Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-08-24 / 35. szám

272. PÁPA ES VIDÉKE. 1913 augusztus 10. Értesítők. VII. A paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek pápai tanítónőképző-intézetének értesítője az 1912--1913. tanévről. Első helyen az értesítőben az 1912—13. isk. év történetéhez fűződő adatokat találjuk. Felvétetett az intézetbe 117 rendes tanuló. Az iskolai év szept. 8-ikán ünnepélyes »Veni Sancte«-vel és az igazgató megnyitó, buzdító beszédével vette kezdetét. Október 2., 3., 4. napjain kirándulást rendeztek a Balatonvidékre és egy egész napot töltöttek Veszprémben. Október, nov., dec., márc. és jun. hónapok különböző napjain hazafias és egyházi ünnepélyeket tartottak, melyek között legkiemelkedőbb volt a bibornok-püspök tiszteletére rendezett, nagyszabású jubileumi ünnepély. A tanári testület 12 tagból állott. Magától értetődik, hogy az intézet vezetőségének kiváló gondját képezte a növendékek vallás-erkölcsös nevelése. És amellett, hogy a növendékek vasár- és ünnepnapokon szentbeszédet hallgattak, a női lélekre különös befolyást gyakorló szerénység és aláza- j tosság erényeinek elsajátítása is egyik főtörekvésük volt. Szépen virágzott az intézetben a Mária-kongregáció, melynek 103 távollevő és 70 rendes tagja volt. Blazovich Jákó bencés tanár, Stromberger Gizella főnöknő és Büchler Charitas irg. nővér állottak az élén. A Mária-kongregáció tagjai nem csupán a vallás-erkölcsi élet mélyítésén fáradoztak, hanem más irányban is, pl. a szegény gyermekek felruházása körül, vagy a jó sajtó i érdekében, igen üdvös tevékenységet fejtettek ki. Az egészségügyi állapot nem volt a legkifogástalanabb. Ennek az volt az oka, hogy egynémely orvosi bizonyítván}'' elhallgatta a növendékeknél lappangó bajokat. Azért a jövőben csak azok a növendékek vétetnek fel, akiket az intézeti orvos csakugyan erős-, egészségeseknek találand. Az intézetben nevezetes újítás történt. A főépület meghosszabbíttatott 14 méterrel két emeletes magasságban. Ezáltal 1 közös nappali szobát, 1 rajztermet, 1 fizikai és kémiai előadó termet, 1 gyakorlóiskolát és végül 2 betegszobát nyert az intézet. Dr. Vértessy Gyula kir. tanfelügyelő kétszer látogatta meg az intézetet. A tanügyi főliatóság, egyházmegyei főtanfelügyelő, világi tanfelügyelő és az intézeti kormányzat után a tanári személyzet következik, melynek az élén dr. Ujváry Endre igazgató áll. Kivüle 7 rendes tanárnő (irg. nővérek), 2 óraadó (világi zenetanárnők) és 1 tanár (orvos) szerepel. Ezeket követi a tanítónő-növendékek névsora. Beiratott az I. osztályba 37, vizsgálatot tett 36, a II. osztályban 33, a III.-ba beiratott 23, vizsgázott 22, a IV.-ben vizsgálatot tett 24. A felvett növendékekről szóló kimutatás, azok jelentkezése és felvétele, anyanyelve, életkora, illetősége, a szülők társadalmi állása szerint, következik. Az egyes osztályokban használt tankönyvek után a könyvtárak, nevezetesen a tanári és az ifjúsági könyvtár ismertetése található. A szertár szépen gyarapodott. Bőven ismerteti az értesítő ezután az elvégzett tananyagot osztályonkint, valamint az írásbeli dolgozatokat. A gyakorlati tanítás sikeres volt. A III. osztályban minden növendék legalább kétszer tanított az év folyamán, a IV. osztályban a kidolgozott tanítási egységek száma: 139. Közli az értesítő a képesítői tételeket a gyakorlati tanításból. A statisztikai kimutatásban láthatjuk, mily eredménnyel tanulták a növendékek az egyes tantárgyakat. E tekintetben a gazdaságtan, kézimunka, zene és a hittan vezetnek. A tanképesítő vizsgálatok Írásbeli tételeit a bennlakókra, valamint a künnlakókra vonatkozó Rendszabályok követik; továbbá a tanítónőképző-intézetbe lépni óhajtók számára való Értesítés. A polgári iskoláról szóló Tájékoztatás-sal záródik a dr. Ujváry Endre által összeállított értesítő. Miket nem érünk még meg! Miket nem érünk meg ebben a szerencsétlen esztendőben I A babonás lélekben a 13-as számtól való rettegés még nagyobb lesz, hogy az 1913-iki esztendő annyi megpróbáltatást hozott az országra. A legszebb reménnyel indultunk neki az esztendőnek és juliusi zivatarok, égiháboruk, orkánok, felhőszakadások, esőzések, árvizek tönkretették a gazdát. A Küküllő, a Szamos, a Tisza, a Maros és más kisebb' folyók és patakok száz és száz virágzó falut juttattak koldusbotra és oly nagy az ínség, hogy az erőtlen, a kiiosztott, az adósságban amúgy is nyakig vergődő nyomorán az államhatalomnak és a társadalomnak egymással versenyezve kell enyhítenie. Dehát ahol az elemek romboló pusztítása teszi tönkre a veríték árán szerzett emberi munkát, ott Dárius kincse sem lenne elég a sorscsapás megváltoztatására. Mikor a közjótékonyság az emberek nagy tömegéhez segítő kézzel nyul, rendszerint piszkos ügyek lesznek belőle. Nem is kell a messinai földrengésekre rámutatni, ahol a helyi bizottság kezén eltűntek az európai adományok, mert hiszen nálunk is van példa — nem is egy — a kisebb visszaélésekre. Nálunk a közjótékonyság fillérei nem sikkadtak el, de megtörtént, hogy hatósági segélynyújtás mellett egy-egy hivatalosan éhezőnek, Ínségesnek mondott felsegítési alany a maga közsegítségét — takarékpénztári betéteinek a gyarapításaira szánta. Ez történt néhány éve Hódmezővásárhelyen, amint azt annak idején hivatalosan megállapították. Vigyázzunk, nehogy újra az ilyen és hasonló eset elkövetkezzék. Jól tudjuk azt, hogy ekkora csapást enyhíteni emberi kötelesség; de a jótékonykodás jegyében való derűre-borúra minden embert segíteni-akarás vészes következményekkel járhat. Az ilyen általános pénzosztogatáskor a csavargók, a naplopók, a könnyen és munka nélkül megélni akarók a hangosak és elsők, a jótékonyságnak pedig a szemérmes nyomort és Ínséget kell meglátnia, amely nem szól, nem követel és elrejtőzik, mint erdőszélén az ibolya, de ha az ilyen nyomort megszünteted, az államnak és társadalomnak hasznos, munkás tagot szereztél, mig az előbbivel magadra szabadítottad az élősködők számát. Nagy és általános szükség tehát a közjótékonyság szabályozása és felette szükséges, hogy mikor az államhatalom gyakorol közjótékonyságot, támogassa a társadalom is. Mert éppen a hatósági szervek nem eléggé finomak s idejök sincs rá, hogy a közsegítés munkáját jól teljesítsék. Az ilyen pénzosztogatásból éppen azok az előbb említett szemérmes ínségesek nem kapnak, mert a hatóság a maga felkészültségével az elrejtőzködő szemérmes Ínséget nem látja meg. Itt jelentkezik aztán nagy feladata a társadalomnak. És ma, mikor a feministák oly hangosan követelik jogaikat, szeretnők látni őket ebben a szép munkában. Hiszen a nők finom lelkületük és ösztönükkel különösen hivatottak arra, hogy felismerjék az igazi, leplezett nyomort. A hatóság, melyet az akták tornya ugy is nyom, még akkor sem lenne arra képes, ha Argus szeme volna is. Magyar véreink pusztulásáról, talpraállításáról van szó. És ezt bármily kiterjedt jótékonykodó akcióval el nem érhetjük. Ellenben a becsületes munka alkalmainak megteremtésével sokat segíthetünk. Ebben pedig már a hatóságnak is van tennivalója. HÍREK— Tanítói gyűlés. A Veszprém-Egyházmegyei Róm. Kat. Tanitó-Egyesület f. évi aug. hó 27-én és 28-án központi bizottsági és képviseleti nagygyűlést tart. A napirend fontosabb tárgyai: 1. Az egyhuzamos tanítás pedagógiai és szociális oldalait tekintve, megvalósítható-e faluhelyen. Előadók: Végh Győző zirci és Ponauer Emil nagygörböi tanító. 2. A kántortanítók tisztán kántori illetményeinek, a mai megélhetési viszonyokhoz mért rendezése s ezzel kapcsolatban a felekezeti tanítók fizetésrendezéséről legújabban hozott orsz. törvény rövid ismertetése. Előadó: Szabady Sándor, tótszentpáli tanító. 3. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója. Előadó Nyers Imre, zalaszántói tanító. 4. A »Gondviselés« és »Tanítók Háza« ügyének tárgyalása. 5. Tisztújítás. — E gyűléseken a Pápa-Csóth Esp. Ker. Tanítói Kör részéről Süle Gábor köri elnök, László Géza alelnök és Grátzer János tanítók vesznek részt. — Szinházi jelentés, örömmel vettük a hirét, hogy dr. Patek Béla, a győri színház igazgatója, teljesen újjászervezett és megnagyobbított társulatával f. hó 30-án kezdi meg városunkban az öt hétre terjedő sziniévadot. A megnyitó előadás lesz: »Eva« nagyoperette, 3 felv. Az első vasárnap mindkét előadás énekes slágert igér: d. u. iélhelyárakkal a kacagtató »Limonádé ezredes«, este a pompás »Cigányprímás« operette kerül szinre, hétfőn pedig a »Kaméliás hölgy« lesz az első drámai előadás. Ezekre az előadásokra, melyekben Mezei Margit, Sebestyén Rózsi, Rózsahegyi Ilonka, Fábián Linka, Berkes Ilona (szóval öt új énekesnő), Szigethy Andor, Nagy Imre (két új komikus), Lantos Ferenc, Földessy Imre és Hurella Irén (az új hősnő) mutatkoznak be. Jegyek már pénteken d. e. 10 órától kezdve válthatók. — A Pápai Leányegyesület festmény és kézimunka kiállításának ünnepélyes megnyitása f. hó 31-én délelőtt 11 órakor lesz és naponta délelőtt 10—12 óráig és délután 3—6 óráig lesz nyitva. Belépődíj 40 fillér. A kiállítandó tárgyak 27. és 28-án délelőtt 10—12-ig, délután 3—6-ig az egyesület helyiségébe küldendők (Fő-utca 14).