Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-06-08 / 24. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 19Ű3 junius 8. Interpellációit. Billitz Ferenc kérte a képviselőtestüle­tet, hogy a pozsonyi tüzkárosultak segélye­zéséhez a város is járuljon hozzá. A képvi­selőtestület megbízta a v. tanácsot, hogy erre a célra utaljon ki egy bizonyos összeget. Becsey Ferenc szóvátette, hogy a Hun­gária műtrágyagyár építésénél a helybeli ipari munkásokat teljesen mellőzik. A pol­gármester megígérte, hogy tőle telhetőleg mindent elkövet, hogy ez jövőben ne így 1 legyen. Ugyancsak Becsey Ferenc sürgette a hatósági hússzék mielőbbi felállítását, te­kintettel a hirtelen magasra szökött hús­árakra. A polgármester a v. tanáccsal egye­temben már megtette a szükséges lépéseket, amennyiben 15 napi gondolkodási időt en­gedett a henteseknek, amely idő elteltével, ha méltányos árra le nem szállítják a sertés­hús árát, haladéktalanul felállítják a hatósági hússzéket még pedig hosszú időre, esetleg ; véglegesen. Muli József a Rohonczy- és Gyimóti­utcák mielőbbi megjavítását sürgette, amit a polgármester készséggel teljesít is, mihelyt kellő fedezet lesz rá. Az Erzsébet-ligeti illem­hely dolgában Szokoly Ignác felelt az inter­pellálónak és megígérte, mihelyt a felszólí­tott gyárosoktól a kért tervrajzok, költség­vetések beérkeznek, rögtön intézkedik. Mentőkocsi beszerzésére vonatkozó interpel­lációját a költségvetés alkalmával tárgyalja a közgyűlés. Halálos ítélet. Az Irhás-utca felett kimondták a halá­los Ítéletet. Odatelepítik a Major-utcai háza­kat. Ezzel megpecsételték ennek a résznek a sorsát hosszú időre, talán örökre. Nehezen ment az bizonyos. A polgármester jó előre kijelentette, hogy a hely nem képezheti vita tárgyát, amennyiben a v. tanács e felett már alkotásnak részben még ezen legutóbb említett stádiumában vagyunk. A magyar tanító érzi és tudja, hogy ezen alkotó, honfoglaló hivatás főfeladata az övé. Eddig is teljesítette, hiven, önfeláldozással, eredményesen. De mind­jobban be kell látnia, hogy ezen munkánál nagy szüksége van az etnográfiára. Még pedig nemcsak a magyar faj, hanem más ajkú honfitársaink etnikumának tanulmányozására, ismeretére. Ez általános kultur-kötelessége a mi nemzetünknek, melynek nevére 1000 év óta be van táblázva e szent föld a nemzetek kataszterében. Ez mintegy gyámi kötelessé­günk u. n. nemzetiségeinkkel szemben. De saját jól felfogott érdekünk is azt kívánja, hogy ezt a munkát mi végezzük el az igazság jegyében és ne engedjük, hogy mások végez­zék el ellenünk. Arról nem szólok, milyen gazdag a mi hazánk a néprajz minden fajtájú tárgyaiban, milyen léleküdítő és emelő tanulmány az etno­gráfia s milyen fontos az általános emberi tudományra is hazánk etnikumának megis­merése és ismertetése. Pápa az iskolák városa, a Dunántúl Aténéje. Vajha a néprajzi tanulmányoknak dunántúli főempórumává válnék, mire több kedvező körülmény predesztinálja. Reméljük, hogy ezen irányban a mai gyűlés nem marad hatástalan. Köszönöm szives türelmüket. végérvényesen határozott. Azonban a ielszó­ialó képviselők mindegyike sokkal inkább foglalkozott a hely kérdésével, mint azzal, hogy a Cincát beboltozzák-e vagy sem? Teli Anasztáz dr. a bordélyházak helyére vonat­kozólag kér megnyugtató választ. Mészáros ; Károly polgármester azt válaszolta, hogy szigorúan ellenőrzi a v. tanácssal együtt ez ügyet és nem adnak rá épitési engedélyt, ha a bordélyházak ablakait és bejáróit a Korona-utca felől is terveznék. Lőwy László sokkal alkalmasabbnak véli erre a célra a Rozmaring-utcát. Mátz József álláspontját helyeselhetjük a legjobban, aki a városon ; kivül jelölt ki helyet a számukra. Ez lett volna a legbölcsebb megoldás. Hirsch Vil­mos dr. ugy látja nincs kellőleg előkészítve a tárgy, tehát újból visszaadatni kéri az il­letékes szakbizottságnak. Barát Károly, Fi­scher Gyula, Becsey Ferenc és Muli József hozzászólása után mégis csak megmaradt a képviselőtestület az Irhás-utca mellett, sőt egy szuszra még a Cinca beboltozását is megszavazták 3680 korona előleges költség­gel, amely végeredményében mégis kitesz majd 5000 koronát. Mi kell? Rendőrbiztos, vagy alkapitánr ? A v. tanácsnak alkapitány, ez nem új dolog. Sokaknak rendőrbiztos, ez már régi dolog és egynéhánynak Fehér Dezső dr.