Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-07-27 / 31. szám

27. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1913 junius 15. a legfontosabb életkorban! Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyemfonódák mellett épített munkásnő otthonok által. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130,000 koronába került, a győri otthon 240 leány számára 200,000 koronába, a komáromi egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pan" csóván és Mohácson is terveznek hasonló otthont az ottani fonodáknál. A gyermekmenhelyen kivül a Liga, az árvaszékek és még magánosok is küldenek gyermekeket az otthonba. A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a leányok étkezése kitűnő, testsulyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesitik és őket felváltva a konyhában is alkalmazzák. A munkás leányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordítanak, keresetük egyéb részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként ugy, hogy már 4—5 év után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük és igy könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasitási alapítványok is elősegítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanítható munkaerőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyáltalában a munkásnő otthonok fenntartásához semmivel nem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendelkezésükre. Az elhagyott gyermekeknek ilyképpen bérfizetésre járó munkára való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stb. szabadítja fel jelentékeny anyagi áldozatok alól, hanem magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak. A jelentés igen komoly aggodalmat keltő jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét. Szerinte most országszerte szerveznek otthonokat anélkül, hogy azokban a munkásnők érdekei kellőképen meglennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az otthonokban — miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra — külön törvénnyel biztosítsa a munkásotthonokban a gyermekvédelmet. Ha azokra a szomorú külíöldi példákra gondolunk, amelyek bebizonyították azt, hogy mindenütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legsúlyosabb visszaélésekre vezetett, mig az állam erélyesen közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj Pálnak ugy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek törvényes védelme érdekében irott szavaihoz, amely védelem — a jelentés hangjából ítélve — nagyon sürgősnek látszik. Hirdessen saját érdekében a mi lapunkban. IRODALOM. »Magyar Kultura«. Ez a kitűnő társadalmi és tudományos szemle a szünidei hónapokban kettős füzettel jelenik meg, vagyis julius és augusztus havában csak egy-egy szám jelenik meg. A folyóirat első kettős száma most jelent meg páratlanul gazdag és érdekes tartalommal; egész sorát közli a magasnivóju, aktuális tanulmányoknak és egyéb közleményeknek. A tartalomból külön kiemeljük dr. Bozóky Géza rendkívül érdekes és tartalmas cikkét, melyben a »Polgári házasság« első husz évét ismerteti. Ezenkívül különös figyelmet érdemel a gróf Tisza István és a magyar katolicizmus viszonyát tárgyaló közlemény, amely mélyjáratú jellemzését adja a politikai viszonyoknak. Az új szám részletes tartalma a következő: Tanulmányok: Az egyházi vagyon eredete és jellege Magyarországon. Dr. Erdélyi László. A polgári házasság első husz éve. Dr. Bozóky Géza. Nőmozgalom és feminizmus. Dr. Giesswein Sándor. A magyar katolicizmus megszervezése. Dr. Mester János. S. I. Tárca: A látomás. Balassa Imre. Paizs és kard. Szemlék és kritikák és Napló cimü rovatok számos aktuális följegyzéssel és kisebb közleménnyel. »Népújság« és »Képes Hirlap«. Politikai, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. A nép kezébe ennél jobb lapot nem adhatnánk. Ajánlólevélnek talán elég lesz, ha elmondjuk, hogy Huszár Károly, dr. Vass József és dr. Molnár István az irói, akik köré a munkatársak egész serege csoportosul. Hetenként 24 oldalra terjed. »Katolikus kántor« kat. egyházzenei szaklap. A Katolikus Kántorok Országos Szövetségének hivatalos közlönye. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én mindenkor kottamelléklettel. Felelős szerkesztők: ifj. Büchner Antal esztergomi főszékesegyházi karnagy és Luspay Kálmán egri rk. tanító. — Kiadja: Az Egri Nyomda-Részvénytársaság. — Előfizetés fél évre 5 korona. Nevezett szaklap most lépett a második félévébe és a nagy körültekintéssel, kétségkívül mindig a legmelegebb kartársi szeretet jegyében szerkesztett szaklap mindenképen rászolgált arra, hogy a katolikus kántorok, karnagyok, orgonisták, egyházi zenészek támogassák. Egyetlen szaklap sem dicsekedhetik annyi és a szakteret illetőleg oly kitűnő munkatársakkal, mint a »Katolikus Kántor«. A karnagyok közül, eltekintve, hogy a szerkesztő esztergomi karnagy, magában véve is a legelsők között áll a szaktekintélyek dolgában, itt találjuk a csornai, kassai, nagyváradi, rózsahegyi, szatmári, nyíregyházai trencséni, stb. karnagyokat, a kántorok közül pedig Ujházy, Erdélyi, Fiák, Halmos, Jósvay, Molnár, Szappanos, Jelinek, Tibor, Lengyel, Rudassy, Véber, Zámbó, Szatmári stb. A julius 15-én megjelent 14-ik szám fényes kiállításban quasi ünnepi szám gyanánt Bogisich Mihály esztergomi v. püspök, praelatus kanonok, az Országos Magyar Cecilia Egylet elnökének, az elsárgult régi Codexek és nyomtatott könyvek lapjain fenmaradt százados emlékű templomi énekek tudományos kutatójának és megfejtőjének 50 éves papi, irói és zeneszerzői jubileuma alkalmából a nevezetes férfiú 2 arcképét és életrajzát hozza Több értékes cikk, búcsúztatók és hirek után pedig a most sajtó alatt levő Tornyay Ferenc mányi plébános és Luspay Kálmán egri tanító szerkesztésében és kiadásában megjelenő 2 szólamu egyházi ima- és énekkönyvet ismerteti. Hírek. — Változás a ferenerendíeknél. Az Esterházy grófi család nemeslelküségéből 1680-ban alapított ferencrendi zárdában az elmúlt hét folyamán nagyjelentőségű esemény ment végbe; elköltöztek a régi lakók, hogy helyeiket azoknak adják át, akik a legutóbbi rendi káptalan intézkedése folytán iderendeltettek és akik hivatva lesznek elődeik munkáját, a saját és embertársaik lelkiüdvének munkálását folytatni. A hir, hogy távozniok kell, leginkább őket lepte meg és nem egy fájdalmas érzést váltott ki szivükből; de meglepett mindannyiunkat is — barátaikat, testvéreiket és általuk szeretettel gondozott híveiket — akik a már bekövetkezett eseményre még csak gondolni sem tudtunk. A pápai kat. közönség elismerését és háláját eléggé bizonyítják azok a könyek, melyeket távozásuk alkalmából érettük ejtettek; a mi elismerésünket és szeretetünket pedig vezetőcikkünk tolmácsolja. Az áthelyezett szerzetesek közül Ujfalussy László, Pichler Pál és Magáth Maximus Érsékujvárra, Szitányi Ferenc Körmöcbányára, Horváth Zefirin Nyitrára és Kalina Gergely Felsősegesdre került. A pápai zárda új, szigorított szabályok szerint élő tagjai csütörtökön érkeztek meg. Összesen öten vannak. Névszerint: Horváth József házfőnök, Heidinger Jenő helyettes házfőnök, továbbá Molnár Marián, Kumanovics Guidó és Tagscherer Titus rendi tagok. Üdvözöljük szent Ferencnek fiait, városunk új jövevényeit és azt kívánjuk, hogy működésüket a lelkek megújulásának minél több, minél áldásthozóbb sikere kisérje. — Kránitz püspök aranymiséje. A veszprémi káptalan érdemes tagja, Kránitz Kálmán cymei fölsz. püspök, székesegyházi éneklőkanonok, augusztus hó elsején ünnepli aranymiséjét a németországi Arenberg búcsújáró helyen. Ünneplésének módja rávall a nemeslelkü főpap szép jellemére: minden külső fény és ünnepeltetés elől kitért, s csak két meghitt emberét, Vurglich Ágoston felsőőri prépostot és Szentes Anzelm dr. zirci perjelt vitte magával e hó 16-án kezdődő, messze útjára; megtakarított vagyonából azonban 175 ezer koronányi alapítványt tett keresztény kulturális célokra. Kránitz püspök még Zircen tartózkodott, mikor a sajtó nyilvánosságra hozta alapitványait. — Templombúcsu. Tegnap, szt. Anna napján volt az alsóvárosi templomunk védszentjének az ünnepe. A buzgó hivek nagy sokasága megtöltötte a csinos templomot, ahol 9 órakor Rássy Paulin ciszt. rendű, pécsi főgimn. tanár prédikált szent Annáról, mint a jó anyák mintaképéről, aki anyja volt a bold. Szűz Máriának. Utána pedig Kriszt Jenő esperes mutatta az ünnepi szentmisét az itthon vakációzó papnövendékek segédletével. Az ünnepi vesperást Varga Sándor káplán tartotta d. u. 2 órakor. — Itt megjegyezzük, hogy szt. Anna a veszprémi egyházmegyének is védőszentje.