Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-06-29 / 27. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1913 junius 15. a szent ügynek, amely nélkül a nemzet el­vész és rabigába görnyeg. A házavató ünnepség szent misével kezdődött, amelyet lovag Kriszt Jenő esp. plébános celebrált Varga József, Kreutzer Sándor káplánok és Niszler Teodóz bencés főgimnáziumi tanár segédlete mellett. A kóruson a kör énekkara énekelt és ritka precizitással végezte a gregorián szerinti res­pondeálásokat. Mise alatt a helybeli vonós­társaság szebbnél-szebb zeneszámokkal tette fényessé az ünnepélyes isteni tiszteletet. Mise után ugyancsak lovag Kriszt Jenő esperes plébános volt szives megáldani az új helyi­ségeket. Kedves ünnepség keretében nyitották meg a kör tágas, kellemes kerti helyiségét. Az ünnepség este 7 órakor kezdődött. Való­ságos népünnepély képét nyújtotta az új kert, amelyben — mint mondani szokás — csakúgy »forrott« a nép. A programmot Szabó Katica kezdette meg, előadva Tomor Árkádnak ez alkalomra irt bájos költemé­nyét. Nem tudtuk miben gyönyörködjünk. Szabó Katica csengő hangjában-e, amellyel a mély érzésű költemény minden részletét még gyakorlott szavalónak is dicséretére váló ügyességgel kidolgozta, vagy a költe­mény szépségében, amely kedves reflexiók­ban, képekben állította elénk a kör műkö­dését. Utána Kelemen Krizosztom, a kör ügyvezető alelnöke mondott tüzes, lelkes, sok igazságot tartalmazó beszédet, amely reméljük maradandó nyomokat hagy mind­azok lelkében, akik szerencsések voltak azt végighallgatni. Utána mindnyájunkat meglepett az a sok szép szavalat, amelyeket a kör szépsé­ges tündérei, apró és nagyobbacska leányok egyszerű, de ízléses toalettekben adtak elő. Sajnáljuk, hogy helyszűke miatt egyenként nem mondhatjuk el mindazt a dicséretet, amelyet külön-külön is megérdemelnének, hanem a hűség kedvéért a nevüket mégis megörökítjük: Mórocz Erzsi, Hekler Bözsi, Török Bözsi, Mészáros Mariska, Fa Manci és Emma, Németh Karolin, Hekler Mariska, Keresztes Rózsika és Szalay Annus voltak azok, akiket oly szívesen hallgattunk és hosszasan, zajosan megtapsoltunk. Nem fe­ledkezünk meg az est egyetlen férfi szavaló­járól Kis Jánosról sem, aki méltán megér­demelte a közönség tapsait talpraesett sza­valatáért. Impozáns sikert aratott a kör 30 tagu énekkara, amelynek tagjai, kettő kivételével, a földmivesosztályból kerültek ki. Öt dara­bot énekeltek és mind kívülről. Színezve, kidolgozva s oly alapos precizitással, mintha nem is egy kezdő énekkar adta volna elő azokat. Ezek után bizalommal tekinthetünk }ovábbi működésük elé. A közönség frap­páns ovációval fogadta minden egyes sze­replésüket. A kör lerótta háláját báró Hornig Károly biboros megyéspüspökünk, gróf Es­terházy Pál és Sándor, valamint a kör elnöke: Béri Zsigmond iránt, akiket táviratilag üd­vözöltek. „Állami vagy városi közkórház"? Ilyen cimen jelent meg egyik lap­társunk mult heti számában az a jelen­tés, mely dr. Weltner Sándor városi orvos összeállításában minap került a városi tanács elé. Talán mondanunk is fölösleges, hogy az elaboratum semmi­esetre sem felel meg ama kívánalmak­nak, melyekhez a város a bármily néven nevezendő' kórház felállításának a szük­ségességét kötötte; amennyiben, mig egyrészt a legnagyobb méltánytalansá­got foglalja magában az irgalmasrendi kórházzal szemben, másrészt az adó alatt amúgy is roskadozó várost ujabb — ésszerű okokkal nem igazolható — adóteherrel kívánja sújtani. Ehhez járul, hogy a közegészségügyi bizottság Ester­házy Pál gróf Őméltóságát hiányos információ alapján abba a kényszer­helyzetbe törekszik juttatni, hogy a gróf ur a kért kórházi telek átruházá­sával agyonsújtani segítse azt az intéz­ményt, melyet ó'sei alapítottak, összes eió'dei támogattak és támogat jelenleg maga is évró'l-évre. Az irgalmasrend kórházát mellőzni; legalább 200 ezer koronát állami kór­ház építési céljaira — a város ter­hére — odaajándékozni; a gróf urat — mielőtt az új kórház felépítése biz­tos volna — egy megfelelő telek át­ruházására birni: a hármas feladat, melyet a közegészségügyi bizottság maga elé tűzött. A nyilvánosságra ho­zott javaslatot legközelebb mi is ebből a hármas szempontból kiindulva fogjuk elbirálni. Lapunk zárta előtt arról értesülünk, hogy a közegészségügyi bizottság úgy hatá­rozott, hogy