Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-04-06 / 15. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE 1913 április 4. — A Keresztény Munkásegyesület csütörtökön választmányi ülést tartott, me­lyen többek között Madarász József beszá­molója is sorra került. Madarász ugyanis, mint a pápai Keresztény Munkásegylet meg­bízottja résztvett a magyar ker. szociálisták­nak márc. 24. és 25.-én tartott IX. közgyű­lésén s a csütörtöki választmányi ülésen számolt be élőszóval tapasztalatairól. Impo­náló, hatalmas erőről tett tanúbizonyságot a népes közgyűlés, mely lassan, de annál biz­tosabban hat, működik a társadalomban. A még mindig fölmerülő bajok és kívánalmak ellenére is szemmel látható a fejlődés az előző évekhez képest. Különösen két dolog­ban látta a közgyűlés a jövő legfontosabb feladatait: egyik az erős központ megterem­tése, a másik az Igaz Szó ügyének föllendí­tése; amannak erősödését elősegíthetik a már virágzásnak indult vidéki szervezetek, az Igaz Szó pártolása pedig minden keresz­tény szociálistának legelső kötelessége. En­nek olvasásával ismeri meg az országos mozgalmat, innen, az itt leszögezett eredmé­nyekből merithet lelkesedést a jövő küzde­lemhez. A sokat hangoztatott erős sajtó megteremtése orvoslás volna egyúttal a ba­jokra is. Madarász József maga is szerepelt több indítványtételnél s a nála megszokott lelkes ügybuzgalommal képviselte a pápai Keresztény Munkásegyesület érdekeit. Zsi­lavy Sándort, lapunk felelős szerkesztőjét ugyanekkor választotta meg a magyar ker. szociálisták közgyűlése szövetségtanácsosi tagnak. A választmány örömmel vette tudo­másul Madarász József jelentését s elhatá­rozta, hogy minden tőle telhetőt el fog kö­vetni, ami a központnak, illetőleg az Igaz­Szó-nak megerősödésére, megizmosodására szolgálhat, hogy így annál jobban biztosítsa a keresztény szociálista eszmék diadalát. — A magyar katolikusok ajándéka Esterházy hercegnek. Az ősszel Bécsben lefolyt, XXIII. eucharisticus világkongresszu­son 20.000 magyar ember vett részt az ol­táriszentség tiszteletére rendezett, igazán világraszóló körmeneten. E fényes sikert nagyban előmozdította a magyar bizottság elnökének, Esterházy Miklós hercegnek, oda­adó fáradozása. A magyar kat. nép úgy rótta le háláját Esterházy herceg iránt, hogy százezer aláirásu köszönő feliratot intézett hozzá. A két hatalmas kötetet kitevő felira­tot és aláírásokat küldöttség adta át Ester­házynak, ki mélyen meghatva válaszolt Zi­chy János grófnak, a küldöttség vezetőjének üdvözlő szavaira. Az aláírásokat Izabella kir. hercegnő vezeti be rendkívül kedves szavak­kal, Isten bőséges áldását kérve a hercegre nemes buzgalmáért. — A tanulóifjúság- a körmeneteken. A búzaszentelési körmenet és a keresztjáró napok körmenetei a legszigorúbb szorgalmi időbe esnek, különben is az ifjúság oly tá­vol van ily körmeneteken a szertartástól, hogy lelki épülésről úgyszólván szó sem le­het. Éppen azért a püspöki konferencia Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát indítvá­nyára felmentette a gimnáziumi ifjúságot e körmeneteken való részvétel alól. Köteles­ségévé tette azonban e napokon a szentmise­hallgatást és a mise után a minden-szentek litániájának és a vele kapcsolatos imáknak elvégzését. Istentisztelet után pedig a közép­iskolai ifjúságnak rendes előadásai lesznek. — Méhész-hangverseny A »Dunántuli Méhész-Egyesület« ma este 8 órakor a Griff­szálló nagytermében jótékonycélu méhész­hangversenyt rendez. A hangverseny után táncmulatság lesz, melyen a táncoló párok­érdekes méz-meglepetésben részesülnek Be­lépő-dij 2 K. Ta-nuló- és táncos-jegy, mely a hangversenyre is érvényes, 1 K. — Vandervelde — a belga szociálista a papokról. Ritka szép szót mondott a ka­tolikus papokról a belga szociáldemokraták vezére, Vandervelde. »Én — úgymond — személyesen is számos papot ismerek s a meggyőződésbeli különbség, mely tőlük el­választ, sohasem fog abban akadályozni, hogy tisztelettel ne hajoljak meg erkölcsi és értelmi értékök előtt. Akiket pedig szemé­lyesen nem ismerek, azokról sincs okom fel­tételezni, hogy ne volna köztük is épen annyi becsületes ember, mint akár az orvo­sok vagy jogászok között. Sőt hajlandó va­gyok föltenni, hogy már maga az életmód, melyre ők magukat kötelezték, bizonyos értelemben az ő javukra dönt. A papok a mi legveszedelmesebb ellenségeink, sokkal veszedelmesebbek, mint azok az élvezet és haszonkereső burzsoák, akiknek a vallás csak eszköz hatalmi poziciójuk megtartására, a papok eszméi a mieinknek egyenes ellen­téte és szociális működésük tönkre teszi a szociáldemokratákat. Ezért támadjuk is őket következetesen és