Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-04-27 / 18. szám

1913 április 27. PÁPA ÉS VIDÉKE 3. Városi közgyűlés. A mult csütörtökön délután 3 órától esti 7 óráig közgyűlése volt városunk képviselő' testületének. Régi jó pápai szokás szerint most is igen nagy volt a zaj, de az eredmény semmi. Kelló' előkészítés és szükséges felvilágosítások nélkül fogtak hozzá oly fontos kérdésnek tárgyalásához, aminő a munkásházak ügye. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Balla Róbert v. képviselő véletlenül szerzett információjával világosságot gyújthatott a képviselőtestület fejében. Nem értjük, nem akarjuk érteni ily fontos és emberbaráti kérdésben a takargatást, titkolódzást. Meg is lett a következménye: 4 óra alatt nem végeztek 4 ponttal. A munkásházak kérdését pedig az ügy tisztázása végett az előkészítő bizottsághoz utalta vissza a képviselő-testület. * A tárgysorozat első pontjául az Eötvös utcaiak kérelme volt kitűzve. Aszfaltgyalogjárót kérnek sűrűn járt utcájuk számára. Blau Adolf még ez évben kívánja a kérés megvalósulását. Meg is lesz, ha a lakósok befizetik előre a reájuk háramló illetményeket. A 2. és 3. §-nak, a kockakövek ügyének és a ragályos betegségekről alkotott szabályrendeletnek rövid érintése után áttértek a 4. §-ra, a gyűlés főtárgyára. A munkásházak építésére kiküldött bizottság azt javasolta, hogy 100 munkásház építésére vegyen fel a város a Magyar Földhitel Intézetek Országos Szövetségétől 33 évre 371.240 koronás kölcsönt, 94% árfolyam, 6'15% törlesztéses kamat s a kötelezvényben toglalt egyéb feltételek mellett. A felveendő összegből vásároljon meg a pápai ref. lelkészi birtokból 6210 négyszögölet, a ' ref. tanitói birtokból 6210 négyszögölet, 50 munkásház számára; — Ács Ferenctől, a hamuház melletti birtokából 20 munkásház céljára 4000 négyszögölet azzal a kikötéssel, hogy az utat a tulajdonos tartozik díjtalanul átengedni; — az alsó városrészben építendő 30 munkásház céljára Dr. Kluge Endrétől, a gyimóti-út melletti ingatlanából 3200 négyszögölet és ugyancsak a gyimóti-út mellett fekvő birtokból, Csillag Károly örököseitől 2800 négyszögöl területet, négyszögölenként 3 koronájával. Az állandó választmány a kérdés elhalasztását javasolta és hogy a kellő előkészítés végett adassék ki az építészeti bizottságnak. Krausz József a város közelébe akarja a munkásházakat, kifogásolja az előkészítés hiányos voltát. Barthalos István a helyek pontosabb megjelölését kívánja. Lakos Béla égető szükségesnek tartja a helyek megvételét. Kiss József is a mentül előbb való építést sürgeti. Sarudy Győző egyáltalán feleslegesnek tartja Pápán az építést. Dr. Fehér Dezső a munkások lekötését nem helyesli. Kende Ádám hasonló értelemben nyilatkozik. Végül is Varga Rezső indítványa győz, ki szükségeseknek itéli a munkásházak építését, de az előkészítés érdekében a halasztást sürgeti. Azután az interpellációkat intézték el rövidesen. Érdemleges elintézést nyert Nagy Sándor indítványa. Nem vette ugyan át a város az alsóvárosi ovodát, de évenként támogatni fogja 600 K-val. KRÓNIKA. Mennyi utalvány ! Pierpont Morgan, a nem régen elhunyt amerikai milliomos, a karácsony éjszakát minden esztendőben a dolgozószobájában töltötte és ő, aki nem szerette a nevét aláirogatni, egész éjszaka utalványokat irt alá... Másnap azután sok szegény ember hálásan emlegette a nábob nevét. Én is szeretnék most ha nem is pénz-, de legalább hála- és köszönőutalványokat meneszteni lapunk minden kedves olvasójához, hogy megköszönjem azt az érdeklődést, amellyel aprócska Írásaimat fogadták és olvasgatták. Beszámoló. Lejárt a mandátumom. Az ősszel, amikor a színészek más vizekre eveztek, kezembe nyomta a főmunkatárs a tollat s rám parancsolt: »írj az elmaradt szini kritika helyett — krónikát. S én irtam ahogyan a szivem diktálta. Néha kezembe vettem a rideg toll helyett a — lantot s daloltam, hol hangfogóval, hol meg ropogós csárdástempóban. Napsugárba fürösztöttem, vidám mosolyba öltöztettem a mondókámat s akkor voltam boldog, ha nem kellett — hadakoznom. Mindig rövidre szabtam a krónikát és sohasem nagyképűsködtem, soliasem filozofáltam. Köll is manapság filozófia ! A mai olvasóközönség csak a rövidlélekzetü írásokat szíveli. A hosszú lére eresztett cikkeken csak átsiklik s vagy ásit egyet melléje vagy a sárga földig ledorongolja az irót az első 5 sor alapján. Tapasztalatból tudom, hogy a krónika mókaságait itt-ott privatim is tárgyalták, megmosolyogták, de a komolyabb irányú cikkek vagy aktuális témák ritkábban vernek nagyobb hullámot. Istenem! annyi okos, gondolkodó fej olvassa ujságunkat s mégis oly ritkán hallható egy-egy hang az »olvasóközönség köréből /« Kérünk a 12 korona mellé néha egyegy fejbólintást vagy vetőt is, egy-egy pro vagy kontra véleményt. Hadd lássák a lap belső munkatársai, hogy hangjuk nem a pusztába kiáltó szó, hanem az »olvasók« testáns tudóssal, Harnackkal, megnyugodhatnak k. olvasóink is abban az igazságban, hogy a római püspököket mindenkor sz. Péter utódainak tartották és ők akként is jártak el, még pedig azon az alapon, hogy a r. püspökséget sz. Péter szervezte és viselte, mig csak Rómában vértanúhalált nem halt. Azt irták nemrégiben Pápán, még ha meg is fordult volna sz. Péter Rómában, »még ha ő alapította volna is a római gyülekezetet, ez a körülmény nem ád a pápának jogot arra, hogy magát Krisztus földi helytartójának hirdesse. Mert lám a jeruzsálemi gyülekezetről tudjuk, . . . hogy azt csakugyan Péter alapította, . . . mégsem nevezi senki a jeruzsálemi papot, vagy püspököt Krisztus helyettesitőjének. Pedig ott hozta meg Urunk azt az áldozatot, melyben önmagát adá váltságul érettünk.« Hozzátehetné az illető iró, hogy Antiochiában is sz. Péter alapított püspökséget, még sem nevezik az antiochiai püspököt a kat. egyház fejének. Nem pedig azon egyszerű oknál lógva, mert sem a jeruzsálemi, sem az antiochiai püspök nem volt sz. Péter hivatali utódja, hiszen távozása miatt még életében rendelt e városokban maga helyett püspököket, de nem utódokat, örököseit egyházfői megbízatásának. Minthogy Péternek utódjáról Krisztus Urunk nem intézkedett s minthogy e hivatalt a dolog természeténél fogva örök érvényűnek szánta, e hivatal Péter halálával nem szűnt meg, hanem átvette az ő halálakor hivatali utóda, püspöki székének, a római püspökségnek örököse. Azt nem érti az idézett sorok irója, hogy miért nem Jeruzsálem a pápa székhelye. Legyen nyugodt, a Gondviselés nem érzelmi politikát űz. Amint magasabb szempontból választotta ki az Isten a zsidó népet és bizta rá e hagyományaihoz törhetetlenül ragaszkodó fajra az ó szövetségi Szentírást, éppen úgy magasabb szempont vezette az Isten kezét, midőn sz. Péter személyében az Egyház alapkövét Rómában helyezte el. Róma nagy múltja, világfővárosi szerepe, középponti fekvése, könnyű megközelíthetősége, de mindenekfelett betöltött, nagy világtérítő missziója, megmutatták, hogy a Gondviselés helyesen választott. Valóban, a pogány cézárok Rómája összetörte, leigázta a világot, a pápák Rómája pedig a Kereszt áldott fájának oltógallyával beoltotta, megnemesítette a világot. Ami az Egyház látható fejének tévedéstől ment voltát illeti, az sem olyan lemosolyogni való. Nem, különösen ha megfontoljuk azon többször idézett igéket, miket Krisztus tőn Péternek, s ha figyelembe veszszük, hogy a pápa csalatkozhatatlansága a hit és erkölcs terére szorítkozik, e téren is csak akkor valljuk, ha a pápa, mint az egész világegyház tanítója az egész egyházra kötelezően tanítja a hitbeli, vagy erkölcsi igazságot. De sohasem vonatkozhatik e tanunk más, pl. adminisztratív elvekben való csalatkozhatatlanságra. A hely szűke és olvasóink türelme leint a részletes bizonyítgatásról. De nincs is szükség rá, hogy itt Pápán védelmezzük meg Róma presztízsét. Egész világ hajolt meg 2000 éven át, hajol meg a jelenben s fog meghajolni — mint azt a protestáns nagy Macaulay is megjósolja — a jövőben is a római szentszék isteni rendelésű tekintélye előtt. A világ minden részébe küld ma is Róma hirdetőket: Krisztus igéjének a hirdetésére; a világ minden részébe küld utasításokat: Krisztus parancsainak teljesítésére; a világ minden részéből zarándokolnak ma is Rómába, s többen mint valaha: Krisztus helytartójának tiszteletére. Évről-évre ott zeng sz. Péter sírja felett, sz. Péter utódja előtt honunk édes nyelvén is a himnusz: Hol Szent Péter sírba téve És Rómának dobog szíve, Ézrek ajkán, ezer nyelven Hő ima száll édesdeden: Tartsd meg Isten Szent Atyánkat, Krisztusnak helytartóját.