Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-08-24 / 35. szám

272. PÁPA ES VIDÉKE. 1913 augusztus 10. Értesítők. VII. A paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek pápai tanítónőképző-intézetének értesítője az 1912--1913. tanévről. Első helyen az értesítőben az 1912—13. isk. év történetéhez fűződő adatokat találjuk. Felvétetett az intézetbe 117 rendes tanuló. Az iskolai év szept. 8-ikán ünnepélyes »Veni Sancte«-vel és az igazgató megnyitó, buzdító beszédével vette kezdetét. Október 2., 3., 4. napjain kirándulást rendeztek a Balaton­vidékre és egy egész napot töltöttek Vesz­prémben. Október, nov., dec., márc. és jun. hónapok különböző napjain hazafias és egy­házi ünnepélyeket tartottak, melyek között legkiemelkedőbb volt a bibornok-püspök tiszteletére rendezett, nagyszabású jubileumi ünnepély. A tanári testület 12 tagból állott. Magától értetődik, hogy az intézet vezető­ségének kiváló gondját képezte a növendé­kek vallás-erkölcsös nevelése. És amellett, hogy a növendékek vasár- és ünnepnapokon szentbeszédet hallgattak, a női lélekre külö­nös befolyást gyakorló szerénység és aláza- j tosság erényeinek elsajátítása is egyik fő­törekvésük volt. Szépen virágzott az intézet­ben a Mária-kongregáció, melynek 103 távollevő és 70 rendes tagja volt. Blazovich Jákó bencés tanár, Stromberger Gizella főnöknő és Büchler Charitas irg. nővér állot­tak az élén. A Mária-kongregáció tagjai nem csupán a vallás-erkölcsi élet mélyítésén fára­doztak, hanem más irányban is, pl. a szegény gyermekek felruházása körül, vagy a jó sajtó i érdekében, igen üdvös tevékenységet fejtet­tek ki. Az egészségügyi állapot nem volt a legkifogástalanabb. Ennek az volt az oka, hogy egynémely orvosi bizonyítván}'' elhall­gatta a növendékeknél lappangó bajokat. Azért a jövőben csak azok a növendékek vétetnek fel, akiket az intézeti orvos csak­ugyan erős-, egészségeseknek találand. Az intézetben nevezetes újítás történt. A főépület meghosszabbíttatott 14 méterrel két emeletes magasságban. Ezáltal 1 közös nappali szobát, 1 rajztermet, 1 fizikai és kémiai előadó termet, 1 gyakorlóiskolát és végül 2 betegszobát nyert az intézet. Dr. Vértessy Gyula kir. tanfelügyelő kétszer látogatta meg az intézetet. A tanügyi főliató­ság, egyházmegyei főtanfelügyelő, világi tan­felügyelő és az intézeti kormányzat után a tanári személyzet következik, melynek az élén dr. Ujváry Endre igazgató áll. Kivüle 7 ren­des tanárnő (irg. nővérek), 2 óraadó (világi zenetanárnők) és 1 tanár (orvos) szerepel. Ezeket követi a tanítónő-növendékek névsora. Beiratott az I. osztályba 37, vizsgá­latot tett 36, a II. osztályban 33, a III.-ba beiratott 23, vizsgázott 22, a IV.-ben vizsgá­latot tett 24. A felvett növendékekről szóló kimuta­tás, azok jelentkezése és felvétele, anyanyelve, életkora, illetősége, a szülők társadalmi állása szerint, következik. Az egyes osztályokban használt tankönyvek után a könyvtárak, neve­zetesen a tanári és az ifjúsági könyvtár ismer­tetése található. A szertár szépen gyarapodott. Bőven ismerteti az értesítő ezután az elvégzett tananyagot osztályonkint, valamint az írásbeli dolgozatokat. A gyakorlati tanítás sikeres volt. A III. osztályban minden növendék legalább kétszer tanított az év folyamán, a IV. osztályban a kidolgozott tanítási egységek száma: 139. Közli az értesítő a képesítői tételeket a gyakorlati tanításból. A statisztikai kimu­tatásban láthatjuk, mily eredménnyel tanul­ták a növendékek az egyes tantárgyakat. E tekintetben a gazdaságtan, kézimunka, zene és a hittan vezetnek. A tanképesítő vizsgá­latok Írásbeli tételeit a bennlakókra, valamint a künnlakókra vonatkozó Rendszabályok követik; továbbá a tanítónőképző-intézetbe lépni óhajtók számára való Értesítés. A pol­gári iskoláról szóló Tájékoztatás-sal záródik a dr. Ujváry Endre által összeállított értesítő. Miket nem érünk még meg! Miket nem érünk meg ebben a szeren­csétlen esztendőben I A babonás lélekben a 13-as számtól való rettegés még nagyobb lesz, hogy az 1913-iki esztendő annyi meg­próbáltatást hozott az országra. A legszebb reménnyel indultunk neki az esztendőnek és juliusi zivatarok, égiháboruk, orkánok, felhő­szakadások, esőzések, árvizek tönkretették a gazdát. A Küküllő, a Szamos, a Tisza, a Maros és más kisebb' folyók és patakok száz és száz virágzó falut juttattak koldusbotra és oly nagy az ínség, hogy az erőtlen, a kiiosz­tott, az adósságban amúgy is nyakig vergődő nyomorán az államhatalomnak és a társa­dalomnak egymással versenyezve kell enyhí­tenie. Dehát ahol az elemek romboló pusztí­tása teszi tönkre a veríték árán szerzett emberi munkát, ott Dárius kincse sem lenne elég a sorscsapás megváltoztatására. Mikor a közjótékonyság az emberek nagy tömegéhez segítő kézzel nyul, rendszerint piszkos ügyek lesznek belőle. Nem is kell a messinai földrengésekre rámutatni, ahol a helyi bizottság kezén eltűntek az európai adományok, mert hiszen nálunk is van példa — nem is egy — a kisebb visszaélésekre. Nálunk a közjótékonyság fillérei nem sikkad­tak el, de megtörtént, hogy hatósági segély­nyújtás mellett egy-egy hivatalosan éhezőnek, Ínségesnek mondott felsegítési alany a maga közsegítségét — takarékpénztári betéteinek a gyarapításaira szánta. Ez történt néhány éve Hódmezővásárhelyen, amint azt annak idején hivatalosan megállapították. Vigyázzunk, nehogy újra az ilyen és hasonló eset elkövetkezzék. Jól tudjuk azt, hogy ekkora csapást enyhíteni emberi köte­lesség; de a jótékonykodás jegyében való derűre-borúra minden embert segíteni-akarás vészes következményekkel járhat. Az ilyen általános pénzosztogatáskor a csavargók, a naplopók, a könnyen és munka nélkül meg­élni akarók a hangosak és elsők, a jótékony­ságnak pedig a szemérmes nyomort és Ínsé­get kell meglátnia, amely nem szól, nem követel és elrejtőzik, mint erdőszélén az ibolya, de ha az ilyen nyomort megszünte­ted, az államnak és társadalomnak hasznos, munkás tagot szereztél, mig az előbbivel magadra szabadítottad az élősködők számát. Nagy és általános szükség tehát a köz­jótékonyság szabályozása és felette szüksé­ges, hogy mikor az államhatalom gyakorol közjótékonyságot, támogassa a társadalom is. Mert éppen a hatósági szervek nem eléggé finomak s idejök sincs rá, hogy a közsegítés munkáját jól teljesítsék. Az ilyen pénzoszto­gatásból éppen azok az előbb említett sze­mérmes ínségesek nem kapnak, mert a ható­ság a maga felkészültségével az elrejtőzködő szemérmes Ínséget nem látja meg. Itt jelent­kezik aztán nagy feladata a társadalomnak. És ma, mikor a feministák oly hangosan kö­vetelik jogaikat, szeretnők látni őket ebben a szép munkában. Hiszen a nők finom lelkü­letük és ösztönükkel különösen hivatottak arra, hogy felismerjék az igazi, leplezett nyo­mort. A hatóság, melyet az akták tornya ugy is nyom, még akkor sem lenne arra képes, ha Argus szeme volna is. Magyar véreink pusztulásáról, talpra­állításáról van szó. És ezt bármily kiterjedt jótékonykodó akcióval el nem érhetjük. Ellenben a becsületes munka alkalmainak megteremtésével sokat segíthetünk. Ebben pedig már a hatóságnak is van tennivalója. HÍREK­— Tanítói gyűlés. A Veszprém-Egy­házmegyei Róm. Kat. Tanitó-Egyesület f. évi aug. hó 27-én és 28-án központi bizottsági és képviseleti nagygyűlést tart. A napirend fontosabb tárgyai: 1. Az egyhuzamos tanítás pedagógiai és szociális oldalait tekintve, meg­valósítható-e faluhelyen. Előadók: Végh Győző zirci és Ponauer Emil nagygörböi tanító. 2. A kántortanítók tisztán kántori illetményei­nek, a mai megélhetési viszonyokhoz mért rendezése s ezzel kapcsolatban a felekezeti tanítók fizetésrendezéséről legújabban hozott orsz. törvény rövid ismertetése. Előadó: Sza­bady Sándor, tótszentpáli tanító. 3. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója. Előadó Nyers Imre, zalaszántói tanító. 4. A »Gondviselés« és »Tanítók Háza« ügyének tárgyalása. 5. Tiszt­újítás. — E gyűléseken a Pápa-Csóth Esp. Ker. Tanítói Kör részéről Süle Gábor köri elnök, László Géza alelnök és Grátzer János tanítók vesznek részt. — Szinházi jelentés, örömmel vettük a hirét, hogy dr. Patek Béla, a győri színház igazgatója, teljesen újjászervezett és meg­nagyobbított társulatával f. hó 30-án kezdi meg városunkban az öt hétre terjedő szini­évadot. A megnyitó előadás lesz: »Eva« nagy­operette, 3 felv. Az első vasárnap mind­két előadás énekes slágert igér: d. u. iél­helyárakkal a kacagtató »Limonádé ezredes«, este a pompás »Cigányprímás« operette ke­rül szinre, hétfőn pedig a »Kaméliás hölgy« lesz az első drámai előadás. Ezekre az elő­adásokra, melyekben Mezei Margit, Sebes­tyén Rózsi, Rózsahegyi Ilonka, Fábián Linka, Berkes Ilona (szóval öt új énekesnő), Szigethy Andor, Nagy Imre (két új komikus), Lantos Ferenc, Földessy Imre és Hurella Irén (az új hősnő) mutatkoznak be. Jegyek már pén­teken d. e. 10 órától kezdve válthatók. — A Pápai Leányegyesület festmény és kézimunka kiállításának ünnepélyes meg­nyitása f. hó 31-én délelőtt 11 órakor lesz és naponta délelőtt 10—12 óráig és délután 3—6 óráig lesz nyitva. Belépődíj 40 fillér. A kiállítandó tárgyak 27. és 28-án délelőtt 10—12-ig, délután 3—6-ig az egyesület helyiségébe küldendők (Fő-utca 14).

Next

/
Oldalképek
Tartalom