támadni is fogjuk szaka­datlanul, de kijelentem, hogy arra legkeve­sebb jogunk sincsen, hogy a papokat sérte­gessük vagy gyalázzuk«. Nem tudom, mit fognak ehhez szólni a mi demokratáink, akik lapjukban mást nem is tudnak irni és népgyüléseiken nem is tudnak másról rágal­mazón szólni, — mint a papokról! Pedig sajnos a mi papságunkban nincs még vesze­delmes ellenfelük. — Egy apáca tábornoki temetést kap. Egész fiatalon, csaknem gyermekkorban ha­tározta el Cziganecz Mária, hogy apáca-életre adja magát. Tizenötéves korában vétette fel magát az irgalmas nővérekhez és tizenhét éven keresztül ennek a rendnek egyik legoda­adóbb és legnemesebb szolgája volt. Mária, aki mint apáca Adéla nevet kapta, legutóbb a tizenhatos helyőrségi kórházban, a fertőző betegek osztályán végezte az ápolási teen­dőket. A hőslelkü apáca a mult csütörtökön megkapta egyik ápoltjától a ragályos beteg­séget s még az éjszaka meghalt. A katonai hatóság diszes ravatalt készíttetett, a ravatalt a helyőrségi kórházban állítottál^ fel. A gyászszertartás szombaton délután két óra­kor ment végbe a legdíszesebb katonai pompával. Adéla úgynevezett tábornoki te­metést kapott. Tábornokot megillető csapa­tok voltak kivezényelve s egy teljes katonai zenekar játszott gyászdalokat. Mint egy hős katonát, ugy kisérték el útjára az egyszerű finom Adélát, aki nemes, de veszedelmes hivatásának esett áldozatul. — Hirdetmény. A városi adóhivatal felhívja az adózó közönséget, hogy a föld­és házbirtok után járó általános jövödelmi pótadónál számításba veendő kamatterhekről elkészített vallomását t. hó 31-ig a városi adóhivatalhoz benyújtani el ne mulassza, mert a később érkező vallomások nem fog­nak figyelembe vétetni. — Felavató ünnep. A református nő­nevelő-intéset épületének felavatása kapcso­latban Czike Lajos főiskolai gondnok ötven éves lelkészi jubileumával e hó 17-én fog végbemenni. Ez alkalomból a dunántuli ref. egyházkerület tagjai közül több országos nota­bilitás fog érkezni városunkba. Az ünnepsé­gek részletes sorrendjét jövő számunkban, közöljük. — A Leányeg-yesület mai estélyének műsora a következő: 1. Magánjelenet. Elő­adja Klein Jolán. 2. Műdalok. Énekli Kohn Olga, zongorán kiséri Tóth Annus. 3. Fel­olvasás. Tartja Kakas Irén. 4. A. Rhoder Hegedü-Concert. Előadja Kreisler Lilike,, zongorán kiséri Gáty Lenke. 5. Szászy Ist­vántól: Katonasor; Ballada. Énekli Fischer Ferenc tanár, zongorán kiséri Nagy Pál. — Kezdete este 8 órakor. A szinüg-yibizottság- ülése. Szin­ügyibizottságunk csütörtökön délután ülést tartott, amelyen a tavaszi sziniévad mielőbbi, megkezdését határozták el. — Április ll.-iki ünnepély. A bel­városi elemi fiúiskola pénteken ünnepeli meg a 48 -as törvények szentesítésének évforduló­ját. Az ünnepi beszédet Grátzer János tanító mondja. Érdeklődőket szivesen lát a tanító­testület. — Dalosverseny Veszprémben. A juniusi dalosversenyre már nagyban folynak az előkészületek. A versenyre összesen 21 dalosegyesület jelentkezett. A jelentkezők között van a »Győri ének- és zeneegylet«,, a »Komáromi dalegyesület«, a »Keszthelyi iparosok dalköre«, a »Sümegi ének- és ze­neegylet«, a »Sárvári dalosegyesület«, a »Csáktornyai iparosdalárda« és a »Balaton­füredi polgári dalegylet«. Nálunk tehát sok­kal jelentéktelenebb városok rendelkeznek jól szervezett, versenyképes dalárdákkal, csak mi kullogunk ezen a téren is oly veszett lassúsággal. Ljabban alakult meg a Felső­városi Kat. Kör énekkara, amelyhez szép reményeket fűznek az illetékes körök. Az énekkar tagjain függ csupán, hogy azokat a. reményeket valóra is váltsák és akkor a leg­közelebbi dalosverseny résztvevői között már mi is szerepelhetünk. — Sorozó-bizottság tagjai. A sorozó­bizottság elnöke volt a város részéről Koller Sándor, alispán. A bizottság tagjai voltak a közös hadsereg részéről: Toronyay Károly alezredes, dr. Kauíersz Jenő ezredorvos és­Kiss Elemér íőhadnagy; a honvédség részé­ről: Várady Sándor cs. és kir. kamarás, őr­nagy, dr. Pach Károly ezredorvos és Pola­schek Albin főhadnagy; a vármegye részérőL Vadnay Zoltán dr., megyei főorvos. A vá­rost képviselték a bizottságban Mészáros Károly polgármester és Kemény Béla v. ta­nácsos, a járást pedig Bélák Lajos főszolga­bíró. — Erzsébet ligetünk elkerítése. Az Esterházy-uttól a Vörösmarty-utcáig elkerítik az Erzsébet ligetet és az illemhelyet is fel­állítják már a közel jövőben. — Gyümölcsfa-csemeték kedvezmé­nyes beszerzése. A városi faiskolából a tanács határozata értelmében csak 15 darab csemetét adnak kedvezményes áron, ha va­laki ennél többet akar, rendes árt kell. fizetnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom