Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-02-25 / 9. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 február 25. búcsúzott tőle és 13 éves, maradandó ered- 1 ményekben nagyon is gazdag működéséért hálás köszönetet mondott. Végül Mészáros Károly polgármester, mint elnök elrendelte a szavazást. Az'elnököt, jegyzőt és az elöljáróság tagjait titkos 1 szavazással választották. Az elnökválasztásnál j leadatott 150 szavazat, melyből Legény Ferencre esett 138 szavazat. A jegyzőválasz- j tásnál leadtak összesen 180 szavazatot. Ebből Sipos József kapott 106, Mészáros Lajos 49, Pethö Endre 12, Kardos Lajos 7 és Magyar Gyula 6 szavazatot. A jegyzőválasztás végén érkezett meg az újonnan megválasztott elnök, akit Mészáros Károly polgármester meleg szavakkal üdvözölt. Kérte, hogy az Ipartestületre nagy gondot fordítson. Tekintse azt gyermekének és tudásával, teljes erejével azon legyen, hogy az mennél jobban virágozzék. Kitartást és Isten áldását kivánta működésére. Az elnök meghatott szavakkal mondott köszönetet a beléhelyezett bizalomért. Megígérte, hogy legjobb tehetsége szerint , fogja szolgálni az Ipartestület ügyeit. Az elöljáróság megválasztásánál leadatott összesen 126 szavazat. Megválasztattak rendes tagokul: Ádám János, Bódai István, Balogh Gyula, Böhm Samu, Braun Miksa, Csillag Ferenc, Edelényi Szabó lózsef, Erhardt Dezső, Hajnóczky Béla, Horváth József id., Horváth István, Hoffmann István ifjKeresztes Gábor, Kreutz János, Kovács István, Kis Antal, Lóskay György, Masszi István, Mészáros István, Magyar Gyula, Mátz János, Németh 'Mihály ifj., Pethő Endre, Pukeez Elek, Pilzl János, Rosinger Vilmos, Szabó Móric, Szabó István I., Stein Vilmos, Trau»Die Leidenschaft flieht, die Liebe muss bleiben —«. (A szenvedély elröppen, a szeretetnek meg kell maradnia.) »A szerelem az élet poézisa s mint a költészetben, úgy a szerelemben is legboldogítóbbak, legszebbek az illúziók. Igyekezzél tehát, kedves hajadon, a szerelem kedves illúzióit a házasságban is fenntartani« — mondja Beniczky Irma. A nő hivatása tetszeni akarni és az otthont olyanná tenni, hogy a férj ott legjobban érezze magát. »Sei des Hauses schmucke Wirtin, Schenke jedem freundlich ein; Deinem Mann wird das Haus dann Auch das liebste Wirtshaus sein«. (Légy a háznak bájos asszonya, légy szives mindenkihez, akkor férjednek a legkedvesebb vendéglő: a családi kör lészen,) Ugyebár ez önzés, a férfiak rút önzése!? Hát fordítsuk meg a tételt! Ha nem tud a nő annnak örülni aminek a férje, hol marad a harmónia ? Avagy szebb eredménye van a »csak azért is!« theoriának ? A létért való küzdelemben, mely mindig nehezebbé válik: a leghatalmasabb fegyver a munka. A nő és a íérfi közösen élvezik a fáradozás gyümölcseit, ezért a nőnek tettleg is kell részt venni a küzdelemben, — de e küzdelem csak szűk térre szorítkozzék, a nő igazi rendeltetési helyére: a családra. (Vége köv.) ner Lipót. Póttagokul: Bakos József, Fekete Antal, Horváth József-ifj., Hoch Lajos, Katula Gyula, Lukács Dezső, Mayersberg Samu, Szkurszky János, Tamás József, Vágó Dezső. Számvevők: Kluge Károly, Kis Tivadar, Manheim Ármin. A Kat. Kör IV. felolvasóestélye. (*) A Kat. Kör mult vasárnapi felolvasó-estélye époly szépen sikerült, mint a megelőzők. A gazdag, változatos programmból különösen kiemeljük Kraft József állami tanítóképző-intézeti tanár felolvasását, melynek közlését lapunk mai számának tárcarovatában kezdjük meg. A sokat tanult, sokat tapasztalt, sokat olvasott ember nagy készültségével beszélt a női hivatásról, a nő társadalmi helyzetéről a mai, gyökeresen átalakult világnézet útvesztői közt. A rendkívüli nagy számban megjelent közönségre nemcsak szikrázó szellemességének, imponáló tudásának gazdagságával hatott az előadó, hanem szivének melegével, kristálytiszta keresztény felfogásával és az érzelmeknek megejtő, lebilincselő varázsával is. Tartalmas, elegáns értekezés volt, az ész és a sziv remek alkotása. A hatást ¥ csak fokozta az a szelíd, játszi humor, mely az egyes részeket bearanyozta, no meg a felolvasó könnyed, kedves, hangulatos előadása. Grátzer Jánosné zongorajátéka úgy hatott ránk, mint egy édes, hangulatos költemény, mélynek finom, gyengéd sorai sokáig visszhangzanak a lelkünkben. Nemcsak a technikai képzettsége elsőrangú, hanem az a mód is, ahogyan játszik. Tele mélységes érzéssel, melegséggel . . . Molnár Gézáné pajzán jó kedvvel, gazdag humorral adta elő a »Szobacica« cimü bohókás, énekes monológot. Elevenség, temperamentum lüktetett a játékában. Kedves, behízelgő volt a hangja az énekben is, melyet Szentgyörgyi Sándor karnagy kisért zongorán igen hangulatos, friss menetben. A február I-i hangversenyt nem számítva, évek óta most szerepelt először Fekete Magda, a Kat. Kör kedves énekesnője. Hatalmas, inelegcsengésü, tiszta organuma a régi, legfeljebb még teltebb, még kedvesebb. Először néhány műdalt énekelt Széptóth Mariska művészi zongorakisérete mellett, azután rég nem hallott, kedves melódiák csendültek meg a teremben. Leheletfinomságu strófák, a pápai katolikusok közt ma is népszerű Takács Gedeon esztergomi bencés főgimn. tanár alkotásai. Megzenésítőjük, Szentgyörgyi Sándor karnagy, akkor már nem volt a teremben. Eltávozott. Nem akarta, hogy ünnepeljék . . . Színház. „Ideges nők.". (A Jókai-kör szinielőadása.) Telt házban, jobbadán intelligens publikum előtt adta elő a Jókai-kör az »Ideges nők«-et. Csak dicsérettel szólhatunk erről az előadásról. Kovács Mariska igen sikerülten élte bele magát lélektanilag nem könnyű szerepébe. Nagyon jó volt Ress Margit (Sidoníe), ki úgylátszik igen sokoldalú műkedvelő. Hálátlan szerepe volt Deli Bertának (komorna), de ebben a legjobbat adta. Elegánsan játszott Káldy Margit is (Chamoisel neje), de | anyósnak talán kissé fiatalosan volt öltözve. Kedvesek voltak a cukrászlányok. A férfiszereplők közül kivált Wohlmuth Lajos (Chapelaux cukrász), ki mint máskor, most is, egészen természetes volt és sok jóizü kacajt varázsolt az egész házra. Nagy Ferenc (náthás ur) is igen jól megfelelt szerepének. De elismerés illeti meg a többi szereplőket is, elsősorban a szorgalmas rendezőt. Egyszóval a teljes anyagi siker mellé párosult az erkölcsi is. Gratulálunk. Györgyike. A „Kapuzárás előtt" cimü kedves, bohókás vígjátékkal búcsúzott el a Ker. Munkásegylet a farsangtól. Az elemi iskola tornatermében megtartott előadáson igen nagyszámú közönség gyönyörködött az egyesület ügyes műkedvelőinek eleven, temperamentumos játékában. A női szereplők közül különösen kiemeljük Eszlinger Margitot és Bolla Mariskát, akik rendkívüli ügyesen kiaknázták szerepüket. Nagyon jó volt Böröcz Margit. Kicsi szerepükben is kiváltak Molnár Mariska és Böröcz Annus. A férfiak közül Csapó Antalé az elsőség. Pompás, zamatos humorán igen jól mulatott a közönség. Ügyes titkár volt Kovács Lajos. Madarász József és Tóth Antal a régi, kipróbált jó erőknek bizonyultak. Az előadás anyagilag is igen szépen jövedelmezett. „A vereshaju". (A Kat. Legényegylet szinielőadása.) A Legényegylet vezetősége, engedve a sokoldalról megnyilvánult közóhajnak, hétfőneste megismételte A vereshajut. S hogy ez a közkívánat igazi volt, mutatja az, hogy a színház egészen megtellett. Az előadásról és a szereplőkről nagyjában ugyanazt jelenthetjük, mint múltkori számunkban, legfeljebb megtoldjuk azzal, hogy a múltkorinál sokkal jobb volt. Ezt mondhatjuk Illés Teruskáról, Takács Gergelyről és Takács Dezsőről, ki most még jobban megnevettette a publikumot, különösen a Szentgyörgyi Sándor karnagy által irt és zenésített pompás kupié kitűnő előadásával. Múltkori beszámolónkban megfeledkeztünk — bocsánat! — Ádám Bözsikéről (özvegy Sajgóné), kinek pedig nagyon nehéz volt a szerepe. Egy Ádám Bözsike és — egy házsártos, gőgös öreg| asszony! No de Bözsike mégis beleelte magát ebbe a nehéz szerepbe s mondhatom, 'olyan rátartós egy anyámasszony volt, aki alig akart engedni az 5-ből. De aztán mégis engedett. Jól van Bözsike. Igen jó volt a kis kokett menyecske, Kókai Bözsike, Nagy Mariska, nagyon csinos Barcza Linus. Pados Rózsikának az volt a hibája, hogy túl szép