-ral az élükön egyik sem. Ez már aztán teljesen új dolog volt, amelyre nagyot nézett a képviselőtestület, amikor Fehér Dezső dr. megtette az indítványát. Böhm Samu hatá­rozottan kívánja a rendőrbiztosi állás fen­tartását és betöltését. Csatlakozott hozzá j Kőrös Endre dr., Sarudy György, Lakos Béla dr. és Györké Sándor dr., aki kívánja egyúttal azt is, hogy a rendőrbiztosnak a teendői körvonalaztassanak. Lőwy László dr. és Kende Ádám dr. élükön a polgármester­rel a rendőrbiztosi állás beszüntetése, az al­kapitányi állás betöltése mellett érveltek, de nem sok eredménnyel, habára polgármester az ellentétes nézetet vallókat azzal is meg­gyanúsította, hogy jelöltjük van a rendőr­biztosi állásra, azért kardoskodnak annyira mellette. Kőrös Endre dr. és Böhm Samu ezt a gyanúsítást elhárították magukról. Kár volt. Ugyanezt lehetett volna azokra, akik az alkapitányi állás mellett harcoltak. Végül 26 szavazattal 23 ellenében a rendőrbiztosi ál­lás fentartását határozták el. A mozi és a műkedvelők harca. Mig a város nem volt mozi-tulajdonos, addig szerződésileg kikötötte a színházi mozi bérlőkkel, hogy műkedvelői előadásokra tar­toznak a színházat bármikor, tehát vasárna­pokon is átengedni. Most, hogy a város felcsapott mozisnak, hallani sem akar róla, legfeljebb hétköznapokon hajlandó a színhá­zat a műkedvelőknek átengedni. Átengedné ugyan vasárnap is, de az eddig fizetett 30 : korona helyett 70 koronáért. Legény Ferenc, Kőrös Endre dr., Billitz Ferenc és Becsey Ferenc hozzászólása után a képviselőtestület ugy határozott, hogy a v. tanács esetről­esetre 30 korona bér mellett engedje át a színházat a szegényebb munkásegyesületek­nek jótékonycálu előadásokra. Nyugdíj vagy kegydij. Koch György iskolaszolga a nyugdíjba való felvételét kérte a képviselőtestülettől. A kérelem hosszú vitára szolgáltatott okot, amely leginkább két irányban folyt, hogy Koch György nyugdijat kapjon-e, vagy kegy­dijat? Voltak többen, akik a kegydij mel­lett buzgólkodtak. Teli Anasztáz dr. felszó­lalására végre is győzött az emberségesebb, a humánusabb felfogás és a közgyűlés hatá­rozatilag kimondotta, hogy Koch Györgynek megfelelő nyugdijat adnak és pedig a köz­pénztárból. Kisebb ügyek. A Garay-utcai lakosok részére meg­szavazták a kőszegélyes járdát. A belügy­miniszter által a rendőrség fejlesztésére kül­dött 6000 koronát a rendőrségre fordítják és ezzel nagysokára elért a város a rég óhajtott célhoz, hogy a rendőrséget az iroda­szolgai teendők és a kézbesítések végzése alól felmentheti s csupán rendőri szolgálatra alkalmazhatja őket. Az említett teendőket külön e célra felfogadott egyének végzik.. A kapott segélyből a rendőrkapitány kezei­hez utalnák évenként 600 koronát, amelyről ugyan nyilvánosan nem, de a polgármester előtt tartozik elszámolni. SZÍNHÁZ. Thália templomának, a színháznak kapui bezárultak. Feltűnő, hogy az egész szezon alatt nem adtak elő népszínművet. Az ok elsősorban nem színészeinkben van. Nem akarok semmit sem elvitatni azok tehet­ségéből, akik e »műfajt« megteremtették és felvirágoztatták, de ha ma nézzük akár a legjobbnak vélt népszínművein­ket is, be kell látnunk, hogy e műfaj nem egyéb, mint régi s főkép német színházi konvencióknak felöltöztetése magyar viseletbe. Drámai szempontból elavultak, nemzeti szempontból: hazugok. Egy-két jól megrajzolt és jól megfigyelt mellék alakon kivül nincs bennük magyar­ság, a nép lelkéből pedig éppen semmit sem adnak. A legújabb népszínművek még idétlenebbek, mint a régiek. A közönségnek sem kell. Nem azt akarom mondani, hogy a népszínműnek immár teljesen vége van, csupán azt, hogy eddigi formájában meg nem állhat. Nincs okunk tehát sajnál­kozni azon, ha e fajta népszínművekkel is nem gúnyoltak ki bennünket a saját pénzünkért. Elég volt eltűrni azokat a szövegben és zenében egyaránt primitiv színdarabokat, amelyekben bőven volt részünk, melyek már eleve egy végtele­nül primitiv közönség élvezetére készül­tek, annak meg is feleltek, de nálunk, ahol a közel jövőben »kultur adó« cimen alaposan megkoppasztanak bennünket; egyáltalában nem értek el hatást. Meg mondtuk azt jó előre és csak magára nézzen az igazgató, ha anyagi tekintetben a szezon nem végződött olyan fényes eredménnyel, mint egyébként végződ­hetett volna. A társulat tagjaival a legteljesebb mértékben meg voltunk elégedve. Szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom