Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-08-03 / 32. szám

3. PÁPA ES VIDÉKE. 1913 augusztus 10. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1913. julius 25-től — aug. 2-ig. Született: Nagy Károly Íöldmives és neje Kőszegi Erzsébet fia: István, ev. — Csoknyai Lajos íöldmives és neje Tálos Juliánná leánya: Mária, ref. — Lővy Kálmán kereskedelmi utazó és neje Rózner Erzsébet leánya: Róza, i z r. — Brukker István csizmadia és neje Giczi Ilona fia: János, rk. --- Bolla Lajos szíjgyártó és neje Pados Mária leánya: Emi­lia, ref. -—- Németh János szabó és neje Tóth Mária fia: Dezső, ref. — Paar János asztalos és neje Fekete Róza fia: János, rk. — Polit­zer Lázár kereskedő és neje Weisz Riza leánya: utónevet nem kapott. — Kocsis Terézia napszámosnő fia: József, rk. Házasságot nem kötöttek. Halálozás : Gombás István napszámos rk. 44 éves szeszmérgezés. — Molnár Mihály zenész rk. 71 éves, érelmeszesedés. -— Kégli József rk. 4 hetes bélhurut. — Jámbor Istvánné szül. Fodor Juliánná rk. 72 éves, tüdőtágulat. — Brukker [ános rk. 5 napos, éretlenség. — Hoffmann Erzsébet izr. 3 éves, agyhártyalob. KÖZGAZDASÁG. Az állattenyésztésről. 1 agadhatatlan, hogy ma egyik legbiztosabb jövedelmi forrás az állattenyésztés. De még több jövedelmet is hozna, ha olyan gondot forditanának az állattenyésztésre, amilyent az megérdemelne. Az állattenyésztés előbbrevitelének egyik legfőbb követelménye, hogy az állatállomány­ból mindig a legszebb példányt válasszuk ki és tartsuk meg tenyésztésre, ami egészen természetes. Nagy súlyt kell fektetni továbbá a tisztaságra és a rendes takarmányozásra. Ne csak az állat legyen tiszta, hanem a hely is, ahol azt tartjuk; a jó levegőről való gon­doskodást pedig el ne mulasszuk. Sok ki­fogásolni valót találunk az állatok takarmá­nyozásánál. Egyes gazdák, mig sok a takar­mány, túlbőven tartják az állatot; ha mái­fogytán van a takarmány, kevesebbet adnak neki, mint kellene és más eledellel pótolják a hiányzó takarmányt, ami az állat lesová­nyodását sietteti. Fődolog, hogy az etetés, itatás rendesen és rendes időben történjék. A gyakori etetés több munkát igényel, de az az előnye, hogy az állat egyszerre keve­sebbet fogyaszt és egészségesebb lesz, mintha a túlsók ennivaló folyton előtte áll; mert így a takarmányt csak összeturkálja, ami ezután már nem igen izlik neki és így csak kárba vész. Szükséges, hogy só is legyen az állatok rendelkezésére. E célra legalkalma­sabb a kősó, melyet állandóan nyalhatnak. Az állattal való szelid bánásmód szükséges­ségét meg talán említenünk is íölösleges. A háziállat természeténél fogva szelid, csakis a rossz bánásmód vadítja meg. Régente nagy súlyt fektettek az állat­tenyésztésre; de meg is volt a haszna. Ma, mikor a gabonatermesztés miatt még a legelőket is felszántották, az állattenyésztés nagyon megcsappant. Állítsuk tehát vissza a legelőket, a réttel és kaszálóval együtt tart­suk jókarban őket, akkor állattenyésztésünk s vele együtt jövedelmünk megint föllendül és akkor majd megértjük a közmondás igazságát: »segíts magadon, megsegít az Isten«. A gabonamosásról. Kedvezőtlen, rossz időjárás miatt, különösen a megdőlt gaboná­ban, vagy a sok esőtől beáztatott keresztek­ben sok apró állatka, úgynevezett baktériu­mok nagyon elszaporodnak. Ezek a bakté­riumok még a sütőkemencében sem pusz­tulnak el, hanem a kenyérben annak kihűl­tével hatalmasan elszaporodnak. Ez az oka annak, hogy a kenyér rossz és élvezhetet­len. Egyedüli ellenszere ennek a gabona­mosás, mely nemcsak azt eszközli, hogy egészen tiszta szemek kerülnek őrlés alá, melyek a mosás által még súlyban is nyer­nek, hanem azt is, hogy a gabonaszem héja vizzel érintkezve sfivósabb lesz, nem válik porrá, nem keveredik a lisztbe, hanem na­gyobb darabokra töredezve különválik s a korpában marad, miáltal több lesz a fehér liszt és több a jövedelem. A külföldön min­denütt használatban van a gabonamosás; nálunk még mindig húzódoznak tőle. Az időjárás régente és most. Gyakran halljuk a nézetet, hogy az időjárási viszo­nyok és a hőmérséklet ma egészen más, mint azelőtt volt. Ezzel szemben egv angol o. o tudós kimutatja, hogy az évi átlagidőjárás ma is ugyanaz, mint 600 évvel ezelőtt és így a legcsekélyebb ok sincs az aggodalomra amiatt, mintha a közel jövőben valami ka­tasztrofális veszedelemtől kellene tartanunk. Bérbeadó üzlethelyiség; és Pápán, Kossuth Lajos-utca 5. sz. alatti (volt Matus-féle) házban a vb. Rothauser Jenő-féle kávé­behozatali üzlethelyisége a hozzátartozó raktárral folyó évi november i-től Borbély-üzlet átvétel. Tisztelettel értesítem a mt. közönséget, hogy a Kossuth Lajos-utca 25. sz. a. levő SCHWACH MIKSA ur BORBÉLY- ÉS FODRÁSZ­iisletét megvettem, azt tökéletesen felszerelve, személyes fel­ügyeletem mellett tovább vezetem. Főtörekvésem üzletemben állandóan kitűnő szak-erőt alkalmazni, hogy a legké­nyesebb igényeket is kielégíthessem. Nagy gondot fogok fordítani üzletem­ben a hygienia követelmények pontos be­tartására, úgyszintén a legelőzékenyebb ki­szolgálásra. Ezek előrebocsátása után, a mt. közön­ség szives bizalmát és b. pártfogását kérve, esetleg előbb is átvehető. Továbbá az uradalmi házban második emeleti 3 szobás lakás a mellékhelyiségekkel együtt folyó évi november i-ére szintén kiadó. Értekezni lehet dr. Somló S á 111 u e 1 ügyvéd csődtömeg­gondnoknál Pápán, Széchenyi-tér 4-ik szám alatt. vagyok teljes tisztelettel Wohlgang Lipót. Ugyanitt egy jdzanéletü, jómegjelenésü és gyorsmunkás fodrászsegéd felvétetik. Vragassy-féle Fenyőolaj­sósborszesz foedörzsölésre való Iiáziszer. Kapható : Grósz Béla füszerkereskedónél Pápa, Kossutli-u. n. sz. = Egy üveg ára 70 fillér. KOLLARIT­BŐRLEMEZ kaucsuk-kompozitióval bevont ruganyos, viharbiztos és időtálló szagtalan fedéllemez. A jelenkor legjobb tetőfedéllemeze. VÉGTELENÜL TARTÓS. Régi zsindelytetó'k átfedésére kiválóan alkalmas. Sem mázolni, sem mészlével bekenni nem kell. Kapliató Pápán: B E R G E R J. S. fakereskedőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom