Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-03-02 / 10. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1913 március 16. pompás, lényes előadással, aminek fényes bizonyítéka a gyakran fölhangzó orkánszerü taps. Tar Zoltán Ízlését dicséri a gyönyörűen összeállított revü. Ezzel a két esttel a Jókai kör a legteljesebb mértékben meg lehet elé­gedve. Egyet azonban őszintén sajnálunk és nem hallgathatunk el. Azt t. i. hogy nem őrizte meg a Kör hozzá méltó előkelőséggel interkofesszionalis voltát. Tetszik tudni, ma még igen sok katolikusnak jó érzékét sérti a böjti táncmulatság. Reméljük, a jövőben e kérdést tapintatosabban fogják megoldani. A Pápai Takarékpénztár jubiláris közgyűlése. Egy fél század határkövénél folyt le a mult csütörtökön délután a Pápai Takarék­pénztár jubiláris közgyűlése. Egy félszázad becsületes munkájának áldást hozó termé­séről számolt be a közgyűlés, amelynek csi­ráit az elődök nagy körültekintéssel ültették el és féltő gonddal ápolgatták, mig megerő­södve, megizmosodva félszázad küzdelmében megedződve, minden rázkódtatás nélkül el­érkezett az 50 év mesgyéjéhez. A feleket, a kölcsönre szorulókat mindig nobilisán és bátran elmondhatjuk humánusan s szolidan szolgálták ki s ezen szolidság mellett is olyan fényes eredményekről számolhattak be, ami­nővel kevés pénzintézet dicsekedhetik az országban. Vidéki pénzintézeteink között pedig ma már az első helyen áll, a nevezett takarékpénztár. Hogy az elsők közé oda­küzdötte fel magát abban, — mint elnöki megnyitójában Karlovitz Adolf is elismerte — oroszlánrésze van a mindenkori igazgatóság­nak és a derék, lelkiismeretes, képzett tiszt­viselőkarnak, akik mindenkor szivükön vi­selték az intézet érdekeit. A jubiláris közgyűlést Karlovitz Adolf alelnök nyitotta meg. Megnyitójában meleg, rokonszenves szavakkal emlékezett meg a távozó elnök, Galamb József érdemeiről, aki puritán jellemével, becsületességével, munkás életével nagyban hozzájárult az intézet fej­lesztéséhez. Üdvözölte a sajtó megjelent képviselőit. Kegyelettel teljes tisztelet hang­ján emlékezett meg az intézet derék alapí­tóiról, tisztviselőiről, akiknek emléke örökké élni fog a hálás utódok szivében. Végül az igazgatóság jubiláris javaslatait ajánlja a közgyűlés figyelmébe. A jegyzőkönyv veze­tésére felkérte Saáry Lajos ügyészt, hitele­sítésére pedig Gaál János, Hermann Pál és Koréin Ernő részvényeseket. A szavazatszedő bizottság elnökéül Mészáros Károlyt, a bi­zottság tagjaiul pedig Tavassi Lajost és Rechnitz Bélát kérte fel. Mészáros Károly a távozó elnöknek nemcsak jegyzőkönyvi köszönetet kiván sza­vazni, hanem javasolja, hogy festessék meg az arcképét és függesszék ki a közgyűlés tanácstermében. A javaslatot nagy lelkese­déssel fogadta a közgyűlés. Az igazgatóság és felügyelőbizottság mult évi jelentését és zárószámadását tudo­másulvették és a nevezett két tényezőnek a fehnentvényt megadták. Az elnök, alelnök, ügyész és igazgató­sági tagok tiszteletdijaképen a folyó évi jövödelem 20%-át utalta ki a közgyűlés, amely 27169 K 56 fillért tett ki. A felügye­lőbizottsági tagok tiszteletdiját 200 koronával emelték és így évenként 800—800 korona évi tiszteletdíjban részesülnek. Megállapítot­ták az intézeti tisztviselők és hivatalszolga részére az évi szokásos és a jubileumi aján­dékot, amely együttesen 9 ezer koronát tesz ki. A nyugdijukban pedig a jubileumi évet kétszeresen számítják be. Különféle jótékony­célra 2000 koronát utaltak ki. Egy-egy rész­vény után 160 korona jutalékot utalt ki a közgyűlés. A 10 ezer koronás jubileumi alapot a felállítandó közkórház céljaira for­dítják. Az alapszabály 5. 125. és a nyugdij­szabályok 5, §§-ainak módosításai után áttért a közgyűlés az elnök, alelnök, igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztására. Az elnök választásnál szavazott 43 részvényes 305 részvénnyel. Mind a 305 szavazatot Karlovitz Adolf alelnök nyerte el és igy egyhangúlag választották meg az in­tézet elnökének. Az új elnök meghatottan mondott köszönetet az osztatlan bizalomért, amely a közgyűlésen a személye iránt meg­nyilvánult. A diszes állás által reá rótt ne­héz és fontos kötelességeket csak akkor tudja közmegelégedésre teljesíteni, ha az intézet nagyrabecsült igazgatósága és fel­ügyelőbizottsága ebben teljes erejével támo­gatni fogja. Baranyay Zsigmond gratulált a részvényesek nevében az új, fiatalos erővel rendelkező, rátermett elnököt. Az alelnök választásánál szavazott 45 részvényes 332 szavazattal, ebből Kluge Endre dr. kapott 202 szavazatot, Oszvald János pedig 120 szavazatot, öt szavazólapot üresen adtak be. Kluge Endrét tehát 82 szavazattöbbséggel választották meg az inté­zet alelnökének. Végül az igazgatóságba beválasztattak: Baranyai Ferenc dr., Berger János, Faragó János, Fischer Gyula, Kis Tivadar, Kövi József, Nagy Vilmos, Oszvald János, Piatsek Gyula, Rechnitz Ede, Saáry Lajos, Saáry Tibor dr., Steiner József dr., Tauber Sándor és Wajdits Károly; a felügyelőbizottságba pedig Galamb József, Antal Géza dr., Krausz József N. és Steiner Ignác. Ezzel a jubiláris gyűlés lelkes hangu­latban végetért. KRÓNIKA. A cél szentesíti . . . Roh Péter jezsuita atya az 1852. év őszén, a frankfurthi jezsuita misszió befeje­zése alkalmával a szószékről a következő nyilatkozatot tette: 1. Aki a heidelbergi, vagy a bonni jogi karnak oly jezsuita irta könyvet tud fölmutatni, melyben a kar Ítélete szerint az a gyalázatos elv: a cél szentesíti az eszkö­zöket, vagv ugyanezekkel a szavakkal, vagy hasonló értelmüekkel van kifejezve, annak én a kar utalványára iooo rajnai forintot fizetek. 2. Aki pedig, anélkül, hogy a kivánt bizonyítékot tölmutatta volna, akár szóval, akár Írásban a jezsuita rendre fogja ezt a szégyenletes tanítást, az becstelen rágalmazó. Ezen megtisztelő alternativa elé állnak mindazok a »liberális, radikális, szabadkő­műves« »szemle«-irók, akik a német jezsuita­törvény febr. 19,-i eltörlése óta Európa s Pápa szerte »sápítoznak« s azt a kopott nó­tát: a cél szentesíti az eszközöket új dal­lamra szedik. Mert, tetszik tudni, sok ember tejez ki véleményeket, de kevesen alkotják. Valaki egyszer elvakkantotta magát s azóta némely emberek azt hiszik, hogy ha van póni lovuk, azt állandóan futtatni kell. Pe­dig, pedig a heidelbergi, vagy bonni aula utalványára csak argumentumos, hátaslóval lehet pályázni. Még egyet! A fogak olyanok, mint az igék: ren­desek, rendhagyók és hiányosak. Uram! ke­gyed kimutatta a fogaiehérét s ime csaló­dással látom, hogy hiányos a fogazata. Mi­kor az asszony nem beszél, buta; mikor a férfi nem beszél, bölcs — mondja az angol mondás. — Eddig ilyen témákat nem fe­szegetett s joggal tartottam bölcsnek. De a reményt most sem adom fel, »Vigasztaló az egész vigasztalan esetben csupán egy«: a bölcs emberek sokkal gyakrabban hibáznak, mint ahányszor a bolondoknak igazuk van. Megkülönböztetett tisztelettel Krónikás. HÍREK­— Személyi hirek. Vrossáy Tivadar győri kir. tankerületi tőigazgató február 26, márc. 2. között a helybeli középiskolák meglátogatása céljából városunkban tartóz­kodott s a bencés székháznak volt szivesen látott vendége. •— Jándi Bernardin pannon­halmi főmonostori perjel a mult vasárnapot és hétfőt, Dr. Strommer Viktorin bencés főisk. tanár szerdát és csütörtököt városunk­ban, itteni rendtársaik körében töltötték. Jándi Bernardin a saitóünnepély meghallga­tására, Dr. Strommer Viktorin a szerdai konferencia megtartására érkezett. — Strommer-konfnrencia. Dr. Slrunimer Viktorin pannonhalmi főisk. tanár jövő szerdán, márc. y-én d. u. 6 órakor a bencés főgimnázium nagyter­mében mondja el második konferencia­beszédét, amelynek tárgya a lélek lesz. Újra és újra fölhivjuk olvasóink figyel­mét a magas szinvonalu, gyönyörű előadásokra. — BÚCSÚZÓ. Mindazoknak a jóbará­taimnak és ismerőseimnek, akiktől áthelye­zésem alkalmával — az idő rövidsége miatt — személyesen el nem búcsúzhattam, ez uton mondok szives és meleg istenhozzádot. Bu­dapest, 1913 febr. 28. Dvorzsák Győző al­gyógyszerész. — Vallásos tárgyú előadás lesz ma este fél p-kor a Felsővárosi Kat. Olvasókörben. Blazovich Jákó bencés tanár tartja meg az előadást. Az estét az előadáshoz illő, komoly hangú sza­valatok fogják változatossá tenni. — Humánus pénzintézet. A helybeli Közgazdasági Bank, ez az alig néhány éves életerős pénzintézet, már is résztvesz minden­hol, ahol a közügyet kell anyagilag támo­gatni. A múlt héten adományozott a városi szegény alapra ismét 100 koronát. A nemes cselekedet önmagában hordja dicséretét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom