Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-05-18 / 21. szám

158. PÁPA ÉS VIDÉKE 1913 április 27. politikai barátja Frépeau (Turay) indítja meg alattomban a hajszát, hogy lehetetlenné téve, maga kerülhessen Merikál fényes poli­tikai pozíciójába. Az indulatoknak nem egy helyen mesteri fokozását gyönyörűen vitte keresztül Fodor Oszkár. Szinte tökéletesen játszott, megkapóan finom árnyalatokkal. Harsányi Gizit első izben láttuk komoly szerepben, azt hiszem van tehetsége és in­telligenciája is elegendő, hogy idővel igen jó színésznő váljék belőle. Alakja, hangja szinpadra való, megjelenése előnyös, bár járás-kelése itt-ott még izgatott, sőt szeles. Báthori Mici alakítása formásabb volt, de fizikai gyöngesége gátolja abban, hogy kel­lőképen kiemelkedjék. Az intrikáló, a tete­tett jó barát szerepét Turay teljesen hűen oldotta meg. Kisebb szerepeikben nagyon jók voltak Baróthi és Marton. Szombaton, vasárnap és szerdán este Kálmán Imre 3 felvonásos operettéjet a »Cigányprimás«-t adták mind három este zsúfolt ház előtt. Ráakadtunk végre az úgy­nevezett kasszadarabra, de hogy miért csi­nált ebből a könnyüvérii Rácz Pali cigány­prímás históriájából a közönség kasszadara­bot, azt igazán nem értjük. A darab histó­riája nagyon egyszerű. Az öreg Rácz Pali szerelmi históriájának láncolatos befejezése. Mielőtt negyedszer is házasságra lépne Juliska (Irányi Ella) húgával, házassága előtt Párizs­ban találkozik egyik ifjúkori kedvesével, aki mellesleg mondva grófnő és egymáséi lesz­nek. Sári leányát (P. Bihari .Böske) férjhez adja a grófnő fiához. Menyasszonyáról Julis­káról lemond a saját fia javára, akik úgyis szeretik egymást. A darab végén tehát há­rom pár áll előttünk. Ennyi az egész. Itt-ott a jelenetekben megvillan a cigány élet egy­egy momentuma. A zenéje azonban sokkal szerencsésebb. Behizelgő, fordulatos, könnyed és oly kellemes, hogy hosszú létét csakis ennek köszönheti. Van benne néhány silá­nyabb értékű kompozíció is, amelyek azon­ban a darab sikerét nem kockáztatják. Ez alkalommal először láttuk P. Bihari Böskét a szinpadon. Sári szerepét kreálta oly fényes eredménnyel, hogy a közönség nem birt betelni vele. A tekintélyt nem ismerő, naiv, affektáltsággal kevert cigány egyszerűséget páratlan élethűséggel adta vissza. Gyönyö­rűen énekelt, sikeresen táncolt. Nem csoda, ha a közönség folytonos tapssal kisérte min­den egyes jelenetét. P. Bihari Böske mellett az est fényes sikere Irányi Ella nevéhez fű­ződik. Szini pályáját még alig egy éve kezdte és már is a társulat legjobb erői közé szám­lálhatjuk. Bájos megjelenésével, szolid, ízlé­ses toalettjeivel, közvetlen játékával zajos sikert ért el. Kellemes, csengő hangján elő­adott énekszámai, különösen Faludyval elő­adott duettjai váltottak ki frenetikus tapso­kat. Tihanyi Rácz Palija igazi mintaszerű Studium, mely az emberi lélek általános és a cigány lélek különös ismeretét tanúsítja. Cigánysága, ritmikus mozgása szinte szokat­lanul hatott. Játéka egyszerű, olcsó fogások nélkül való. Méltó elismerés illeti Faludyt, Szalayt és Táboryt, akiknek nem csekély részük volt a darab fényes sikerében. Hétfőn az »Aranyeső« került színre telt ház előtt a mult heti sikerrel. Szombat délután ifjúsági előadásul a »Nórá«-t adták nem valami fényes ered­ménnyel. A főszerep a súgónak jutott. Va­sárnap délután »János vitéz«, héttőn délután pedig a »Kis gróf« került szinre, mindegyik megfelelő kihagyásokkal, ami nem egyszer a darab rovására ment. Kedden a hírhedt »Bella« disztelení­tette a színházunkat meglehetős gyér kö­zönség jelenlétében. Ócska alkotás, melynek a szerzője még magyarul sem tud tisztes­ségesen. A bűnös ember iránt legalább szá­nalom, részvét csak kél szivünkben, de Bel­lával szemben csak undort és megvetést érzünk, aki karjaiba dobja magát minden gyütt-mentnek, dacára, hogy férje és kis gyermeke van. Végül megundorodva önön­magától, ismét visszatér az elhagyott családi otthonba, visszamegy férjéhez, aki még min­dig szereti. A nagy városok erkölcstelen élete mind-mind benne van Bellában. Saj­náltuk a szereplőket, akiknek ilyen botrányos darabban kellett tudásukat fitoktatni. Csütörtökön Molnár Ferenc 3 felvoná­sos vígjátékát »A farkas«-t adták, még pe­dig a meg nem érdemelt telt ház előtt. Molnár darabjában kevés az uj. Sok benne az »Ördög« utánzata. A hűtlen feleség sem újjá, sem vonzóbbá nem válik az által, hogy nyiltan csalja-e meg az urát, vagy az egészet ugy álmodja keresztül, de mi előttünk leját­szódik az egész léhaság. Ennek a meglehe­tős rossz darabnak. — amely még igy is messze fölötte áll a »Bellá« nak — elmés, okos ember a szerzője s igazán sajnálni való, hogy azok a fényes rakéták, melyek a da­rabban fölröppennek, mind pocsolyába hul­lanak. Az iró élce erős és átható, keserűsé­gei és csipőségei elárulják az úgynevezett társadalmi gondolkodót, (nem mertem mora­listát mondani) akit minden másodrangú francia komédia iróból kihámozhatunk. A darabot meglehetős gondos előadásban hoz­ták szinre. Harsányi Gizi ez alkalommal is kitűnő drámai erőnek mutatkozott. Társal­gása könnyed, az érzéseket hűen adja visz­sza. Méltó partnere volt Tihanyi. Erős sze­repköre volt még Fodor Oszkárnak, aki ma este megmutatta sokoldalúságát, mint katona, mint hideg diplomata, mint inas és mint ügyvédjelölt. Kisebb szerepeikben nagyon jók voltak Baróthyné, Daka Anna és Mar­ton A. A darabot meglehetősen megcsappant érdeklődés mellett pénteken megismételték. * Színházi heti műsor. Vasárnap este a »Mexikói lány« c. operettujdonságnak lesz a második előadása, mig délután a népszerű »Quasimodo, a notredamei harangozó és Eszmeralda, a szép cigányleány szerelme« c. dráma kerül szinre. A hétfői »Tanítónő« és a keddi »Luxemburg grófja« előadásoknak különös érdekessége két fekete vendég lesz: egy afrikai néger táncművész és egy indus nőimitátor, akik az artistavilágban elsőrendű attrakciók. Nálunk a felvonásközökben lép­nek fel. A helyárak rendesek maradnak. Szerdán a »Cigányprimás«-t adják negyed­szer. A három első előadására minden jegy elkelt. Csütörtökön d. u. »Gülbaba« operette. este »Tatárjárás« operette kerül előadásra, pénteken az összes tagok felléptével nagy kabaré lesz, szombaton pedig a diadalmas »Évá«-t mutatják be. Lehár operettéujdon­sága az évad legnagyobb eseménye: Győrött például 25 előadást ért meg, mig a Cigány­prímás csak 16-szor került szinre. Az Éva főszereplői Albert Böske, P. Bihari Böske,. Tihanyi Béla, Faludy Károly, Szalai Gyula. HiREiK. — Személyi hir. Dr. Turaszek János veszprémi kir. törvényszéki elnök, dr. Tencz­linger József titkár kíséretében az itteni kir. bíróságnál tartandó vizsgálatra tegnap, szom­baton este városunkba érkezett. Mindkettő­jüket az irgalmasok rendháza látja vendégül. — A Magyar Etnográfiai Társaság évi közgyülésé-t az idén itt Pápán tartja, még pedig jun. 1-én d. e. a ref. kollégium torna­termében, a nagy közönség részvétele mellett. Ugyanitt tart d. u. a Magyar Néphagyomá­nyokat gyűjtő Társaság előadásokat a ref. főgimnázium VI., VII., VIII.; a bencés gimn. VI.; a tanítóképzők III., IV. éves növendékei számára. Ez előadások célja az ifjúság be­vonása a gyűjtők közé. A legszorgalmasab­ban gyűjtő ifjak számára jutalmat is tűznek ki. A Faragó János elnöklete alatt tegnap 11-kor tartott előkészítő értekezlet tudomása szerint Beöthy Zsolt lesz az elnök. Résztvesz rajt Sebestyén Károly is s még 3-an a Tár­saság részéről. A jul. 1-i délutáni előadáson az egyes intézetek egy-egy tanára is előad. A tánítóképző zeneszámokkal is szerepel. Jul. 1-én a budapesti vendégek tiszteletére a Griftben bankett lesz. — Áthelyezés. Reventlaui Báró Kaas Andor honvéd-huszár-hadnagy Vácról Pápára helyeztetett át. A szerencsés véletlen folytán így egy helyre került öccsével, Kaas Luci­dussal, ki már egész otthonosan érzi magát Pápán. Isten hozta a nagy Kaas Ivor unoka­öccsét közénk. Találja fel magát körünkben I — A eelli búcsú. A pünkösdi ünne­pekre nagy számmal érkeztek mindenfelől a precessziók, hogy az ünnepeket Cellben ül­jék meg a sz. Szűz régi kedves kegyhelyén. A résztvevők száma azonban mégis kisebb volt, mint rendesen, amit sokan arra akartak magyarázni, hogy pünkösd másodnapjának törlése az ünnepek közül befolyásolta a bú­csujárókat. Az igazi ok azonban egyedül a komor és folyton esővel fenyegető, hideg időjárás volt. Erre mutat az is, hogy éppen pünkösd második napján sokkal nagyobb tömeg kereste fel a hires templomot, mint az előző években. Igy pl. a káldiak hatodfél százan vonultak a Szűzanya kegyoltára elé r ami szokatlanul nagy szám a község lako­saihoz arányitva. Ugy halljuk, a derék kál­diak evvel akarták a pápa szándékához való alkalmazkodásukat kimutatni. A pápa szán­déka ugyanis az, hogy az ünnepeket, akik tehetik, ezentúl is az eddigi buzgósággal üljék meg, noha a mise-hallgatás kötelezett­sége alól fel is vannak mentve. — Vasúti állomás az alsóvárosban. Rechnitz Béla, a Pápa—sümegi h. é. vasút előmunkálati engedményese az alsóvárosban tervezett állomás létesítéséért 50.000 korona segélyt kért a várostól. A kérelemmel leg­utóbbi gyűlésében foglalkozott a tanács. Mondanunk sem kell, hogy magát a tervet örömmel fogadták, de a kért 50 ezer koro­nát egy kissé nagyon magasnak találták. Az állomás építésére 30 és a telek megszerzé­sére 35 ezer koronát szivesen felajánlottak. Erős a reményünk, hogy ehhez a képviselő­testület is hozzájárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom