Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-06-21 / 25. szám

1914 junius 21. PAPA ÉS VIDÉKE. 3. ségénél kérelmezze. Ha ezt teszi Halász kezdettől fogva, úgy minden konfliktus elmaradt volna a Munkáspénztár és az Irgalmasrend között. Ha pedig nem bizott a kórház vezetőségében, miért nem fordult dr. Domonkoshoz ? Dr. Domonkos a pénztárnak is orvosa, aki, mint ilyen a Pénztárnak érdekeit is szivén hordja. De Halász Mihálynak nem kell a békés kiegyenlítés útja. O vádol tovább is; vádolja felterjesztésében a kórházat, hogy abban »a beteg fürdőt csak nagyon ritkán, tiszta ruhát és fűtést pedig sohasem kap«; vádol olyan vádakkal, amelyek felett egyszer a bíróság s egyszer a közigazgatási bizottság már Ítéletet mondott. Mindebből láthatja a nagyközönség, hegy Halász Mihály munkája aknamunka, amelynek nem lehet más célja, mint hogy az Irgalmasrend kórháza a nyilvánosság előtt befekítessék s működése lehetőleg megbénítassék. A Munkásbiztosító Pénztár, mint mindenütt, Pápán is rossz kezekre van bizva, azért nagyon megérett a reformra. Egyet mindenesetre sajnálni lehet; azt, hogy dr. Hán 23760/14 számú leiratát, mikor a közigazgatási bizottság Határozata már egy hét -óta kezében volt, a polgármester is aláirta. Városi közgyűlés. — 1914 junius 15. — A hét elején, hétfőn délután 3 órakor rendkívüli közgyűlése volt Pápa város képviselőtestületének. A közgyűlés ötödik pontja a ny. házak kinos ügye volt. A belügyminiszter ujabb megfontolás tárgyává tétette az ügyet. A v. tanács azt javasolta. hogy béke és a nyugalom helyreállítása céljából vegye meg a város e házat s használja föl más célra. De a közgyűlés túlnyomó része napirendre tért fölötte. Tizenkét ember adta be szavazatát a tanács javaslata mellett, ellene yo. Hol voltak a katolikus városi képviselők, holott lapunk legutóbbi számában erre külön is felhívtuk figyelmüket. Mi tartotta vissza őket e ránk nézve oly fontos ügy megvitatásától? Nemtörődömség ? Vagy unják már? Mikor térünk már magunkhoz ? Ha így gondolkozunk a jövőben is, ha csak ennyire viseljük szivünkön igaz ügyünket, akkor nem várhatunk soha mást, mint folytonos kudarcot. * Részletes referádánk a következő: Mészáros Károly polgármester néhány perccel 3 óra után nyitotta meg az ülést, miután a megjelenteket üdvözölte, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lőwy László, Legény Ferenc, Becsei Ferenc, Jilek Ferenc, Braun Ármin v. képviselőket kérte fel. Majd bejelentette, hogy a villanytelep felügyelőbizottsága a katonai kincstártól egy teherautomobilt szerzett be 16.500 K-ért. A polgármester bejelentése után a v. főjegyző a mult ülés jegyzőkönyvét olvasta fel, amelyet hitelesnek nyilvánítottak. Napirend előtt. Dr. Lőwy László kérdi a polgármestert, olvasta-e a Pápai Hirlapban nemrég megjelent közleményt, mely egy röpiratot ismertetett, miben a vármegyék arányos beosztásáról lévén szó, a pápai járást Győr vármegyéhez csatolná, mely vármegye Moson vármegyével egyesítve lenne s így Győr-Moson vármegye nevet kapná. Kérdi továbbá a polgármestert, hogy e fontos kérdés megvitatását célszerűnek tartja-e egy közgyűlés tárgysorozatába felvétetni. A polgármester megigéri, hogy e kérdést a legközelebbi közgyűlés napirendjén kitűzi, hogy mindenki legjobb belátása szerint hozzászólhasson. Dr. Lakos Béla, miután a következő közgyűlésen alig lehet jelen, már most kifejti álláspontját Győr vármegyéhez való átcsatolásunk tárgyában. Gazdasági és geográfiái szempontból ellensége az átcsatolásnak. »Kis halat megeszi a nagy hal«. Az Antalháza puszta elcserélése ügyében szólal fel. Hirlapban olvasta, hogy a v. tanácsot most az Antalháza pusztának a Hodoska pusztával való elcserélése íoglalkoztatja, mert a Hodoska puszta közvetlen a város szomszédságában fekszik s így alkalmas gyárak és ipartelepek létesítésére. Dr. Lakos szerint pedig vicinális vasút mellé gyárakat sehol sem építenek. Kéri a v. tanácsot, hogy Antalházát vagy parcellázza, vagy adja el, de a cserébe ne menjen bele. A polgármester válaszában kijelenti, hogy a közgyűlés utasította a v. tanácsot, hogy a parcellázásról tegyen jelentést. A v. tanács pedig azt javasolná, nem volna-e előnyösebb elcserélni a Hodoska pusztával. A Győrhöz való átcsatoláshoz nem szólhat hozzá, de újból ígéri, hogy e kérdést a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi. Napirend. Városi képviselők választására jogosultak összeírása. A v. főjegyző felolvassa a tanács javaslatát a városi képviselők választására jogosult választók névjegyzékének összeállítására és az igazoló választmány megalakítására. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja a v. tanács által ajánlott bizottságokat s az igazoló választmányt. Úgyszintén elfogadja a közgyűlés a legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1915. évre szóló névjegyzékének kiigazítására kiküldendő bizottságot is. A hidak teherbírásának megállapítása és osztályozása. A kereskedelmi miniszter az új közúti hidszabályzat értelmében a hidak teherbírásának megállapítását és osztályozását rendelte el. A v. főmérnök e rendeletnek eleget téve felolvassa javaslatát a város határában levő törv. hatósági utakról, melyeket véleményez I. rendű útnak, melyek 20 tonnás gőzekét megbirnak, s melyeket tart II.-od rendű útnak. Ez utak jelzőtáblákkal látandók el, hogy a gőzekék ezeket elkerülhessék. A jelentést és javaslatot a közgyűlés egész terjedelmében elfogadja. Dr. Lakos a Gyimóti-utnak a kovácsháznál való minél előbbi kiszélesítését kéri, hogy minél előbb elejét vegyük egy megtörténendő szerencsétlenségnek. A polgármester megigérte a kérelem teljesítését. A Lajos-utca megnyitása. A Lajos-utca megnyitását a Somlaiutig elvben már elhatározta a közgyűlés régebben. Most újból felszinre került e kérdés olyformán, hogy ez utca utolsó házában lévő szennyvizet és csapadékot nem lehetett levezetni s a szomszédos Bóday-íéle kertet is elöntötte. A pénzügyi-bizottság ennek a viznek az elvezetéséről egy vízlevezető árok huzatásával kivánt gondoskodni, mely indítványát az áll. választmány is magáévá tette. Halász Mihály azt indítványozza, hogy úgy a pénzügyi-bizottság, valamint az áll. választmány javaslatát ne íogadja el a közgyűlés, hanem a szükséges területek kisajátításával az utcát nyittassa meg. Becsei Ferenc felhivja a közgyűlés figyelmét ez utca második házában levő pipagyárra, melynek udvarán gyúlékony holmik vannak s tüzeset alkalmával e zsákutcától menekülni sem lehetne. Vízvezeték sincs ez utcában leíektetve. Nem venné lelkiismeretére egy ember tűzhalálát sem, azért az összegért, mibe ez utca megnyitása kerül. Dr. Hoffner Sándor szerint csak utcarendezés esetén van joga a városnak kisajátítani s a város utcarendezési terve még nincs jóváhagyva. Van az útban egy ház, melyért 16.000 K-t kérnek. Ily nagy összegre nincs fedezet, mikor egész sereg járdaügy fedezet hiányában elintézetlenül hever. Révész Arnold főmérnök szerint nem kell bevárni az utcarendezési terv jóváhagyását, mert a Lajos-utcan megnyitása az 1912ben elfogadott s jóváhagyott régi térképen már szerepel. Barthalos István örömmel jött el a mai ülésre e pont miatt. Szerinte magánszerződésekkel is el lehetett volna már ez ügyet intézni. Sajnálja, hogy e fontos kérdés csak így ötlegszerüleg merült fel újra, azt hitte, hogy kész tervvel rendelkeznek már. Muli József még közlekedési akadályok miatt is sürgeti a megnyitást. Dr. Kende Ádám ismerteti az ügy régebbi adatait. 1912-ben megkérdeztettek az érdekeltek, Horváth és Tálos tulajdonosok. Tálos kertjének csak egy kis csücske szükségeltetik az utcanyitáshoz, de ő e kis részt semmi árért sem volt hajlandó eladni, csak az egész házát 16.000 K-ért. Horváth 8.000 K-t kért. E túlköveteléssel szemben a város a kisajátítást kimondta 1913-ban. Tálos e határozat ellen fellebbezett, de fellebbezését a vármegye elutasította. Tehát most újból határozni fölösleges, mert van jogerős határozat a kisajátításra vonatkozólag, csak utasítani kell a v. tanácsot, hogy e határozatot hajtsa végre. A kérelem fölött nem lehet most dönteni. Jogos-e a panasza ? hogyan lehet rajta segíteni ? ezekről mind először meg kell győződni. Végül a polgármester szavazásra tette föl a kérdést s a közgyűlés a pénzügyi-bizottság és az áll. választmány javaslatát elvetette s Halász Mihály indítványát fogadta el s kimondta, hogy a Lajos-utca megnyitásával szükséges Tálos- és Horváth-féle telkek azonnali kisajátítását a v. tanács rendelje el. Belügyminiszteri leirat a bordélyházak ügyében. A polgármester jelenti, hogy a belügyminiszter utasította a várost, hogy a bordélyházak ügyét ujabb megfontolás tárgyává tegye. Ismerteti a rk. hitközség által megindított mozgalmat s beterjeszti a v. tanács javaslatát, amely a béke és nyugalom helyreállítása céljából azt indítványozza, hogy vegye