Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-05-11 / 20. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE 1913 április 27. este pedig Gerő Károly »Próbaházasság« c. vigszinműve szerzett a közönségnek könnyekig kacagtató kedélyes-estét. Ügyes bohóság, amelynek tárgya nem új, csak a személyek mások benne. A fonák, komikus helyzetek gyors egymásutánban váltakoznak benne, amihez számítsuk még hozzá a szereplők pazar jókedvét, szellemes kiszólásaikat, akkor nem csodálkozik senki, ha ez est referádájának elején azt mondtam, hogy könnyekig megkacagtattak bennünket. Irodalmi értéket ennél a darabnál is hiába keresünk, de a közönségnek nem is volt ideje ily irányú bírálatra, annyira jól érezte magát. A szereplők mind elemükben voltak és a közönség hálásan tapsolt B. Almássy Júliának, T. Zalai Irmának, Sellő Renének, Turaynak, Faludynak, Baróthynak, Martonnak és Szalaynak. Nagyon jók voltak még Csengeri Stefi és Sorr Jenő. Hétfőn Hervé gyönyörű operetteje a »Lili« került szinre »mérsékelt« számú közönségjelenlétében. Igazán jó' esett az annyi sok értéktelen operette kísérletek után újból látni »Lilit«, amelynek egyetlen darabja a »Lili keringője« többet ér, mint akárhány tucat operette összes énekes számaival. Albert Böske a címszerepben olyan alakítást adott, amelyért nagyon is megérdemelte a közönség állandó elismerését. A Lili nehéz, kettős szerepét művésziesen oldotta meg finom énekével, a hangok színezésével valósággal lebilincselte a hallgatóságot. Sok tapsot aratott Tihanyi, Faludy és Tábori. Kedden újdonságban volt részünk. Félix Saiten »Erős lángok« c. hatásos vígjátékát adták Heltay Jenő fordításában. Saiten darabjának meséje nem új, sőt a szereplői sem, de a tárgya mindig alkalmas lesz arra, hogy erős drámai fordulataival lekösse érdeklődésünket és szívesen fogadjuk magát a darabot. Az igazán tiszta, illatos légkörbe, melyben az egész darab lejátszódik, nincs semmi mérges, fertőzött levegő. A darab meséje Hedvignek (Báthori Mici) egy bájos, egyszerű származású varróleánynak és György hercegnek (Fodor Oszkár) egymás iránti tiszta, határtalan szerelmén épül fel. Az erős drámai összeütközések, az ellentétes tényezők harca felett jól eső megnyugvással vettük az egyén fenséges győzelmét. György herceg szimpatikus szerepében Fodor Oszkár mesteri alakítást produkált. Igazi drámai erő nyilatkozott meg minden mozdulatában, hangjában és gesztusaiban egyaránt. Hedviget bájosan, kedvesen, mély érzéssel kreálta Báthori Mici s bizony nem egyszer csalt a szemekbe könnyeket. Kitűnően játszottak még B. Almássy Julia, Baróthy Antal, Turai Antal és Marton Miska. Szerdán és pénteken Tall Leo agyon reklamírozott operettejét »A kedves Augisztin«-t adták meglehetős telt ház előtt. Ezúttal nem csalódtunk a reklámban. A rendező ceruzájának és a szereplők jóizlésének köszönhetjük, hogy a szövegkönyvben levő sikamlós kiszólásokat kissé mérsékelték. így a zeneileg elég értékes darab fényesen sikerült és még jó néhány előadást megérhet. Az összhatást kissé rontotta a sugó nem nagyon dicséretes buzgalma, amelyről maga sem tehet s nem is irjuk a rovására. Szalay általános derültségben tartotta a közönséget. Nikola herceget jobban alakítani szinte lehetetlen. Valósággal neki irták ezt a szerepet A maszkirozása is kitűnő volt. Albert Böske gyönyörű énekei váltottak ki frenetikus tapsokat, különösen a címszerepet kreáló Tihanyi Bélának előadott duettjai tetszettek. Sellő René annyi élénkséggel, annyi közvetlenséggel játszott, hogy a közönség nem győzött betelni vele. Nagyon jó volt Faludy és Tábori, különösen az utóbbi ért el a főszereplőkkel együtt nagy sikert. A kissebb szerepek is mind kitűnően voltak megjátszva. Külön emiitjük meg a díszletek és a bútorzat csinosságát. * Színházi heti műsor. Vasárnap este a »Cigányprímás« operetteujdonságot mutatják be másodszor P. Bihary Böske feliépíéAz összhangzatok üvegszerü tisztasága épúgy érvényesült az alig hallható zsongásszerű pianissimóban, mint a legerősebb fortéban. Az áldott lelkű P. Felicián pedig ugy állt ott az énekkara előtt, mint a hadvezér, aki biztos a dolgában, biztos a győzelmében, mert lelkét öntötte a dalba, s az a lélek tiszta, művészi, hófehér, amely csak szeretetet, vonzalmat tud ébreszteni és magához bilincseli a szemlélőt, a hallgatót. És valóban! Ott csüngtünk mindnyájan rajtuk és nem akartunk tőlük megválni. Tapsoltunk zajosan, tüntetően, hogy hallhassuk még sokszor igen soká őket, de végül is néhány szebbnél-szebb magyar nóta s »Mária Isten temploma« eléneklésével befejezték szereplésüket. Saj náltuk, de beletörődtünk a változhatatlanba. Itt tapasztaltam igazán az emberi hang csodálatos szépségét. Nincs hangszer, amely úgy ki tudná fejezni az emberi szív érzéseit, mint a dal. Imádság a dal, amely a jó emberek tiszta kebléből fakad, hő fohász, amelyben szivünk legnemesebb és leggyengédebb érzelmei nyernek zengzetes, harmonikus kifejezést. Hódító hatalma van a dalnak, amelyről bárki meggyőzödhetik, csak hallgassa meg P. Felicián énekkarát. Ha már az énekkel kezdtem, hát folytatom tovább az est művészi részeinek referádáját. G. Jánosi Ilus Mária, budapesti opera énekesnő bájos hangjában gyönyörködtünk két izben is. Az énekesnő felülmúlt minden várakozást. Bársonyos, meleg hangja kissé magas volt ugyan Goumod: Ave Máriájához, de brilliáns technikája, a szuverén fensőség, mellyel hangja felett uralkodik, diadalmasan, hatalmas erővel győzedelmeskedett. Az erőt bámultuk benne leginkább és az éneknek azt az intenziv fokozását, mellyel Taubert: »Madár az erdőben« c. dalát énekelte. Természetes, hogy a közönség valóságos lázban lelkesedett érte és elárasztotta tetszésének minden jelével. Utána A. Dobay Mariska a »Szt. Ferenc Hírnöke« olvasóinak kedves poétája lépett az előadó asztalhoz. Percekig tartó tapssal fogadták. Szeretettel ünnepelték, amit méltán ki is érdemelt gyönyörű költeményeivel, melyekben legtöbbször Umria szegényének zengett dicsőítő éneket szívhez szólóan, ideális lelkének egész melegével, egész tüzével. vei. Hétfőn este az »Aranyeső-«nek lesz harmadik előadása. A két pünkösdi délutánt a »János vitéz« és a »Kis gróf« c. operettek foglalják le, a főszerepben Albert Böskével. Kedden Szomory nagysikerű »Bella«-ját, a Vigszinház legnagyobb vonzóerejü újdonságát adják először elő. Szerdán harmadszor kérül szinre a diadalmas »Cigányprímás«, Csütörtökön és pénteken ismét slágerpremier lesz: Molnár Ferenc »Farkas« c. vigjátéka, szombaton és vasárnap pedig Királyszinházi operette bemutató, a »Mexikói lány« a címszerepben Albert Böskével. IRODALOM. Kirándulóknak.! Nem mondunk nagyot, sem új dologgal nem hozakodunk elő akkor, amikor azt állítjuk, hogy ha mi pápaiak egy délutánt hasznosan, élvezetesen és kellemesen akarunk eltölteni: alig találunk magunknak jobb módott rá, mint ha Pannonhalmára kiruccanunk. Pápáról már nagyon sokan voltak ott, sőt többen többszőrönként is. Ha mégis kevesebben, mint amennyien lehettek volna; ha voltak olyanok, akik kevesebbet szórakoztak vagy tanultak, mint amennyit szerettek volna: ebben igazuk lehet és jogos kifogásokat tehetnek. Nem volt ugyanis eddig kellőleg felvilágosító és mindent elszámláló útmutató a kirándulók kezében. Ez eddig igaz volt, de most már nem igaz. A napokban ugyanis egy kis füzet jelent meg ezzel a cimmel: Pannonhalma a múltban és napjainkban. Ára 50 fillér. Érdekes, hogy Ungvárott jelent meg, ami mindenesetre azt mutatja, hogy Pannonhalmát az ország túlsó szélén is kellően méltányolják. A füzet képekkel diszítve címéhez híven Pannonhalmának szinte ezeréves történetét és a ma ott látható, érdekes és tanulságos világot ismerteti meg velünk. Közben Szebbnél-szebb költeményei mély hatást gyakoroltak mindnyájunkra és meleg ovációval bucsúztunk el tőle, amelyből bőven kijutott férjének Anka Jánosnak is, akit — mint az »Alkotmány« belmunkatársát — már régóta ismerünk. O »Spalatói verebek« c. hangulatos novelláját olvasta fel, melyet élénk figyelemmel hallgattunk s bizony-bizony a meghatóbb részeinél nem egyszer könnyeztünk. Ennél fényesebb eredmény nem -kell. Kereszty Géza dr. kanonok ismertette Szt. Ferencet Járgensen nyomán. Szebbnélszebb képekben vázolta elénk Umbria szegényének, Szt. Ferencnek életét, kezdve a bölcsőtől halála napjáig, sőt napjainkig, mert szelleme 700 év multán is él, sőt a III. rend által a világiak között is egyre nagyobb tért hódít. Az illusztris szónok gyönyörű fejtegetéseit osztatlan tetszéssel fogadta a közönség. A »Szt. Ferenc HirnÖke« 10 é'ves fennállását P. Jánossy Béla, az Erdélyi Róm. Kat. Status titkára ismertette kellemesen, nem egyszer viharos derültséget keltve. P. Tréfán Leonárd, a jubiláns lap szerkesztője mondott lelkes, tüzes záróbeszédet