felir az irgalmasrend tartományi főnökéhez, hogy hajlandó-e a rend itteni kórházát a javaslatban említett módon ki­bővíttetni. Ez lesz a legegyszerűbb és a leg­célravezetőbb megoldás, amit mi kezdettől fogva hangoztattunk. H írek. — Személyi hir. Hajdú Tibor dr. pannonhalmi főapát őméltósága mult kedden Wallis grófné meglátogatása céljából Pápa­kovácsiban járt. Visszatértében harmadfél órát a helybeli bencés székházban töltött. — Lelkigyakorlatok hölgyek szá­mára. Julius 1., 2. és 3. napján a helybeli zárdában Áronfi lazarista atya és Blazovich Jákó bencés tanár lelki­gyakorlatokat tartanak hölgyek számára. Naponként négy szentbeszéd, illetőleg konferencia lesz: d. e. fél 9 és 11 óra­kor, d. u. 2 és fél 6 órakor. A lelki­gyakorlatok jul. 4.-én reggel közös szt. áldozással fejeződnek be. Kat. hölgye­inknek nem tudjuk eléggé ajánlani a részvételt. — Egyházművészeti tanfolyamra felvétetett Varga Sándor pápai káplán. E tanfolyam lelkészeknek tartatik julius hó első hetében a budapesti szt. Imre-kollégiumban az egyházias izlés fejlesztésére a művészetben. —- Zászlószentelés. Ker. szoc. egye­sületi zászlószentelés lesz ma nagy ünnepély­lyel Jászladányban, mely alkalomra a pápai testvér egyesület 5 koronát küldött a zászló­szeg megváltásáért. Értesítés a jövő 1913—14. is­kolai évről. A pápai szentbenedekrendí kat. főgimnáziumban a jövő 1913—-14. iskolai évben a hetedik osztály meg­nyílik. — Az előzetes beiratások jun. 30 .-án, julius 1. és 2. napján lesznek délelőtt 9 órától 12-ig a gimnázium épületében, az igazgatói irodában; a rendes beiratások pedig szeptember hó 1., 2. és 3. napján történnek. — Akik először jönnek az intézetbe, keresztelő levelükön vagy születési bizonyítványu­kon kívül iskolai és beoltási, illetőleg ujraoltási bizonyítványukat is kötelesek felmutatni; akik azonban már az inté­zet növendékei voltak, iskolai bizonyít­ványukkal is jelentkezhetnek. — Akik szállásra tanulókat fogadni óhajtanak, Niszler Teodóz főgimnáziumi tanárnál jelentkezzenek, mert a tanári kar csak az előzetesen bejelentett és alkalmas­nak talált szállásokat jelöli ki a tanulók számára. Az igazgatóság. — A főgimnázium kirándulása. Csütörtökön mentek a kat. főgimn. tanulói, számszerint hetvenen, kőszeg—lékai kirán­dulásukra az igazgató és tanáraik vezetése alatt. Bár a beállott esős idő miatt az ere­deti terven sokat kellett változtatni, mégis megtekintették Lékát, a várat és a benne levő muzeumokat, a hercegi parkot és krip­tát. Az eső miatt kocsikon tértek vissza Kőszegre, ahol már jó időben nézték meg a várost és a főgimnáziumot. Vacsora után szálltak föl a kőszegi állomáson külön vas­úti kocsijaikba és jöttek velük egész Pápáig, ahová éjjel fél 2-kor érkeztek meg. — Hova helyezik nálunk az elme­betegeket? Néhány napra bezárják abba a mi »hires« börtöneinkbe, mint valami go­nosztevőt, ahol azután a magárahagyott sze­rencsétlen ember a szurok sötétségben csak­hamar örjöngővé válik. Ekkor átszállítják a női kórházba, ahol állandó rettegésben tartja az egész kórházat. Tlyen botrányos állapotok vannak nálunk. Ott van a járványkórház, ahol —- hála a gondviselésnek — beteg éveken keresztül nincs, igen könnyen elhe­lyezhető volna az elmebeteg megfigyelés céljából. Csakhogy egy kissé távol volna a v. főorvosnak oda kifáradni minden díjazás nélkül. Na hát mi hajlandók vagyunk ezt a kényelmi szempontot is respektálni. Helyez­zék el azokat a szegény elmebetegeket a városmajor valamelyik helyiségében. Ez már csak elég közel van! Ha azonban ide sem akarják, akkor készíttessen a város bárhol a számukra egy külön e célnak megfelelő he­lyiséget, de semmiesetre se zárassa le őket, annál kevésbbé helyeztesse el a női kórház­ban. Egyik sem alkalmas hely erre a célra, sőt minden tekintetben káros. Reméljük, hogy a legközelebbi képviselőtestületi köz­gyűlés számonkéri ezt az abszurd intéz­kedést. — Meddig tart nálunk „azonnal, még ma?" A városunk mérnökségénél egy hóig és 28 napig. A veszprémi iparfelügyelő­ség valami fontos ügydarabot kért elintézni sürgősen ezekkel a szavakkal: »Azonnal, még ma.« Ez történt április 23.-án. A városi mérnök csak junius 20.-án intézte az »azon­nal, még ma« jelzésű aktát. A kisfokú idő­mennyiségi tévedésért most fegyelmit indí­tanak ellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom