Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-07-13 / 29. szám

1913 augusztus 3. PÁPA ÉS VIDÉKE 221. és a társadalomra üdvös hatást gyakorolnak-e, vagy sem. E pontok a következők: 1. az erkölcsi nevelés fontossága; 2. az iskolai színjátékok; 3. a szinház. A színházzal kapcsolatban megemlékezik az értekező tanár a mozgófényképszinházról, a »mozi«-ról is, mely a szinháznak nemcsak kiegészítő részét képezi, hanem felkapott népszerűsége folytán egyenesen versenytársa lett annak. Ezt a tanulmányt érdemes lesz átolvasni, sőt megfontolni is, nemcsak a tanulóifjaknak, hanem a szülőknek is. Megfontolni még inkább a szülők kötelessége, mint olyanoknak, akik gyermekeik jövőjéért Isten és a társadalom előtt felelősek. Amily erkölcsökkel, amily jellemmel nevelődik az ifjúság, olyan lesz a jövő nemzedék és a nemzet jövendő sorsa. Jaj annak a nemzetnek, amelyben hiányoznak az intakt férfiak, a nagy erényekkel ékeskedő vezérszellemek! Tomor Árkád kitűnő tanulmányát követik az 1912. és 13. tanévben az intézethez küldött felsőbb hatósági rendeletek és leiratok; majd a tanári testület következik. Dr. Teli Anasztáz és mellette kilenc bencés tanár működött a lefolyt tanévben. Kivülük még három világi: Boksay Endre, Süle Gábor és Zsilavy Sándor tanítottak az intézetben. A másvallásúak hitoktatását Mesterházy László ág. h. ev. lelkész és Marton Ignác izr. hitoktató végezte. A tanári kar az igazgatóval együtt nagyarányú társadalmi, irodalmi és közművelődési tevékenységet fejtett ki. A végzett tananyag, mint azt az egyes osztályok szerint külön-külön feltüntetve látjuk, hatalmas. A rendes tantárgyakon kivül, mint rendkívüli tantárgyak, a gyorsirás, a szabadkézi rajz és az ének szerepeltek. Volt a gimnáziumnak szavaló köre. Ennek a tagjai havonkint egyszer közös szavalóversenyt tartottak, melyben az alsó négy osztály tanulói vettek részt; még pedig minden osztályból 4—4 tanuló. A verseny eredményét a III. és IV. osztályból időnkint kijelölt bírálóbizottság állapította meg az igazgató és a magyar nyelv tanárainak ellenőrzése mellett. A szavalóversenyeken mind a négy osztályból több tanuló tűnt ki. Az intézet az iskolai év tartama alatt több iskolai ünnepet tartott; úgymint szept. 20-án még a városi ipariskolában az évmegnyitó ünnepet, továbbá március 15-én, a húsvéti ünnepek alkalmából, április 11-én, junius 8-án, végül az iskolai záróünnepet junius 24-én. Az 1913. évi junius hó 14-én a grófi uradalmi depot-kertben tartott intézeti tornaünnepélyen, amelyen nagyszámú közönség volt jelen, a versenyben győztes tanulóifjak dijakat nyertek, melyeket az igazgató lelkes beszéd után nyújtott át nekik. Két kirándulásban vett részt a gimnáziumi ifjúság. Az első Szombathelyre 1912 okt. 4-én történt; a másik kirándulást az iskolai év végén Kőszegre és Lévára rendezték. Az értesítő folytatólag elősorolja az egyes osztályokban az 1912—13. iskolai évben használt tankönyveket; elősorolja továbbá, mily művekkel gyarapodott a tanári könyvtár, az ifjúsági könyvtár, a fizikai szertár, a természetrajzi és vegytani szertár, a történelmi és filologiai szertár, végül a régiségtár: a pénz- és éremgyüjtemény. Ami a jótékonyságot illeti, ebben az ifjúság majd alapítványok, majd magánjótékonyság utján részesült. Az alapítványok ezek: Prémes József-féle segély-alapítvány, Fesztféle segély-alapítvány, Szulpicz-egyesület segítő-alapítványa, Mátics János tanügyi célú alapítványa, a Pápai Polgári Kör alapítványa, végül a Vanke Anna ösztöndij-alapítványa. Áz alapítványok legnagyobb részét az igazgató kezeli. Mint az értesítőből látjuk, az alapítványok kamatait céljuknak megfelelően osztották ki az arra érdemes tanulóifjak között. A magánjótékonyság terén első helyen kell említenünk a pannonhalmi főapát ur őméltóságát, aki 16 tanulónak teljesen, 35 tanulónak pedig részben engedte el a tandijat. Utána a Pápai Kat. Kör érdemel említést; végül egyes jótevők ruha-, könyv- és pénzadományokkal járultak hozzá a jóviseletben és szorgalomban kitűnt tanulóifjak felsegélyezéséhez, avagy jutalmazásához, amiért az intézet igazgatósága hálás köszönetét nyilvánítja. Következik az iskolai év története. Itt elsorolja az értesítő az iskolai év megnyitásának idejét es körülményeit, a személyi változásokat, a gimnázium épületének kibővítését a gimnázium fejlesztése miatt, 1912/13. iskolai évben lefolyt fontosabb eseményeket. A fegyelmi ügyet, illetőleg az erkölcsi magaviselet általában jónak mondható. Az egészségi állapot kielégítő volt. De két szorgalmas és jóviseletü tanulót a halál mégis magával ragadott. Vallási kötelességeit a kat. ifjúság pontosan teljesítette. Az év folyamán négyszer gyónt és áldozott, a húsvéti szent gyónást két napi lelkigyakorlat előzte meg. A más vallású ifjak lelki szükségleteiről saját lelkészeik gondoskodtak. Az intézetet Várossy Tivadar kir. tankerületi főigazgató, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát és Benedek Sándor vallás- és közoktatásügyi államtitkár látogatták meg. A hittani vizsgálatokon Töreky Árpád vaszari plébános, püspöki biztos elnökölt. Egyik kiváló -— és mondhatjuk—legértékesebb része az értesítőnek az, amely az ifjúsági Mária-kongregációban lefolyt tevékenységről számol be. Láthatjuk itt, mily eszközökkel törekedtek a kongregáció nagy célját: a gyakorlati katolikus intelligencia képzését elérni. Nincs szebb és kedvesebb jelenség, mint egy tisztaéletü, ideális lelkületü és komoly törekvésű diák-ember. A kongregáció kebelén ilyenekké nevelődnek annak tagjai a különféle valláserkölcsi tevékenységeik által, amiért ők szeretetünket, a vezető tanárok pedig igaz elismerésünket és hálánkat érdemlik meg. A »Zászlónk« cimü lapról is meg kell itt emlékeznünk. Ez a kitűnő folyóirat, mely az ifjúságnak rövid tizévi fennállása óta valóságos kedvencévé lett és mintegy forrását képezi a már szépen nekilendült kat. szépirodalomnak, méltó arra, hogy a felnőttek tábora, az egész kat. társadalom minél nagyobb áldozatkészséggel felkarolja. A tanuló-ifjuság érdemsorozata világos képét adja annak, mily osztályzatot kapott minden egyes tanuló a végzett tantárgyak mindegyikéből. Látjuk itt, hogy voltak gyönge, de voltak kitűnő tehetségű tanulók is. A statisztikai adatok szerint az intézetbe felvétetett 276 nyilvános és 8 magántanuló; osztályvizsgálatot tett 265 nyilvános és ll magántanuló. Volt 364 könnvü-, 8 sulyosés 2 fertőző megbetegedés. Igazgatói megrovásban részesült 4, tanári megrovásban 6 tanulóifju. A 276 tanuló mind magyar honos és magyarországi illetőségű volt. Vármegyék szerint volt 1 Bars-, 2 Fejér-, 6 Győr-, 1 Hunyad-, 3 Komárom-, 2 Moson-, 1 Nyitra-, 2 Somogy-, 15 Sopron-, 1 Tolna-, 23 Vas-, 214 Veszprém- és 4 Zala-megyei tanuló. Vallás tekintetében: 257 latin-, 1 görög szertartású római katolikus, 3 ág. hitv. ev., 15 izraelita látogatta az intézetet. A tanulók között németül is tudott 40, tótul 1, oláhul 1 és olaszul 3. Az osztályvizsgálatot tett nyilvános és magántanulók közül ismétlő volt 10. A magaviseletből 209 jó, 54 szabályszerű és 2 kevésbbé szabályszerű osztályzatot kapott. Az igazolatlan órák száma 4 volt. A nyilvános és magántanulók közül minden rendes tantárgyból jeles osztályzatot 28, jó osztályzatot 70 és elégséges osztályzatot 137; egy tantárgyból 27, két tantárgyból / és több tantárgyból 6 -— elégtelen osztályzatot kapott. A rendkívüli tantárgyak közül az éneket 98, a szabadkézi rajzot 43, a gyorsírást 29 legalább elégséges eredménnyel tanulta. A statisztikai adatokból a tanulmányi eredmény áttekintése osztályonkint és tárgyankint is megtalálható. Az értesitő végén a jövő iskolai évre szóló tudnivalók, az ez évben használandó tankönyvek jegyzéke és a gimnáziumba járó tanulók szállásadóit érdeklő Szabályrendeletek foglaltatnak. A Szabályrendeletek érvényesítésére az igazgatóság különös gondot fordit. Ugyanis, »hogy az iskola kettős célját: a nevelést és tanítást megvalósíthassa, ehhez a szülők, illetve ezek helyetteseinek, a szállásadóknak hathatós közreműködése szükséges. Ennek hiányában az iskolai munka részben, vagy teljesen meddő marad. Minthogy a szállásadók a magukhoz fogadott tanulóknál a szülőket helyettesítik, kötelesek ép a szülőkkel kötött szerződés alapján felelősséggel járó tisztüket híven betölteni, a gondjaikra bizott tanulókat lelkiismeretesen gondozni és iskolán kívüli életüket szigorúan ellenőrizni«. Tudvalévő, hogy a jövő iskolai évben a hetedik, a következő évben pedig folytatólagosan a nyolcadik osztály is megnyilik. Szeptember elsejére az egész épület teljesen készen rendeltetése céljának átadatik. Szent Benedek fiai, kik egykor a magyar mezőgazdasági kultura alapjait rakták le: ma a magyar tudomány és a lelki kultura kiváló terjesztői. Kívánjuk, hogy új otthonukban fokozott erővel és lelkesedéssel munkálkodjanak: Isten dicsőségére, a tanulóifjúság testi-lelki javára, édes hazánk üdvére! Hirdetéseket jutányosán vesz fel lapunk nyomtatója: Stern Ernő.