiszti rangban szolgálnak, csorbítatlanul kapják fizetésüket a várostól, ellenben azok, kik tiszti rangban szolgálnak, a városnál élvezett fizetésüknek egyharmadát és a városi és tiszti fizetésük közötti különbözetet kapják. Dr Kende Ádám a tiszti rangban szolgálóknak is a teljes fizetésüket óhajtja megadatni. Dr Fehér D. az áll. vál. javaslatát fogadja el. Kéri a pol­gármestert, hogy a hiányzó munkaerőt, kü­lönösen a fogalmazói osztályban, önkéntes jelentkezőkkel pótolja. Végül a közgyűlés az áll. választmány fent ismertetett javaslatát fogadta el. A helyettesítéssel járó költségek fedezésére egyhangúlag 2000 K-t szavazott meg a közgyűlés. Hadiadó. Nemes Marcell budapesti ügyvéd in­dítványt terjesztett be hadiadó kivetése iránt, melyből az árvák, bénák, sebesültek segé­lyezhetők volnának. Az áll. választmány el­fogadásra ajánlja az indítványt azzal, hogy a hadbavonultak mentessenek fel a hadiadó fizetése alól. Dr Löwy László szerint hadiadó Nemes Marcell indítványa nélkül is lesz. Dr Fehér Dezső nagyon helyesnek tartja az indítványt, a polgárság így nagyobb mér­tékben járul hozzá az államterhekhez. Indít­ványozza, hogy ezen új adó, személyes jö­vedelmi viszonyokat figyelembe vevő prog­resszív vagyoni adó legyen. Becsey Ferenc pártolja Dr Fehér indítványát s itt kockáz­tatta meg azt a szerencsétlen megjegyzését, mivel lapunk más helyén foglalkozunk. Dr Kende Ádám a tanács javaslatát pártolja. Végül a közgyűlés Dr Fehér Dezső indít­ványát fogadta el 16 szavazattal 11 szavazat ellenében. Özv. Krancsák Józseíné kérelme. Özv. Krancsák Józsefné nyugdíjilletmé­nyét az állami nyugdíjtörvény alapelvei sze­rint kéri megállapítani, mely szerint őt 1600 K nyugdíj, 320 K gyermeknevelési pótlék illeti meg. Kéri e különbözetnek részére történő kiutalását. Az áll. választmány a kérelmet elutasítani javasolja, mert a városi nyugdíj­szabályzattal ellenkezik. Dr Kende Ádám nem fogadja el az áll. választmány javaslatát. A város szolgálatában megrokkant, lelkiismere­tes tisztviselő családját nem szabad nyomor­ban hagyni. A 600 K különbözetet kegydíj címén kéri megadni az új nyugdíjtörvény életbeléptéig. Dr Hoffner Sándor szerint amit nem adtunk meg már több izben, nyugdíj címén, most kegydíj címén se adjuk meg. Legyünk konzekvensek. Dr Scheiber Jenő kivételeket nem ismer. Böhm Samu meg­szavazza a 600 K-ás kegydíjat.' Dr Kende felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy folyamodó »nem a nyugdíját kéri megálla­pítani«, hanem kér, mit, ha nem volna rá szüksége, bizonyára nem tenne. Baldauf G. évről-évre szavazná meg az említett kegy­díjat. Baranyay Zsigmond az áll. választmány javaslatát fogadja el. Végül polgármester szavazásra bocsájtja a három indítványt s a közgyűlés 12 szavazattal 6 ellenében az áll. vál. javaslatát fogadta el. Városi költségen gondozott sebesültek. A polgármester jelenti, hogy a város 56 ágyat rendezett be sebesült katonák szá­mára. Minthogy azonban a járványkórházat, a benne felállított 31 ággyal e célra nem fordíthatja, 25 ágy maradt meg e célra a női kórházban. A városi költségen gondozott és még ezután gondozás alá veendő sebesült katonák költségeinek fedezéséről gondos­kodni kell, az áll. vál. azt javasolja, hogy a jéggyár jövedelmét e célra fordítsák, mihez a közgyűlés egyhangúlag hozzá is járult. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom