Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)
1914-10-25 / 43. szám
1914 szeptember 27. PÁPA ÉS VIDÉKE 5. nemsokára jön a vonat és hoz, biztosan hoz sebesülteket. Megvárom Őket, a »Hősöket«. Egyszer csak óriási sikoltozás, káromkodás lármája csapja meg a fülemet; futok a gyönyörűséges csarnok felé, borzalmas látvány: 2 — 3 fiatal erőből folyik, dül a piros vér. Mi az oka? kérdezősködöm. Ittak, berúglak és vaszari virtus szerint bicskáztak. Én most nem biztam ennek a virtusnak következményeiben, hanem érdeklődtem az indító oka iránt. Mert hallottam az egyik sebesülttől, hogy milyen csúnya dolog, hogy ma is magyar a magyart bántja, pusztítja. Annyit megtudtam, hogy az Erzsébet-városrész egyik — a rendőrség által is lebujnak jellemzett — korcsmájában ittak a regruták és egy ablak betöréseért folyt négy legény vére. Városunk rendőrkapitányához volna egy kérésem ! Zárassa be vasár- és ünnepnap az ilyen fajta mulatóhelyeket, különösen ezen Erzsébet-városit, ajánlom jóakaró figyelmébe, mely ellen már vagy ötször tett jelentést rendőrségünk — kihágás ellen — és már több izben kiürítették a korcsmahelyiséget és bezáratták. Ne adjon alkalmat ezen gazdaságilag is nehéz viszonyok között meggondolatlan fiatalságunknak, hogy duhajkodhassanak. Egyszer már legyen rend e város falain belül is. Augusztus elején falragaszokon lett városunk közönsége felhíva, hogy a »Polgárőrségei'« megalakítsuk. Akkor jelentkezett is 60 önfeláldozó lelkes polgárunk, köztük 48 olyan, ki katona, sőt csendőr is volt fiatalabb korában. Mint értesültem, ezen polgárőrség megalakult körültekintőleg s a vezetők alapos és pontos munkájukat elvégezvén írásban a hivatalos fórum, a nagytekintetü városi tanács elé terjesztették. Pont. A pont azt jelenti: ha valami gondolatot irásba foglalok, végére pontot teszek. Mivel azt akarom jelezni, hogy az egy befejezett teljes dolog és vége. A polgárőrséget is megcsinálták, volt vezető, nyilvántartó és 61 résztvevő. Az ő szervezésüket jóváhagyás végett a v. tanács elé terjesztették. Pont. Azóta éppen 2 hónapja s a mi érdemes városi tanácsunk még csak válaszra sem méltatta azon 61 polgárt, | kik önként, mindenféle kapacitálás nélkül, ' szivük sugallatát követve, vállalkoztak a rend fentartására úgy nappali, mint éjjeli szolgálatra, hogy mi, az itthonmaradottak nyugodtan hajthassuk fejünket álomra. És még csak egy sor választ sem kaptak. Kérem és kérdezem a tekintetes városi tanácsot, hova került ezen akta? Polgárőrség ! 1. Szervezte először 2—3 értelmes polgárunk, — hogy ma r aug.-ban miért nem lépett életbe? megmondja a tek. városi tanács! 2. Szervezte a városi rendőrkapitány, — hogy miért nem valósult meg, talán megmondja a rendőrkapitány úr. 3. Városunk polgármestere hivta fel a közönséget, azóta értésünkre lett adva, hogy a rendőrkapitányság parancsa alá nem fog tartozni, azonban jelentkezni lehet a városi főjegyzői irodában. — Olvastam már, hogy jelentkeztek úgy nappali, mint éjjeli szolgálatra és ma, október 25-én még sincs polg.őrség! Mi az oka? Talán illetékes helyről kapunk egy nyilatkozatot!? HÍREK. Az ívlámpák fényujjaikat belegubancolták a ködbe. Vonalas lett a köd, amerre benyúltak, mintha fésű rendezte volna szép rendekbe. A haj szokott így finoman elomlani. S ráomlottak a ködök a városra. Az aszfaltot kifényesítették, a faleveleket könnyesen lecsókolták. S hoztak ezer üzenetet lehulló falevelekkel az emberekről. Beszélt minden levél. Sárgán, haloványan. A hir, mely ajkaikról pergett, könnyekben ázott hir volt. S nyeltek a szemek. Mert az ilyen hírt, a levélhullató hireket, csak szemmel lehet felfogni. Meg a szivvel. S amaz könnyes lesz tőle, ez fájó. Akiről meg a hírt hozták, megtörtszemű, sárga, sárba tiport. Különös sárba. Aszfalton csillogó, tükröző sárba. ívlámpa ujjaival végigsimított sárba. Dicsőséges szép halált igérő sárba. S ez a sár megmozdult tőle. Előbb lábak szaladtak rajta végig. Életet járó, kemény lábak. Aztán álmok nőttek ki belőle Ívlámpák fényénél. S az álmok életet ontottak. Itt gazdag kalászokat, ott dobogó sziveket. Másutt ölelő karokat, tüzes szemeket, gyermekgügyögést. S mindent, ami szép, ami csak álomszülötte lehet. S hulltak, hulltak a lombok a sárba. Hoztak ezer üzenetet lehulló falombok sáppadt emberekről. Meséltek holtakról s láttak élőket. Láttak nagy állomást, messze elfutó fekete sineket, üreges fekete kocsikat. Kocsik előtt tolongó embereket, kik hullott falevelek fölött egyek lettek s álmodtak. Belenéztek egymás szemébe s a ködben ujjasan sugárzó Ívlámpák fényébe. S felgyuladt lelkükben a tüz. Magasztos, egeket verő, hullott falevélben álmokat álmodó lélek, melynek ereje az ajkon nótában csattant ki. Búsongó, könyörgő, panaszló; reménykedő, templomi harangzugásokban érzett dallamokban. Imában fonódtak össze tőle a szemek és nézések s mély sóhajok keltek. Mert lehullott lombokon, ködben sugárzó Ívlámpák fényében közelebb van a halál s az élet, a sóhaj és a könny, a fájdalom s a mindent átölelő remény . . . (1. e.) — Igazgatói kinevezés. Kriszt Jenó' esperes-plebános, egyházkerületi tanfelügyelő' f. évi szeptember 25.-én kelt felterjesztésében felhozottak alapján a Bibornok Megyéspüspök Úr Oeminenciája Grátzer János pápai rk. tanítót a pápai rk. elemi iskola igazgatójává kinevezte azon utasítással, hogy a ker. tanfelügyelő az igazgatóval a hitvallást az Úr oltáránál letétesse, ami a Mindenszentek napján tartandó 9 órai szentmise alatt történik meg. — Katonai kinevezések. Őfelsége Sibrik Györgyöt és szentgyörgyi Jablánczy Ervint, a Ludovika Akadémia végzett növendékeit a pápai 7-ik honvéd-huszárezredhez hadnagyokká nevezte ki. — A Felsővárosi Kath. Olvasókör ma, vasárnap este 7 órakor összejövetelt tart egy kis ünnepély keretében, amelyen annál inkább kéri az elnökség a tagok megjelenését, mivel véglegesen meg kell beszélni a sebesültek befogadására szükséges intézkedéseket. — Széptóth János nyugalomban. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Széptóth János, rk. elemi fiúiskolánk munkás, érdemes tanítóját saját kérelmére november l.-ével nyugdíjazta. Széptóth János 42 évig munkálta buzgalommal és lelkesedéssel a nevelés szent ügyét. Ebből a 42 évből 17 évet töltött városunkban a rk. hitközség szolgálatában. A tanítók munkájáról, amely Magyarországban különösen elsőrangú fontossággal bir, már elég frázis és cikk hangzott el. Nem akarjuk azokat mind ismételni. Széptóth János is évtizedeket töltött a tanítói pályán. Mint tanító lelkiismeretes szorgalmas munkásságával kivívta magának a tanítványok szeretetét s a szülői: bizalmát és háláját. Szives előzékenységeért, szeretetreméltó modoráért nagyrabecsüli őt mindenki, aki csak ismeri. Hog) 7 mily lelkesedéssel szolgálta a nevelés ügyét, mutatja az a szép elhatározása is, hogy dacára ő november 1.-én nyugdíjba vonulhatna, illetve a tanítói teendők végzésétől felmentetne, igaz hazafisággal szolgálni fogja önként tovább is a hitközséget a háború tartama alatt s tanítani fog. E hazafias elhatározása különösen dicséretreméltó most, midőn a hitközségnek 4 tanítója teljesít fegyveres szolgálatot s nagy szükség van tanerőre. Életrajzi adatai a következők: Felső-Eörsön (Zala m.) született 1852 május 26.-án. Elemi tanulmányai elvégzése után Veszprémben VI gimn. osztályt végzett, majd a tanítóképzőt végezte el részben a csurgói állami, részben a pécsi kath. tanítóképzőben. Első állomáshelye Marcali volt, hol 1872-től 1873-ig működött. Majd 1873-tól 1874-ig Tótszentpálon, 1874—75-ig Sásdon, 1875—76-ig Dombováron, 1876—78-ig a b.füredi Erzsébet-Szeretetházban, 1878-ban Siófokon, 1878—80 ig Paloznakon, 1880—86-ig Sár-Egresen, 1886—8S-ig Előszálláson, 1888tól 1893-ig Tápén, hol mint tanító és mint jegyző működött. Jegyzői oklevelét Szekszárdon nyerte. Később Tápé megszűnt nagyközség lenni, mint tanító ismét visszament Paloznakra, hol másodizben 1893—97-ig működött. A pápai rk. hitközség szolgálatában 1897 szeptember 1 óta működik. — Hitközségi költségelőirányzat. Kalmár Károly, rk. hitközségi főgondnok már elkészítette az 1915. évi hitközségi költségelőirányzatot s szétosztotta az iskolaszéki tagok között. A költségelőirányzat szerint a jövő évi kiadás 49.375 K 98 fillér, bevétel 24.968 K 45 fillér, iskolai adóval fedezendő 24.407 K 53 fillér. Az 1915. évi iskolai adót 20 QU-ban javasolja megállapítani. — Takarékosság". A képviselőtestület a költségvetés tárgyalása alkalmával az irodai költségeknél a legnagyobb takarékosságot rendelte el. A v. tanács a képviselőtestületi határozat folytán meghagyja a jegyzői iroda vezetőjének, hogy a többszörösítéseket ne nyomda, hanem a város sokszorosító gépén készíttesse. Egyidejűleg felkéri a tanonciskola, a városi és állami ovoda, továbbá a községi elemi iskola, a női kórház, Szladik-árvaház vezetőjét, hogy a fűtést és világítást ellenőrizzék s igyekezzenek a legnagyobb takarékosságot kifejteni.
