Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-05-10 / 19. szám

4. PÁPA ES VIDÉKE 1914 május 10. polgártársaink erkölcsi közömbösségén, a nevelés kényes ügye iránti érzéketlenségén, akciónk hajótörést szenvedett. A két felsőbb fórum: a vármegye törvényhatósága és a belügyminiszter azonban méltányolta sérelmünket, nekünk adott igazat. Mivel egy helyi lap velünk szemben folyton okmányokat emleget, álljon itt szórul-szóra a vármegyei törvényhatóság és a belügyminiszter hivatalos leirata. 31 mb—1914 30—1914. szám. Pápa r. t. város képviselőtestülete 1913. évi november hó 22.-én tartott rendkívüli közgyűlésében 223 jkv—1913. szám alatt hozott azon véghatározatát, mellyel kimondta, hogy a bordélyházak elhelyezése tárgyában 92 jkv—1813. szám alatt hozott jogerős közgyűlési határozatát továbbra is fenntartotta, továbbá mellyel utasította a város tanácsát, hogy a hivatkozott számú közgyűlési határozatot a legszigorúbban hajtsa végre és pedig úgy, hogy még a bordélyüzlet tőszomszédságában levő bordélyos magánlakásán se engedélyezzen a Korona-utca felől ablakot és ajtót, — a hivatkozott városi képviselőtestületi közgyűlési véghatározat ellen dr. Ujváry Endre, Kelemen Krizosztom s társai, Kriszt Jenő, Karner Rezső s társai pápai lakosok által beadott fellebbezések s a vonat- : kozó összes iratok kíséretében törvényhatósági felülbírálás végett beterjeszti. A vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye állandó választmányának javas- ! latától eltérőleg kérdéses ügyben a következőkben határozott: Véghatározat, A vármegye törvényhatósági bizottsága a fellebbezésnek helyt adva 96 szavazattal 22 nem szavazattal szemben 74 szótöbbséggel, Szűcs Zoltán megyebizottsági tag indítványának elfogadása mellett, Pápa r. t. város képviselőtestületének kérdéses ügyben 223 kgy—1913. szám alatt hozott s a fentiekben ismertetett véghatározatát megsemmisíti és utasítja Pápa r. t. város képviselőtestületét, illetve tanácsát, hogy a hivatkozott városi képviselőtestületi közgyűlési véghatározat ellen beadott fellebbezésekben felhozott indokok a bordélyházakról 18,464—1909. szám. alatt megalkott jogerős vm. szabályrendeletben foglalt rendelkezések figyelembe vétele mellett Pápa városi bordélyházak elhelyezésének ügyét tegye ujabbi megfontolás tárgyává s arra vonatkozólag hozzon ujabbi határozatot. Ezen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a íellebbezés a m. kir. belügyminiszterhez címezve, Pápa r. t. város polgármesterénél adható be. Indokok : Kérdéses ügyben a fentiek értelmében kellett határozni, mert a vármegye törvényhatósági bizottsága Pápa r. t. városában a bordélyházaknak az Irhás-közben való elhelyezését, tekintve, hogy ezen rendelkezés által Pápa városában a bordélyházak a város egyik legnagyobb és legrégibb nőnevelő intézetéhez még az eddiginél is közelebb he- 1 lyen nyernének elhelyezést, közerkölcsiség szempontjából s különösen a leánygyermek nevelésnél szem előtt tartandó s nagyfontosságú a körültekintés, megengedhetőnek nem tartja. Miről a vármegye törvényhatósági bizottsága a vonatkozó összes iratok kiadása mellett Pápa r. t. város polgármesterét további megfelelő eljárás végett s ennek utján fellebbezők képviseletében dr. Ujváry Endre, Kelemen Krizosztom, Keresztes Józset, Kriszt Jenő és Karner Rezső pápai lakosokat térti vevény mellett jelen véghatárözatának közlésével értesíti. Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1914. évi március hó 9.-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. M. kir. belügyminiszter. 78077/XIII. f. 1914. sz. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma 7998—1914. Tárgy: Pápa r. t. városben bordélyházak elhelyezése. Veszprémvármegye közönségének. Veszprém. Törvényhatósági bizottsága 1914. évi március hó 9.-én 31 mb. 30/914. számú véghatározatával megsemmisítette Pápa r. t. város képviselőtestületének a bordélyházak elhelyezése tárgyában 92 jkv. 1913 és 223 jkv. 1913 "szám alatt hozott véghatározatait és utasította a képviselőtestületet, illetve a város tanácsát, hogy a bordélyházaknak a városban való elhelyezése ügyét tegye újabbi megfontolás tárgyává és arra vonatkozólag újabb határozatot hozzon. Ezt a véghatározatot Pápa város közönsége nevében Mészáros Károly polgármester, továbbá Ferenczi Antal és társai pápai lakósok fellebbezése következtében fölülbírálván, indokainál fogva helybenhagyom, annyival is inkább mert az elsőfokú határozat alaki szempontból kifogás alá esik azért is, mert bordélyház nyitásra és tartásra engedélyadása nem a város képviselőtestülete, hanem az érvényben levő 1248 jkv. 18464—909. sz. szabályrendelet második szakasza értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik. De érdemi szempontból is kifogás merül föl az elsőfokú határozat ellen azért, mert a bemutatott térképek alapján elfogadható volt az eljárás során benyújtott panaszok és fellebbezésekben foglalt az az állítás, hogy a bordélyházak egyike az Irhás-utcának már a Korona-utcára ís áthajló egyik telkére van tervezve. Ezen terv miatt az iratokból megállapíthatólag felmerült sok panasz folytán, a másodfokú határozat helybenhagyása utján megkívántam adni a lehetőséget arra nézve, hogy a szóbanforgó bordélyház nyitásra és tartásra vonatkozó engedély az Irhás-utcának nem jelenleg tervezett, hanem távolabb eső részére adathassék ki, illetve, hogy a vitás kérdés esetleg ily módon való megoldása megfontolás tárgyává tétethessék. Erről a vármegye- közönségét a 7998. számú alispáni felterjesztés mellékleteit visszaküldve, további eljárás végett értesítem. Budapest, 1914. április 27.-én Sándor János s. k. belügyminiszter. De sajnos, e két döntés csak papiros-eredmény, csak aranyfüst, csak — mondhatjuk — komédia, melyen a helyi hatóság egyszerűen túltette magát, a ny. házakat mégis sérelmes helyükre telepítve. Ügy »vakulj magyar» kedvéért be vannak rakva a Koronai-utcai ny. ház ablakai és kapuja, de hogy nem unják-e meg s nem rázzák le e kellemetlen és jövedelem-csökkentő zárkát az ablak- és kapunyitással, azt bajos elhinni. Azt se felejtsük, hogy a jelenlegin kivül még más két Korona-utcai ház is ki volt szemelve ny. háznak. S csak igaz az a közmondás, hogy ami halad, az nem marad! Még megérjük s talán nem is oly sokára, hogy két, esetleg három ny. ház terpeszkedik a Korona-utcában. A mostani egyet is megjósoltuk, nem hittek nekünk. A többit is megjósoljuk. Most sem hisznek?! No, de ha már megakadályozni nem tudjuk a megakadályozhatatlant, arra kérjük a városatyák valamelyikét: tegyen tisztelettel indítványt a közgyűlésen, hogy megfelelő számú, kormányozható és veszély nélkül használható mono- és biplánok szereztessenek be az iskolába j á r o, k ísebb-nagyobb leánykák százai számára, hogy a ny. házak megkerülésével látogathassák iskolájukat. A modern iránt nem érzéketlen városunk biztosan helyt fog adni jogos és korszerű óhajának. Bocsássanak meg k. olvasóink, eddig is csak kénytelenségből tettük, a jövőben igyekszünk egyáltalán nem untatni önöket e városunkat szégyenítő témával. A patronázs-egyesület megalakulása. Vasárnap d. u. 3 órakor ódon városházunk dísztermében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében történt meg a pápai patronázs-egyesület megalakulása. Jelen volt jótékonyságáról ismert, mindnyájunk szeretetét biró grótnénk, Esterházy Pálné Őméltósága, ki városunk minden jótékonysági mozgalmának lelkes támogatója, s a gyermeknapok agilis rendezője. A Patr.-egyesület orsz. szövetségének képviseletében dr. Ruffi Pál helyett — ki időközben megbetegedett — az igazságügyminiszter kiküldöttjeként a budapesti tudományegyetem kiváló tanára, dr. Angyal Pál országoshirü büntetőjogász jelent meg. A gyűlést dr. Fürst Sándor kir. jbiró^ a fiatalkorúak birája — ki a pápai patronázsegyesület megalakításának kezdeményezője volt — nyitotta meg, s meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd pedig rövid, tartalmas beszédben ismertette a patronázs (pártfogó) szó jelentését, a patronázs-egyesületek hivatását és az összejövetel azon célját, hogy a patronázs-egyesületet Pápán megalakítsa. Ezután dr. Angyal Pál hatalmas szép beszédben fejtegette azt a nemes, lélekemelő munkát, amit a patronázs-egyesületek a társadalom és az állam javára kifejtenek a romlásnak kitett környezetben élő, vagy züllésnek