Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)
1913-08-31 / 36. szám
Vili. évfolyam. Pápa, 1913. szeptember 21. 39. szám. PÁPA ES VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katolikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyed évre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér A lap megjelenik minden vasárnap. A Kiadótulajdonos: Pápai Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Jókai Mór-u. 15. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. A pápai katolicizmus újjászervezése. A vakáció testet és lelket felüdítő', megeró'sító' napjai leteltek. Megjöttek szeretett diákjaink. Ajkukon felhangzanak a »Veni Sancte« fönséges szavai, hogy Isten áldását esdjék le a beálló iskolai évben kifejtendő munkásságukra. Lehetetlen, hogy meghatottság nélkül tekintsünk végig diákseregünk vidám csapatain. Önkéntelenül is az a vágy szállja meg szivünket, vajha e nemzedékből mennél több, minél méltóbb követője kerülne ki az ősi magyar szellemnek: szent István szellemének! Mikor így megszemléljük a tanulóifjúság hatalmas csapatát és szemünkbe ötlik az iskola szükségessége: itt volna az ideje, hogy gondoljunk már egyszer egy másik iskolára, a felnőtt katolikusok iskolájának, a pápai katolikusok szervezkedésének szükségességére. Megvagyunk győződve, hogy katolikus ember előtt indokolatlan volna szervezkedésünk szükségességét hangoztatni. Nekünk katolikusoknak szellemi és erkölcsi téren megvannak a mi nagyvezető szempontjaink, egységes elveink. A kat. egyház az egyetlen, mely egységet, világnézetet tud nyújtani; az ő hivatása, hogy a népek világossága, a világ világossága legyen. Tapasztalati tény, hogy amint a kat. egyház nem egyéb, mint a vallás társítása a testvéri szeretet alapján, úgy annak virágzása is a vállvetett, az egyesült munkának függvénye. Épp a kat. hit alapján bizonyult ezerszeresen beigazolt valóságnak, hogy csak vállvetve, egyesült erővel létesíthetünk nagy alkotásokat. A pápai katolicizmus szép múltra tekinthet vissza. Volt idő, midőn csak nyolc ezeren valánk és mégis jelentős tényezőként szerepeltünk; a városi közgyűléseken pedig elvi jelentőségű kérdésekben és sok más kérdésben döntő tényező voltunk. Templomaink, iskoláink, intézeteink, kat. alapítványaink, misealapítványaink, amelyek ma is a város kezelésében vannak: mind azt bizonyítják, hogy itt hajdan szebb élet volt, hogy ennek a városnak egykor minden zugát a kat. közszellem hatotta át. És most ? Most ott vagyunk, hogy számunk bár megnövekedett, összetartás hiányában megszüntünk vezető tényező lenni; intézményeink is kevésbé képesek amaz erők kifejtésére, melyekre természetük és céljuknál fogva rendelvék. És mindez onnan, mert nincs egységes vezetés, nincs összetartó erő. Távol áll tőlünk, hogy bárkit is vádolni akarnánk; de a tényekre rá kell mutatnunk, ha azt akarjuk, hogy ebből az útvesztőből, amelybe emberi gyengeségünknél fogva jutottunk, végrevalahára kiláboljunk és ha a régi dicsőséget nem is, de legalább a méltányosságnál fogva minket megillető helyet elfoglalhassuk. Hogy ezt a minket megillető helyet magunknak biztosíthassuk: szervezkedjünk; szervezzük ujjá a pápai katolicizmust. A szervezkedésnek, a felebaráti szeretet diktálta szolidaritásnak, összetartásnak legkorszerűbb alakulatai az TÁRCA. Változás. Glóriás fényben láttalak egykor Midőn még zsenge ifjú valék. Már akkor tudtam: te vagy az, akit Társamul rendelt nekem az Ég. Betelett vágyam, te enyém lettél, Megosztva velem örömet, bút. Egymást megértve, az élet terhe Elcsüggeszteni sohasem tud. Múlik az idő s idö multával A lángoló hév is alábbszáll. Ma már tebenned nem a nőt nézem, Nem vagy a régi, szép rózsaszál. De midőn látom kis gyermekimet, Újra a régi ifjú vagyok; Szemükben derű, boldogság lakik, Arcukról régi képed ragyog. Glóriás fényben látom most őket, Mint téged, midőn ifjú valék. Áldom a sorsot s velem ők is. Hogy téged adott nekünk az Eg. Lisztner Antal. Apró kavicsok — az útszélről. A »Pápa és Vidéke« eredeti tárcája. — Irta: Sipos Istvánné. — (Folytatás). Az olaszság természeténél fogva vidám, fürge, éleseszü. Szereti a dalt, mókát és a természetet. Kiváló érzékkel bir a zene és művészet iránt. A szépművészetek terén még most is vezetnek. Dante, Michael Angelo, Leonardo da Vinci csak egy volt a világon. A politikában nagyon messzelátók és erősen bíznak hadseregükben. Pedig ugy néztem, hogy az olasz katonák nagyon is tedd ide, tedd oda legénykék. Tripolis elfoglalása azonban nagyon megnövelte önérzetüket. Becsületükre válik, hogy nagyon szeretik a gyermeket. Még az urinőknek is öthat életvidor gyermek csimpaszkodik a szoknyájukba. Mindenfelé gyermekzsivajtól hangosak az utcák. De annál csendesebb a különben istenáldotta szép vidék. Nem hangzik se merre a madarak füttye. Szegény kis szárnyasokat tüzzel-vassal irtják. A húsúkat felélik, a szárnyaikat pedig ősszel, a költözés idején, vaggonszámra küldik Párisba a divatüzletekbe. Mint asszonyt felettébb érdekeltek a piaci árak. Tapasztalnom kellett, hogy az idegennek minden drágább. A marhahús ára körülbelül ugyanaz, ami nálunk; kecske és birkahús ellenben tetemesen olcsóbb. Az apróbb fajta halat épenhogy csak nem ingyen vesztegetik. A zöldségféle is olcsó, mig a gyümölcs ára egyezik a mienkével. Egy citrom ott is 6 fillér. A bor olcsó; ötven centisimiért egy liter nagyon jó bort adnak. A legfinomabb francia pezsgőt hat líráért vesztegetik, mig a sör drága és rossz. A kész ruha és szövetek, különösen a selyem jutányos áron kapható. Fürdőruhát igazán nem érdemes vele vinnie annak, ki Olaszországba megy fürdőzni, mert ott potom árért lehet beszerezni ugy a nők, mint a férfiak részére. Igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve, de egy szezonban kitart s legalább nem sajnálja az ember otthagyni.